Még sohasem jógáztál?
Szeretnéd elkezdeni, de nem tudod, hogy pontosan mire is számíthatsz?
Cikksorozatunkban megmutatjuk, hogy mit jelent a jóga, mi a célja, hogyan és mit gyakorolj.
A 7. részben az ászanákról lesz szó.

Ászanák

Az ászanák különleges testhelyzetek, amelyek megnyitják az energiacsatornákat és a pszichikus központokat. A magasabb tudatosság elérésének eszközei és egyben szilárd alapot teremtenek a test, a légzés, az elme és az ezeken túli területek felfedezéséhez. Az ászanák gyakorlásán keresztül a test feletti uralom kifejlesztésével az elmét irányíthatjuk. Ezért az ászanák gyakorlása a legfontosabb lépés a hatha-jógában.

Az ászanák elsődleges célja a testtudatosság erősítése által az elme irányítása, de mintegy “melléktermékként” számos kedvező fizikai hatást is elérünk vele. Erősíti az izmokat, de ugyanakkor rugalmassá és hajlékonnyá teszi a testet. Segít az egészséges testtartás kialakításában, a fizikai egészségünk fenntartásában. Lassítja az öregedési folyamatokat, gyakorlással a testet behálózó fascia rendszer rugalmas marad, így a testmagasság csökkenése és a mozgásszervi betegségek nagy része elkerülhető.

Beszédes ászanák

Az ászanák neve legtöbbször kifejezi a testtartás hatását, tulajdonságát. Például a Tádászana -hegypóz, a mozdulatlanságot, szilárdságot szimbolizálja. Az ászana nevek a természet megfigyeléséből alakultak ki. Nagyon sok ászana állatokról vagy azok egyes általánosan használt testhelyzetéről kapta a nevét. A lefelé néző kutyapózt megfigyelhetjük a legtöbb állatnál, de a kutyák és a macskák napi rendszerességgel “gyakorolják”, hosszabb pihenés után megnyújtva a gerinc területét, felébresztve a testüket. A testben termelődő hormonok is nagyon jól szabályozhatóak egyes ászanákkal. A nyulat utánozva -sasánkászanát felvéve az adneralin áramlását tudjuk szabályozni, amely a támadási és menekülési reflex működéséért felelős. A természet megfigyelése, vele összhangban az állatok szokásainak utánzása segít az egészség megőrzésében.

Az ászanák és a prána kapcsolata

A fizikai test merevsége, a prána nem megfelelő áramlása és az emiatt felgyülemlett méreganyagoknak a következménye. Az ászanák gyakorlásával a prána áramlását tudjuk segíteni, így a méreganyagok távoznak és a test hajlékonyabbá válik, így az addig lehetetlennek tűnő pozíciók is természetessé válnak. Amikor a szervezetben áramló prána magas szintet ér el, a test szinte magától vesz fel olyan testhelyzeteket, amelyek segítik a természetes folyamatokat, növelve ezzel a tudatosságunkat.

Ászanák kapcsolata a testtel és az elmével

A test és az elme egy nagy egység, nem elválaszthatóak egymástól. Az elme durva fizikai formája a test, a test finom fizikai formája az elme. Minden, amit gondolunk hatással van a testünkre és minden amit teszünk hatással van az elménkre. Így minden felhalmozott feszült gondolat kialakít a testben egy feszültséget, amit hogyha nem lazítunk le tudatosan mozgásszervi problémákat okoz és fordítva. Helyesen megválasztott jóga gyakorlatokkal (ászanák, pránajáma, relaxációs, meditációs gyakorlatok vagy egyéb tisztító eljárások) megszabadulhatunk a felgyülemlett blokkoktól, így a test megtelik vitalitással és erővel, az elme könnyűvé, kreatívvá és kiegyensúlyozottabbá válik.

Ászanák, tornagyakorlatok

A tornagyakorlatok is számos jótékony hatással vannak a testre, szükséges az izmok működéséhez. Azonban az ászanák és a tornagyakorlatok között a testre gyakorolt hatása között jelentős különbségek vannak.

