Jóga-szútra I.8. magyarázata 3.

8. sūtra

viparyayo mithyā-jñānam atad-rūpa-pratiṣṭham

Vyāsa a Yoga-sūtra I.8. aforizmájához írt magyarázatában utalva a ŚrīmadBhāgavatam 3.20.18. versére és a Viṣṇupurāṇára is hivatkozva, a tudatlanság előző bejegyzés végén említett öt fokozatát [az alapvető lelki tudatlanságot (avidyā), az egoizmust (asmitā), a ragaszkodást (rāga), az írtózást (dveśa) és a folyamatos fizikai létezésre való vágyat (abhiniveṣa)] gyakorlati szempontból megközelítve tamasmohamahā-mohatāmisra és andha-tāmisra nevekkel illeti. [1]

Mind az elnevezések, mint ezek magyarázata nagyon szemléletesen mutatják be a feltételekhez kötött élőlény evilági helyzetét. [2]

Tamasnak nevezik azt az állapotot, amikor az ember semmit sem tud a szellemi lélekről (avidyā-kleśa) [3], amelyet a védikus irodalom puruṣánakjīvának, vagy ātmānak nevez, így az anyag és a transzcendens között sem képes különbséget tenni. Az anyagi világot gyakran szintén tamasnak nevezik, mert az itt élő lények kilencvenkilenc százaléka semmit sem tud lelki önazonosságáról. Az élőlények azt gondolják, hogy ők azonosak az anyagi testükkel, s ezért az „ez az én testem, és minden, ami kapcsolatban van a testemmel, az az enyém” hangulatában élik napjaikat. 

asmita 3

 

 

Ahogy a lelki tudatlanságának köszönhetően fokozódik az ember ragaszkodása az anyagi világhoz, úgy növekszik a moha,vagyis a testi életfelfogás illúziója. Egyre erősödik az az elképzelés is, hogy „én ez a test vagyok, és minden az enyém, ami ehhez a testhez tartozik” Ennek eredménye az, hogy az ember mindent saját magával a középpontban lát, s cselekedetei is ugyanebből az okból önösek, egoisták (asmitā-kleśa).

raga 1

 

 

 

 

mahā-moha állapotában az ember ragaszkodóvá válik (rāga-kleśa) a külvilág érzéktárgyai iránt, mert saját személyiségét, sőt a létezését is csak ezekkel kapcsolatban tudja értelmezni. Így szinte őrültként vágyik az érzéktárgyakkal való kapcsolatra, amelyektől anyagi élvezetet remél. Annak köszönhetően, hogy ez a remény sohasem teljesül be az elvárt mértékben, hajlamossá válunk arra, hogy e hiányt az anyagi javak szükségtelen felhalmozásával próbáljuk meg pótolni.

dvesa 1

 

Amikor pedig szembesülünk azzal, hogy ez lehetetlen, akkor a tāmisra dühvel teli állapota uralkodik el rajtunk. Ekkor a ragaszkodásaink mellett az irtózás (dveśa-kleśa) különböző fokozatai jellemzik a gondolkodásunkat. Az ember dühössé válik másokra, dühössé válik Istenre, s éli megkeseredett életét a soha ki nem elégíthető vágyainak hajlékán.

abhinivsa 1Mivel az anyagi önazonosításban elmerült ember az anda-tāmisratudatállapotában a test halálát mindenek végének tekinti, végtelen félelem keríti hatalmába, amikor a halál közelébe kerül. Ez a halálfélelem (abhiniveṣa-kleśa) jellemez minden anyagi testet öltött és feltételekhez kötött élőlényt.

A fentiek ismeretében meg kell értenünk, hogy egy önmegvalósításra törekvő lelki gyakorló, illetve egy eltökélt yogīszámára mennyire fontos, hogy a megfelelő ismeret-forrásokhoz megfelelő módszerrel forduljon.

Szerző: Gaura Krisna Dásza

Forrás: gaurakrisna.hu

Megjegyzés: Ahogy haladunk előre a Yoga-sūtra tárgyalásában egyre több olyan fogalom és gondolat kerül elő, amelyek a korábbi sūtrákra és a magyarázatokra épülnek, s azok ismeretében válnak érthetővé. Ha az a terved, hogy rendszeresen olvasod ezeket a kis “közleményeket”, akkor javaslom, kezdd el az elejéről tanulmányozni a bejegyzéseket.

A Jóga-szútra első és második kötete megrendelhető itt!

Jegyzetek:

[1] sasarja cchāyayāvidyāṁ     pañca-parvāṇam agrataḥ / tāmisram andha-tāmisraṁ  tamo moho mahā-tamaḥ //

Brahmā először az árnyékából megteremtette a feltételekhez kötött lelkek számára a tudatlanság burkait. Öt ilyen burok van, melyeknek neve tāmisraandhatamisratamas, moha és maha-moha. (Bhāg. 3.20.18.) ; eta eva svasaṁjñābhis tamo moho mahāmohas tāmiśro’ndhatāmiśra iti –(Vyāsa-bhāṣya 1.8.8. Rāma Prasāda, 1998: 21.; Āranya, 1963: 27.)

[2] E fogalmak magyarázatáról A.C. Bhaktivedanta Svami Prabhupada a Śrīmad-Bhāgavatam 3.20.18. versének fordítása és magyarázata, illetve az általa említett Viṣṇu-purāṇa vers alapján írok.

[3] Vesd össze a tamas kötőerejével és annak hatásaival.

 

A Jóga-szútra 1.8 magyarázatának további részei:

A téves ismeretszerzés definíciója (viparyaya)

A hamis tudás hátránya a lelki életben (mithyā-jñānam)