A halálról-életközelből 2. rész

2018. 04. 24. | Az én jógám

Szerző: Jógapont
 

Ahhoz, hogy félelmek nélkük tudjunk jelen lenni a haldokló mellett, ismernünk kell a haldoklás folyamatait.

Ahhoz, hogy félelmek nélkük tudjunk jelen lenni a haldokló mellett, ismernünk kell a haldoklás folyamatait.

Az agónia szakaszai

Marie de Hennezel, Jean-Yves Leloup: A halál művészete (Európa könyvkiadó, 1999) című könyve alapján

A haldoklás idejének van egy sajátságos szakasza, az agónia ideje. Hetekig, akár hónapokig is eltarthat. Két nagy szent szöveg létezik, mely az agóniában való kíséréssel foglalkozik:
Bardö Tödol és az Ars Moriendi. Ez utóbbiból idézünk néhány gondolatot:

Külső szemlélő úgy látja, hogy az agónia gyötrelmes küzdelem, melyben a haldokló minden erejével elutasítja a halált, és kétségbeesetten kapaszkodik életébe. Elfojtott indulatok gyakori kirobbanásai, a tudatalatti felszínre törése jellemzi. Spirituális jelentősége van ennek a szakasznak, fontos állomás úgy a haldokló, mint az őt kísérők fejlődésében.

Megkísértések és próbatételek időszaka ez: több szinten is megpróbáltatunk ekkor.

A bennünk lakozó Fény és Sötétség angyalának harca zajlik, amit a Brardö Tödol jóindulatú vagy haragvó isteneknek hív. A kísérő személy csendes imával, meditációval teljes jelenléte ilyenkor “teret” adhat ennek, és a jól megválasztott mondatai pedig komoly segítséget.

1. KÉTSÉG

Ahol megkérdőjeleződik az élet fáradságos munkája. Mire volt jó ez? Mit értem el vele? Nincs semmi értelme, nincs tovább.

Szinte testestől tölti el a kétség, a test és szív sötét éjszakája, ahol bezárul magába, és nem akar megérteni semmit. Pokoli, alámerült állapot ez. Gúnyos kacaj, ádáz nevetés is megjelenhet.

A haldoklónak joga van ahhoz, hogy behajtsa ablakdeszkáit a fény előtt. A kísérőnek el kell fogadnia ezt, a visszautasítást is! Ne reagáljon dühvel vagy elutasítással, maradjon a saját központjában! Így segítheti a haldoklót is az elfogadásban.

A kísérő ilyenkor imával segíthet, házi oltárán gyertya, füstölő legyen! A mantrák közül a Mahamritundzsaja vagy az Om Mani Padme Hum japázása, felajánlása fontos.

2. REMÉNYTELENSÉG

Már nemcsak kételkedik, de a reményt is elveszti. Nem vagyok méltó…elkárhozom…

Mélységesen mély ez a szakadék. Ez ragályos lehet a kísérőre is. Érzelmi kifosztottság leverő állapota ez. A remény angyalát kell hívnunk. Ez annak a felismerése, hogy van pillanat, amikor minden támasz eltűnik, mégis megtámogatnak. A támogatás nem kívülről érkezik többé, hanem belülről. Mágikus segítő mondata:

“Ha a szíved elítél is téged, Isten nagyobb, mint a te szíved”

3. KÖTŐDÉS

A fösvénység szót is használják rá, görcsös kapaszkodás az életbe. Alakítsuk át nagylekű adakozássá a halálunkat. Amit önként adunk oda, az nem annyira fájdalmas.

A kísérő segítségével vegye számba a távozó, hogy milyen nagylelkű hagyatékot adott át az életében. Mit tanított az élete mintájával családjának? Kire mit bíz rá? Mit üzen az unokáknak? Készülhet erről okostelefonnal rövid videófelvétel is.

4. HARAG ÉS TÜRELMETLENSÉG,

Ez a fázis néha túl sokáig elhúzódik,és a haldoklók szinte könyörögnek: Elég már, had legyen vége. Haragszanak az orvosokra, nővérekre, aki hátráltatják a gyors halálban.

Ez is csak egy kísértés! A türelem angyalát kell hívni. Az Evangélium passzusa a viharos tenger lecsendesítéséről jó lehet ekkor. Az időkapu nem mindig áll nyitva a távozásra.

“Mindennek megvan a maga ideje.”

5. GŐG

A haldokló azt hiszi, elnyerte a békességet és bölcsességet, legyőzte a démonait, és többé senkire sincs szüksége és nincs félnivalója. Erősnek hiszi magát, el akarja kápráztatni környezetét, milyen nemesen tud meghalni. Csak az alázat angyala szállhat vele szembe

A haldoklás bizony keserves dolog. Akik látszólag jól vannak, bármikor összeomolhatnak, be kell vallják a sebezhetőségüket.

6. LEMONDÁS

Béke állapota: Uram, kezedbe ajánlom a lelkemet. Itt a haldokló arca megváltozik, átalakul. Szinte kisimul, szeme csillogni kezd, egyre kevesebbet beszél, és sokat alszik, nem eszik többet. Láthatja már meghalt szeretteit, akik érte jönnek, hogy segítsék őt az átlépésben.

Ekkor eljön az utolsó szentség ideje, ami teret ad a megbocsátás és a szeretet kifejezésére, ezért jó ha minden családtag eljön egy utolsó ölelésre.

összefoglalta: 
Kornhoffer Tünde jógaterapeuta, Himalájai jógatanár, Anaya nőijóga oktató www.aranycsillag-joga.hu 

Ajánlott irodalom:
Polcz Alain: Együtt az eltávozottal, Meghalok én is? (A halál és a gyermek)
(Jelenkor kiadó, 2007)
Szvámi Véda:Bhísma (Himalájai Közhasznú Egyesület, 2008)
Szvámi Ráma: Szent utazás (Ursus Libri, 2009)
Marie de Hennezel, Jean-Yves Leloup: A halál művészete (Európa Könyvkiadó,1999.)
Elizabeth –Kübler Ross: A halál és a hozzá vezető út (Gondolat kiadó, Budapest, 1988)
Eilzabeth-Kübler Ross: A halál, mint ragyogó kezdet (Bioenergetic kiadó,Budapest, 2012)
Verena Kast: Gyász (Park kiadó Kft, 2015)
Kunt Ernő: Az utolsó átváltozás  http://mek.oszk.hu/04800/04830/html/index.htm
Szögal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról 
Tibeti Halottaskönyv (Háttér kiadó, 1991)