Jóga-szútra I.6. magyarázata 2.

A valós ismeret megszerzésének tudatfolyamata után most beszéljünk (egyenlőre még csak röviden) a második, harmadik és negyedik tudatfolyamatról, amely általában minden tudatműködésnek a szerves része.

A téves ismeretszerzés (viparyaya) általában helytelen, meglapozatlan következtetésekre vezeti az embert, de ha megértjük, hogy például az érzékszervek által szerzett információk csak a fizikai létezés egy bizonyos dimenziójában megbízhatóak, s hogy az érzékszervek a transzcendens, anyagon túli világ megismerésére nem alkalmasak, akkor az így szerzett ismereteket is mindig a megfelelő kritikával tudjuk kezelni, helyet adva olyan megismerési folyamatoknak, amelyek az adott transzcendentális dimenzióban valós tudást eredményeznek.

A fogalomalkotás, ábrándozás, képzelet (vikalpa) folyamata az anyagi tudat információkat egymással kombinálni képes, többnyire automatikus működése, amelyből szintén származhatnak a valóságtól elrugaszkodó, s ílymódon megkötő, de a valóságot megvilágító felszabadító következtetések is.

A mélyalvás (nidrā) tudatállapotában a tudatlanság (tamas) kötőerője dominál, melyben gyakorlatilag a citta aktív működése majdnem teljes egészében felfüggesztődik. Mindamellett, hogy a fizikai test szintjén a test regenerálódásához kedvező feltételeket teremt ez a tudatállapot, még mindig az önmagunk lelki természetéről szóló teljes tudatlanság jellemzi. Természetesen egy lelki gyakorló esetében az ébrenlét állapotában végzett gyakorlatok segítik a tudatlanság ködének eloszlását. Azonban a yogīnak elővigyázatosnak kell lennie, hogy a lustaság, a csapongó érzékek, az érzéktárgyak élvezetében való elmerülés, vagy a motíválatlanná válás stb. nehogy az ébrenlét állapotában is fennálló mélyalváshoz hasonló „tamaszikus” tudatállapotot eredményezzenek, mint ahogyan azt az emberi társadalom nagy részénél látható: “[…] az élőlények ébrenléte a bensőt látó bölcsnek éjszaka.[1] A mélyalvás tudatállapotának tanulmányozása és megértése viszont figyelmeztetheti a lelki gyakorlót arra, hogy e világban az egyéni lélek számos egyéb tudatállapotban lehet, amelyeknek kisebb, vagy nagyobb mértékben, de ugyan az a közös jellemzője, a lelki létünkről szóló tudatlanság. Így megfelelő inspirációt szerezhet ahhoz, hogy igazán a mélyére hatoljon az emberi psziché megnyilvánulásainak, s hogy elérje a sohasem változó, tiszta és szennyezetlen lélek tökéletes tudatállapotát.

Jegyzetek:

[1] Bh.g.2.69. Lásd még a Yoga-sūtra I.30. sutrában a yoga gyakorlása közben felmerülő akadályokat és azok velejáróit.

Szerző: Gaura Krisna Dásza

Forrás: gaurakrisna.hu

Megjegyzés: Ahogy haladunk előre a Yoga-sūtra tárgyalásában egyre több olyan fogalom és gondolat kerül elő, amelyek a korábbi sūtrákra és a magyarázatokra épülnek, s azok ismeretében válnak érthetővé. Ha az a terved, hogy rendszeresen olvasod ezeket a kis “közleményeket”, akkor javaslom, kezdd el az elejéről tanulmányozni a bejegyzéseket.

A Jóga-szútra első és második kötete megrendelhető itt!