A műanyagok egészségügyi kockázatairól

Palackozott víz kontra csapvíz c. sorozat folytatása.

A palackozott víz kontra csapvíz témakör – szerintem – egyik legizgalmasabb részéhez érkeztünk, ezúttal a PET palackok és – ha már így szóba került – általánosságban véve a műanyagok egészségügyi kockázatairól lesz szó. Senkit nem szeretnék megijeszteni, de ha a környezeti érvekkel eddig még nem sikerült állásfoglalásra bírnom többeket, szeretném remélni, hogy a műanyagok egészségi hatásairól olvasva mindenki elmereng majd a boltok polcai előtt állva azon, vajon melyik terméket válassza, illetve válassza-e egyáltalán a műanyag csomagolást.
 
Ha egy mondatban kellene összefoglalni a probléma lényegét, a műanyag palackok és egyéb műanyagfajták anyagából egészségre káros vegyi anyagok oldódnak ki, amelyek súlyos egészségügyi problémákat, betegségeket idézhetnek elő, – a teljesség igénye nélkül – az allergiától az elhízáson át a meddőségig, a rákig és a különböző szív – és érrendszeri betegségekig. És nem túlzok. Noha az egészségügyi kockázatokat illetően a kutatók között a mai napig nincs egyetértés – persze nem elhanyagolható tény, ki is finanszírozza a kutatást –, az elővigyázatosság elvének alkalmazása ez esetben is ésszerű és tanácsos lehet. Lássuk a részleteket!
 
A műanyagok egészségügyi kockázatai
 
A következőkben essen szó három az egészségünkre veszélyt jelentő kemikáliáról:
 
Biszfenol A (angol nyelven Bisphenol A, röviden BPA):
 

•  Mi a biszfenol A és mire használják?

 
A biszfenol A (képlete: (CH₃)₂C(C₆H₄OH)₂) az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott szintetikus kemikália, műanyagipari alapanyag. (A világtermelés kb. 3 millió tonna/év, a termelés növekedése +5% évente.)

A polikarbonátok (PC) és az epoxi-gyanta gyártásában használt összetevő, de bizonyos PVC műanyagokban és hőpapírokban (pl. bankkártyás fizetési bizonylatoknál), sőt körömlakkokban és –lemosókban is előszeretettel alkalmazott vegyszer. A Harvard School of Public Health (Hardvard Egyetem Közegészségtani Intézete) és a frankfurti Goethe University kutatatói még a PET palackos ásványvízben is nyomára bukkantak az anyagnak.

A polikarbonátok és egyéb biszfenol A tartalmú műanyag termékek széleskörű elterjedésének oka, hogy számos igen kedvező tulajdonságuk mellett relatíve olcsón előállíthatóak, így nem csoda, ha életünk szerves részét képezik a belőlük készült fogyasztási cikkek.  A legrosszabb mégis az, hogy nemcsak akkor találkozunk a kemikáliával, amikor kapcsolatba kerülünk ezekkel a termékekkel, hanem lényegében mindig és mindenütt ki vagyunk téve a szennyezésnek. A vegyszer nyomait megtalálni a levegőben, a porban, az ivóvizünket szolgáltató felszíni vizekben és a tengervízben is.
 

• Egészségügyi kockázatok

 
A BPA számos egészségügyi problémáért felelős, amelyet az elmúlt években végzett több mint 100 tudományos (állat)kísérlet, jelentés is bizonyított. Csak néhány ezek közül a neves és megbízható egyetemek és kutatóintézetek által végzett vizsgálatok közül:

1. Patricia Hunt kutató (Washington Egyetem) egereken végzett kísérlete (A cikk angol nyelven érhető el.)
2. Yale Egyetemen végzett majom- és patkánykísérletek
3. Cincinatti Egyetem (patkány- és egérszívből származó) élő sejtkultúrákon végzett kutatásai
   

 
A BPA a hormonrendszerünkre ható vegyület, amely az ösztrogénhez (női nemi hormon) hasonló módon fejti ki hatását. Megváltoztatja az endokrin rendszer (belső elválasztású mirigyek rendszere/hormonális rendszer) működését azzal, hogy a szervezet saját hormonjait utánozza. A szervezetbe kerülve leköti az ösztrogénreceptorokat, amitől a szervezet összezavarodik. A nemi hormonok rengetegféleképpen alakítják a szervezetünkben zajló folyamatokat, így szinte feltérképezhetetlen, hogyan torzítja fejlődésünket és működésünket a BPA. Az endokrin rendszer által szabályozott testműködések közé tartozik az anyagcsere, az immunrendszer, a viselkedés, a növekedés és a szervfejlődés is, így nem csoda, hogy nagyon sokféle betegség előidézője lehet a kemikália.
 
Mik lehetnek ezek az egészségügyi problémák?

