Ájurvéda és jóga kapcsolata

ászanák a dósák tükrében – bevezető

Az embereknek rengeteg lehetősége van különböző jóga órákon való részvételre és jóga tanfolyamok elvégzésére. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy nagyon sokan a jógát a fizikai testtartásokkal, ászanákkal azonosítják, ami valóban a rendszer leglátványosabb megnyilvánulási formája, de csupán egy szelete annak.

Elmondható, hogy az ájurvéda a természetes orvoslás egyik meghatározó képviselőjeként kelti fel az emberek érdeklődését. Már itt Nyugaton is találkozhatunk olyan központokkal, ahol az ájurvéda módszereinek alkalmazásával próbálnak meg segíteni a gyorsabb és teljesebb gyógyulás érdekében.
Fontos szót ejteni arról is, hogy az ájurvéda a durva-fizikai test gyógyításán túlmenően finom-fizikai aspektussal is számol. Míg az előbbit a diétán és gyógyfüves kezelésen keresztül valósítja meg, addig az utóbbit – a finom-test és elme gyógyítását – a jóga gyakorlatok és meditáció segítségével orvosolja. Láthatjuk, hogy itt kapcsolódik a jóga rendszere az ájurvédához.

Tudnunk kell azt is, hogy Indiában a jóga hagyományosan az élet szellemi oldalával foglalkozik, mint önmegvalósítás egyik útja. Az ájurvéda a fizikai és mentális betegségek, valamint rendellenességek mellett ugyanúgy foglalkozik a helyes életmód, életvitel fenntartásához szükséges szigorú szabályok előírásával, illetve annak betartásával. A jógát terápiaként vagy gyakorlatként használja az ájurvéda. El kell sajátítanunk azt a tudást, melynek segítségével megérthetjük a jóga gyakorlatok ájurvédikus hatásait.
A jóga és az ájurvéda összevont tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy teljesebb képet kaphassunk az élet egészéről. Ennek a tudásnak az elsajátítása pedig a test, a szellem és a lélek egységének megízlelését és fenntartását eredményezi.

Az ájurvéda és jóga kapcsolata

Az ájurvéda nem csak a testi felépítést, hanem az érzelmi magatartást, hajlamokat is vizsgálja, amikor valakit besorol a három testtípus (dósa) valamelyikébe. A jóga gyakorlásában ezek szintén meghatározó jelentőséggel bírnak. Ha megértjük a dósák működését, akkor lehetővé válik számunkra, hogy megismerjük a különböző jógagyakorlatok hatását a durva- és finom-fizikai testre.

A jóga az ember anatómiáját és pszichológiáját a dósák működésének tükrében fogalmazta meg eredetileg. A dósák ismerete minden szinten alkalmazható a jógában, hiszen az ájurvédikus tudáselmélet gyakorlatban történő alkalmazása során feltárul a kapcsolat a két ősi tudomány között. A dósák segítenek megérteni a finom-test nádijainak és csakráinak értelmezését, hisz utalnak arra, hogy a test különböző szervei és rendszerei hogyan működnek, továbbá szerepe van az elme működésében is.

Az ájurvédikus alkattípusok megértése lehetőséget biztosít arra, hogy a különféle jóga gyakorlatok a gyakorló egyéni jellegzetességeihez illeszkedjen hiszen, ami az egyik dósa típusú ember számára megfelelő és hatásos ászana, az egy másik típusúnak nem feltétlen hasznos és eredményes.

Ahhoz, hogy a gyakorló helyesen tudja alkalmazni és használni a jóga gyakorlatait, elengedehetetlen, hogy ismerje saját testtípusát, amire az ájurvéda biztosít lehetőséget. Az ájurvédikus kezelés részét képezi a jóga, hiszen a különböző ászanák és pránájáma gyakorlatok sokféle betegséget képesek gyógyítani. Ezen túlmenően a legintenzívebb hatását az életmód irányításában fejti ki, mivel a rendszeres ászana, pránájáma és meditáció gyakorlása egyensúlyban tartja a három dósát.

