Interjú Pataky Adrienn-nel, a Pesti Bölcsész Akadémia szervezőjével

Interjú Pataky Adrienn-nel, a Pesti Bölcsész Akadémia szervezőjével

2018. április 9-én és 16-án lesz a következő két előadás egy 16. századi jógakönyvből. Facebook esemény itt!

Kedves Adrienn! Mikor és kik indították el a Pesti Bölcsész Akadémiát (PBA)? 
2012 végén alakult meg az ELTE BTK-n. A „próbafélév” 2013 februárja és májusa között zajlott, irodalomtudományi doktori hallgatók előadásaival; Bársony Mártonnal és Vásári Melindával bonyolítottuk le. Az ötletadó Kállay Géza, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának akkori vezetője volt. Sajnos, Géza néhány hónapja elhunyt. Bízom benne, hogy a PBA méltó módon viszi tovább azt a nyitott szellemiségű, szakmai igényű, de baráti hangulatú, nemcsak szűk, zárt közösségekben zajló gondolkodást és szabad kérdésfeltevést, aminek ő zászlóvivője volt. 

Neked mi a szereped a csapatban?  
Főszervezőként segítem a többiek munkáját, többnyire a háttérből, de a külső helyszíneinken moderátorként is.

Kik szoktak előadni az egyes eseményeken? 
PhD-hallgatók és doktorjelöltek. Eleinte csak az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájából adtak nálunk elő, de tekintettel a nagy érdeklődésre, a második félévtől megnyitottuk az összes ELTE BTK-s doktori iskola felé a pályázás lehetőségét, később pedig más egyetemek doktoranduszai, illetve a határtudományok (pl. társadalom-, politika-, neveléstudomány) képviselői számára is. 

Mi volt a célkitűzésetek ezzel a rendezvénysorozattal?
Megmutatni a bölcsészettudomány sokrétűségét és szépségét, vagyis tudománynépszerűsítés. A másik oldalról nézve: lehetőség nyújtása a fokozatszerzés előtt álló fiatal kutatóknak, hogy prezentálhassák friss eredményeiket – ezáltal témájukra új fókuszok felől közelíthetnek, illetve nemcsak előadói gyakorlatot szerezhetnek, de akár krediteket is. Sokan nem is gondolnák, mennyire nem magától értetődő 60-90 percben ismeretterjesztő előadást tartani kutatásukról olyan közönség számára, akik nem (mind) szakmabeliek. A 20 perces konferencia-előadásokon edződött PhD-sok számára kihívás, és egyben jó gyakorlat a PBA. 

Milyen időközönként és hol kerül sor az előadásokra?
Heti három-négy alkalommal vannak előadásaink, hétfőn, kedden és szerdán este az ELTE BTK kampuszán, havonta egyszer csütörtökön a Fuga Budapesti Építészeti Központban, továbbá havi egy-két alkalommal középiskolákba is kiszervezzük előadóinkat.

Az újabb doktori évfolyamok is bekapcsolódnak a szervezésbe és az előadók közé? Vagyis várható, hogy így hosszú életű lesz a PBA?
Igen, sőt, célunk is az első-másodéves doktoranduszok bekapcsolása, az egyes szekciók szervezői is időnként „cserélődnek”, egy-két félévre csatlakoznak hozzánk – de van, aki tovább is marad. A legtöbbü(n)knek szívügye a nyitott egyetem, nem(csak) a szervezésért (néhányszor) megkapható tudományszervezési kreditért csinálják. Több félév óta László Laura a filozófia és esztétika kurzusok szervezője (s e félévtől főszervezőtársam), Tinkó Máté az irodalmi, Bácsi Enikő a nyelvészeti és Kanyó Ferenc a történelmi előadások felelőse. Lassan mi, szervezők is át kell, hogy adjuk a stafétát a fiatalabbaknak – remélem, hogy tovább működik majd a PBA nélkülünk is, és hosszú életű lesz.

A közönség soraiba is doktoranduszokat vártok, vagy más ELTÉ-seket, esetleg intézményen kívüli érdeklődőket is?
Kifejezetten célunk, hogy ne csak bölcsészek és ELTE-hallgatók vegyenek részt. A középiskolásoktól a nyugdíjasokig bárkit várunk, aki érdeklődik valamely kurzus, vagy akár csak egyetlen alkalom témája iránt. Egy politikafilozófiai előadáson például ugyanúgy ott ülhet (és szerencsére ül is!) egy orvos, mérnök vagy irodai dolgozó, a téma bárkit érdekelhet, és az előadások elsősorban nem a szakmai közegnek szólnak. Igazán termékeny és sokféle szempontot érvényre juttató beszélgetések, gondolatcserék alakultak már ki egy-egy előadás végén, után.

Kaptatok valamilyen módon visszajelzést a résztvevőktől? Tudnál említeni néhány témát, ami nagyobb érdeklődésre tartott számot?
Igen, szinte minden alkalommal, mert az előadások részét képezik (többnyire azok végén) a kérdések, megjegyzések, egyéb reflexiók. De több előadónk kapott felkérést is közös munkára, publikálásra, újabb előadásra. Sok érdeklődőt vonzottak a különféle szubkultúrákkal foglalkozó előadásaink (pl. cyberpunk irodalom, képregények) vagy épp a tengeri régészet, de az antik filozófia (sztoikusok) is. 

Hogyan tudjátok felkelteni az érdeklődést ezek iránt az igényes, művelődést célzó előadások iránt a jól ismert “médiazajban”?  
A hirdetéssel és a marketinggel hadilábon állunk, szinte mindenki önkéntes alapon vesz részt ebben, és mindenki a bölcsészettudományi doktori képzésből jön. Mégis azt látjuk, hogy az évek során elterjedt a PBA híre, ebben az internet nagy segítségünkre volt, különféle kulturális portálok, oldalak és levelezőlisták révén értesül rólunk a közönség.

Ajánlanál az olvasóknak néhányat az elkövetkező előadások közül?
Idén a metaforáról, az északír béke-líráról, a jóga 16. századi tankönyvéről (Upadésámrita), a magyarországi jelnyelvről, az erkölcsök etikai megközelítéseiről, Martin Luther Kingről vagy épp egy izlandi történetről (Gísla saga) zajlanak kurzusaink. A Fuga-beli előadások a társadalom-közösség-hatalom kérdése körül forognak, ezeket is érdemes meghallgatni. Az előadásokról minden információ megtalálható honlapunkon és facebook-oldalunkon!

 Az interjút készítette: Dr. Tasi István, Ísvara Krisna Dásza