• Rendellenességeket és elváltozásokat okoz az idegrendszerben és a szaporítószervekben. Befolyásolja az emberi agy és más szervek fejlődését. Az agyi fejlődés rendellenességei pedig hatással vannak a memória működésére, a tanulási képességekre és a viselkedésre is.
• Hormonális zavarokat okoz, amely meddőséget, korai pubertást eredményez lányoknál, illetve befolyással van a másodlagos nemi jellegek kialakulására.
• Szignifikáns korrelációt mutattak ki kutatók a szervezetben lévő BPA koncentráció és a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között is.
• Az anyag növeli a májkárosodás, a prosztata- és mellrák kockázatát.
• Spermaszám (nemzőképesség) csökkenést, pajzsmirigy zavarokat és asztmát is eredményezhet a folyamatos BPA-kitettség.
• Születési rendellenességeket, magzat- és idegélettani zavarokat okozhat magzat-, csecsemő- és kisgyerekkorban.

 
A biszfenol különösen az embriókra, a csecsemőkre és 14 év alatti gyermekekre jelent nagy veszélyt. A problémát az okozza, hogy a fiatal szervezetből még hiányzik az a felnőttekben már működő mechanizmus, amely segít megszabadulni a kemikáliától. Nem véletlen, hogy gyermekek esetében 10-szeres BPA vérszintet is mértek a felnőttekhez képest. Azt pedig bárki könnyen elképzelheti, mit is jelenthet egy hormonrendszert károsító anyag a fejlődő szervezet számára.
 
Felmerülhet a kérdés, vajon mekkora dózis okoz egészségügyi problémát? Dr. Hajszán Tibor kutatót idézve, a biszfenol hatása és a koncentráció mértéke nem áll egyenes arányosságban egymással, vagyis igen kicsi és meglehetősen nagy koncentrációban is jóval károsabb, mint a köztes tartományokba eső mennyiségeknél. Ezek szerint tehát már egészen kis mennyiségben is nagy kockázatot jelent a BPA-nak való kitettségünk. Végül érdemes szót ejteni arról a fontos tényről is, hogy a különféle forrásokból származó hormonszerű vegyi anyagok – amelyek hadával lépten-nyomon találkozik az ember a mindennapi élete során – hatásai összeadódnak, sőt az egyes vegyületek akár erősíthetik is egymás kedvezőtlen hatását.
 
 

• Miért nem tiltják be???

 
Időszerű és jogos a kérdés, ugyanakkor meg kell említeni, hogy az egyik legellentmondásosabb kemikáliáról van szó. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ESFA) és az európai állomok többsége szerint a BPA nem jelent egészségügyi kockázatot. Ez esetben a következőkre hivatkoznak:
 
1. A BPA-t az emberi szervezet gyorsabban képes lebontani, összehasonlítva a kísérletekben használt patkányokkal. (A 2 tanulmányt, amire az állásfoglalást alapozták mellékesen éppen az amerikai műanyagipar finanszírozta.)
 
2. Másik érvük szerint, a tolerálható napi mennyiség BPA bevitelből 50 mikrogramm/testsúly kg), az ételekből pedig ennél kevesebb szívódik fel. (Persze mi már tudjuk, hogy nemcsak az étellel kerülhet be szervezetünkbe a vegyi anyag.)
 
Az ipar pedig bár kifejlesztett hasonló jó tulajdonságokkal rendelkező alternatív anyagokat (pl. alifás vegyületeket), azok gyártása költségesebb, mint a BPA-é, így logikus, hogy a gyártók nem mutatnak túl sok hajlandóságot a váltásra. De lehet, hogy csak a helyettesítő termékeket előállító cégek lobbitevékenységéről, hisztériakeltéséről van szó (?). Úgy tűnik, a kutatók között még hazai szinten sincs egyetértés. Ráadásul Magyarország helyzete már csak azért is kedvezőtlen – amellett, hogy gyakorlatilag nincs kormányzati szerv, hatóság, amely a kérdéssel foglalkozna – mert európai uniós tagállamként önállóan nem is dönthetünk a kérdésben, tehát a közösség engedélyére lenne szükség a betiltáshoz.
 
Én mindenestre a kanadai törvényhozás pártján állok. Az észak-amerikai államban életbe léptetett tiltás egyszerű és racionális oka a „jobb félni, mint megijedni elv”, amely számol azzal az egyszerű, de józan érvvel, hogyha valamely dolog ártalmasságára vonatkozóan kétely merül fel, akkor jobb nem kockáztatni. Azt az másik kifogást pedig szintén nem tudom elfogadni, amely szerint a gyártók azért sem keresnek helyettesítő anyagokat, mert azok kockázati szintje még annyira sem ismert, mint a biszenfol A-é.
 

• Hogyan ismerhető fel, melyik termék tartalmaz BPA-t?

 
A 3-mas és 7-es plasztik csoportba tartozó, vagyis 3-as és 7-es újrahasznosítási kóddal, illetve a műanyag nevének rövidítésével (PVC vagy V, OTHER vagy O) ellátott termékek biztosan tartalmaznak biszfeno-A vegyületet. Keresd a jelzést a termékeken! 

 
A cikksorozat következő részében további 2 komoly egészségügyi kockázatot jelentő, műanyagokhoz köthető vegyi anyagról lesz szó. 

írta: Hári Beáta