A keret úgy lesz egész, ha a jóga folyamata is tartalmazza az ájurvédikus ismereteket, hisz a hatha jóga nem lehet teljes az ájurvédikus szemlélet nélkül. A jóginak ismernie kell, milyen ételeket fogyaszthat, hogy a legjobban gyakorolhassa a jóga folyamatát, és tudnia kell alkalmaznia a testet tisztító eljárásokat.

Az ászanák a jógafolyamatnak azt a részét képezik, amely részletesen körülöleli a tudat minden aspektusát. Szerepük fontossága abban is rejlik, hogy felkészítik a gyakorlót a pránájáma és meditáció gyakorlatainak végzésére. Az ászana része a jógának, nem egyenlő a jóga folyamatával. El kell kerülnünk azt a hibát, hogy a jóga folyamatát pusztán az ászana gyakorlással azonosítsuk, melyet Nyugaton oly sokszor elkövetnek.

Az ájurvéda rendszere szintén használja az ászanákat. A ájurvédikus gyógyításban a kezelés során alkalmazottak mintegy a felét a testbe juttatják leginkább élelem fromájában. A másik feléhez azok tartoznk, melyek a testből távolítanak el anyagokat. Ez utóbbihoz kapcsolódik az ászana. Az ászanák gyógyító hatásai csak úgy tudnak tökéletesen létrejönni, ha ehhez társul egy megfelelő ismeretelmélet, hogy milyen típusnak milyen gyakorlatok végzése hozza meg a kívánt eredményt.

Testhelyzetek és testtípusok

Az ászana gyakorlása minden testtípus számára kedvező. Ha röviden szemügyre vesszük, melyik típusnak milyen fajta gyakorlásra lenne szüksége, akkor a vátának kifejezetten ajánlott az ászana gyakorlás, mert alkati tulajdonságaiban hajlamosak arra, hogy a helytelen testtartás végett testtartásbeli torzulásokat szenvedjenek el. A pitta típus egyénei számára olyan ászanák áldásosak, melyek csökkentik a belső tüzet, és a vérmérsékletükre is hűtő hatással bírnak. A kapha testtípus számára az aktívabb ászana gyakorlás javasolt, mivel hajlamosak a lustálkodásra, a lassú mozgásra és ülő életmódra. Ennél a típusnál a radzsasz kötőerejébe tartozó mozgásrendszer is kedvezően hat, például a vinyásza gyakorlása.

A helyes ászana végzését két szempont alapján vizsgálhatjuk meg. Az első hogy hogyan viszonyulunk az ászanához, hogy helyesen hajtsuk végre az adott ászanát. A második szempont pedig, hogy az adott testtípusnak megfelelő ászanát válasszunk.

Az első pont nagyobb jelentőséggel bír, mint a második. Ennek oka abban rejlik, hogy ha egy ászanát nem a megfelelő módon hajtunk végre, akkor a jótékony hatás nem tud létrejönni a helytelen végrehajtás miatt annak ellenére, hogy remekül kiválasztottuk a megfelelő testhelyzetet. Akármilyen jó is egy ászanasor az adott testtípushoz, elengedhetetlenül figyelembe kell vennünk a gyakorló előfeltételeit, hogy milyen nehézségű ászanák helyes végrehajtására képes. Hiába rendelkezik hatalmas gyógyító erővel a fejenállás, ha a gyakorló nem tudja azt helyesen végrehajtani.

A cikksorozat következő részeiben a három testtípus szerinti jógázás kerül részletes ismertetésre.
A váta testtípus jógázását bemutató cikket itt érheti el.
A pitta testtípus jógázásáról itt olvashat.
A kapha testtípus szerinti jógázásról szóló írásunkat itt találja.
 
Felhasznált irodalom:
Hegedűs Zsolt: Testtípusok jógája. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014.