Amikor az ászanákat gyakoroljuk, a légzés ritmusa és az anyagcsere folyamat lelassul, az oxigén felhasználása és a test hőmérséklete lecsökken. A torna közben a légzés és az anyagcsere folyamat felgyorsul, a test hőmérséklete megemelkedik és az oxigénfelhasználása a szervezetnek magasabb lesz. Az ászanák hatása a lebontó folyamatokat lefékezik, a tornagyakorlatok erősítik a katabolizmus folyamatát. Az ászanák sajátos hatást fejtenek ki a belső elválasztású mirigyek, a belső szervek működésére és megváltoztatják az idegrendszer elektrokémiai folyamatát is. Mindemelett erősítik a test tartóizmait is.

Ászanázás

Az ászanákat bárhol bármikor gyakorolhatjuk. Az ászanákat mindenki végezheti, de fontos megjegyezni, hogy betegség vagy testi rendellenesség esetén figyelembe kell venni az ellenjavallatokat, testi határainkat, egészségi állapotunkat. Fontos az egyéni gyakorlás, de mielőtt bonyolultabb pozíciókat gyakorolnánk mindenképpen kérjük ki tapasztalt oktató tanácsát.

Figyeljünk a test jelzéseire, tartsuk tiszteletben a testünk hattárait. Segíthet a pózok elmélyítésében, hogyha mentálisan elképzeljük a végpóz felvételét, és nem beleerőltetjük magunkat abba a testhelyzetbe, amire még nem áll készen a testünk. Legyünk tudatosak arról, hogy mit és miért gyakorlunk. Figyeljünk a légzéskontrollra, a légzés és a mozdulat összhangjára. Figyeljünk az elménkben megjelenő gondolatokra, de vigyázzunk, hogy ne vigyék el a figyelmünket!

A gyakorlásunkat mindig ráhangolódással kezdjük, hogy az elménk fókuszálni tudjon. Érdemes átmozgató gyakorlatokkal kezdeni, hogy felébresszük a testtudatosságot, és felkészítsük testünket a bonyolultabb pózok felvételére.

A gyakorlás folyamán fontos szem előtt tartanunk a szimmetriát. Amit elvégzünk ez egyik oldalra, azt végezzük el a másik oldalra is, így egyensúlyba hozva a testünket. Fontos az egyensúly fenntartásában az is, hogy az egyes pozíciók kompenzáló gyakorlatait is elvégezzük. Az előrehajolásokat hátra és oldalra hajlásokkal, a hátrahajásokat előre és oldalra hajlásokkal, stb. tudjuk kompenzálni.

Soha ne végezzük a gyakorlatokat túlzott erőfeszítéssel! Rendszeres gyakorlással megerősödnek az izmok és rugalmasabbá válik testünk, de hogyha erőltetjük, siettetjük a fejlődésünket, csak feszültséget okozunk a testben, ami sérülésekhez vezethet.

Betegen, akut gyulladással, csonttöréssel és egyéb komolyabb betegségek esetén, azok lábadozása alatt ne gyakoroljunk.

A gyakorlás alatt, hogyha erős fájdalmat, szúró érzést tapasztalunk, azonnal hagyjuk abba a gyakorlást, pihenjünk, majd könnyített verzióban folytassuk a gyakorlást.

A gyakorlás után mindig végezzünk relaxációt, hogy elmélyítsük a gyakorlatok hatásait, megnyugtassuk az elménket!

A cikksorozat további részei:

Kezdő jóga 6. rész
Kezdő jóga 5. rész
Kezdő jóga 4. rész
Kezdő jóga 3. rész
Kezdő jóga 2. rész
Kezdő jóga 1. rész

Írta: Somogyi György, a Bhaktivedanta Jógastúdió Blaha jógaoktatója

Forrás:
Hatha-Yoga gyakorlatok, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014
Jóga, az elme és a test harmóniája, Sivananda Jógaközpon, 2013
Jóga tiszta forrásból, Dr. Tóth-Soma László, Gaura Krisna Dász, 2008
Ászana, Pránajáma, Mudrá, Bandha, Swami Satyananda Saraswati, 2006