A koncentráltság mélységét annak alapján vizsgálják, hogy közben a meditáció tárgyán kívül milyen más dolgok vannak jelen a jógi elméjében. Természetesen itt nem a koncentráció folyamatától független külső tényezőkre kell gondolni, hanem annak természetes összetevőire, a jógira, a koncentráció (meditáció) folyamatára és annak tárgyára, fókuszpontjára.

Úgy tartják, hogy a koncentráció folyamatában 1.) a meditációt végző jógi, 2.) a meditáció folyamata és 3.) a meditáció tárgya egyszerre van jelen a tudati folyamatokban. A jógi akaratlanul is, de tudatos ezekről. Tudatos a fókuszpontról, önmagáról, aki éppen meditál és arról is, hogy ő éppen meditációt végez.

A következő, a szó szoros értelmében vett meditáció (dhyāna) állapotában már csak 1.) a meditáció tárgyáról és 2.) önmagáról tudatos a jógi. A teljes tudati elmerülés állapotában (samādhi) pedig már kizárólag csak a meditáció tárgya ragyog a tudatban, s a jógi önmagáról is teljesen megfeledkezik.

A koncentrációhoz nagyon hasonló tudatrögzítésnek egy jó példája az, amikor a harcászati tudományukra történő képzésük végén az öt Pāṇḍava testvért és rokonaikat a Kauravákat tanáruk Droṇa letesztelte. A feladat az volt, hogy íjjal és nyillal el kellett találniuk egy fából készült madárnak a szemét, melyet Droṇa egy távolban álló magas fa egyik ágára rögzített. Amikor Droṇa egymás után megkérdezte a tanítványait, hogy mit látnak, Arjuna kivételével mind a következőket mondta: „látom a madarat, a fát, az ágakat, más madarakat, amelyek arrafelé röpködnek stb”. Droṇa e válasz hallatán nem is engedte őket lőni, mondván, hogy úgy sem találják el a célt. Amikor Arjunára került a sor, s Droṇa megkérdezte tőle, hogy mit lát, Arjuna csak annyit válaszolt, hogy „a madár szemét látom”. – „Mi mást látsz Arjuna?” – Csak a madár szemét látom.” Így ő volt az, aki el is találta a célpontot, a madár szemét.[19]

Amig valaki nem tudja elkülöníteni az elérendő célját az egyéb, a céltól független, zavaró tényezőktől, addig nagyon nehéz lesz számára a kijelölt irányban haladnia, nem is beszélve a célbaérésről.

Visszatérve a koncentráció témájához, a fenti történet jól szemlélteti a dhāraṇához tartozó koncentráció-mélységet, melyben a fókuszponton (a madár szemén) kívül, Arjuna tudatában jelen volt önmaga, a próbát kiálló Arjuna és maga a célzás folyamata is, melyekre a „látom” szó utalt.

Patañjali a következő sūtrában a szó szoros értelmében vett meditáció, vagyis a dhyāna folyamatáról beszél.

Jegyzetek:

[19] Parek, S. 2015.

 

Szerző: Dr. Tóth-Soma László, Gaura Krisna Dásza, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola tanára

Forrás: gaurakrisna.hu

Megjegyzés:
Ahogy haladunk előre a Yoga-sūtra tárgyalásában egyre több olyan fogalom és gondolat kerül elő, amelyek a korábbi sūtrákra és a magyarázatokra épülnek, s azok ismeretében válnak érthetővé. Ha az a terved, hogy rendszeresen olvasod ezeket a kis “közleményeket”, akkor javaslom, kezdd el az elejéről tanulmányozni a bejegyzéseket.

A Jóga-szútra első és második kötete megrendelhető itt!

Oldalak: 1 2 3 4 5