Kis kitérő: hol nyaraljak?
Ugyanakkor azt gondolom, a kérdés elemzése során további szempontokat is célszerű figyelembe venni. Így érdemes például megvizsgálni, mióta is beszélünk klímaváltozásról (globális felmelegedésről)?
Mióta harapódzott el az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének nö-vekedése?
Miért nem létezett a probléma mondjuk 300-400 évvel ezelőtt?
Az üvegházhatású gázok mennyisége a légkörben valójában az ipari forradalom óta nő. Az évmilliók alatt képződő óriási mennyiségű fosszilis energiahordozók (pl. szén, kőolaj, földgáz) rekord idő alatti, a 18. sz. közepétől napjainkig zajló eltüzelése az egyik fő oka a légköri hőmérséklet növekedésének. A földi élővilág évmilliókon keresztül lényegében széncsapdaként működött. Ez azt jelenti, hogy a növények kivonták a légkörből a szén-dioxidot, a növényi és az állati szervezetek maradványainak (széntartalmának) jelentős része pedig a Föld mélyebb rétegeibe kerülve idővel fosszilizálódott és széntartalmú energiahordozóvá alakult. Az emberi tevékenység ezt a hatalmas mennyiségű, a szénkörforgásból kivonódott széntartalékot juttatja most vissza igen rövid idő alatt a légkörbe, amivel megemeli az atmoszféra szén-dioxid koncentrációját, végső soron pedig hőmérsékletét.
Ha belegondolunk, a múltban – az ipari forradalmat megelőzően – is tartottak az emberek állatokat, fogyasztottak tejtermékeket anélkül, hogy globális klímaváltozást indítottak volna el. Ebből az következik, hogy érdemes lenne a fosszilis energiahordozók használatát is csökkenteni. Aki például megteheti, elégítse ki energiaszükségletét megújuló energiahordozók (nap-, szél-, víz-, geotermikus energia, biomassza) segítségével, vagy járjon autó helyett biciklivel, de legalább tömegközlekedési eszközzel.
Természetesen segít az is, ha csökkentjük az utazásaink távolságát. Itt érdemes megemlíteni az ún. hármas települési struktúra jelenségét. Ha belegondolunk, az emberek napjainkban sookszor nem a lakóhelyükön dolgoznak, és nem ugyanott pihenik ki fáradalmaikat, rekreálódnak.
Ismerős?
A nyaraló, a telek sok esetben egy másik településen, esetleg az ország másik felében található, és turisztikai szempontból is az számít menőnek, ha valaki a Vörös-tengerhez, de legalábbis az Adriára megy nyaralni.
Pedig mennyi szépséget is rejt kishazánk…
A fenntartható életmódot folytató ökofalu közösségek egyik fő célkitűzése például éppen az, hogy a munkahely, a lakóhely és a rekreáció terét valamiképp összehozzák.
A többi rész:
Melyiket is válasszam 1.? – Hogyan dönt egy ökoTUDATOS ember, amikor fogyaszt?
Melyiket is válasszam 2.? – Környezetromboló étrend?
Melyiket is válasszam 4.? – Mégis hogyan legyek tudatos vásárló?
A MElyiket válasszam? sorozat forrásai:
Öko-völgy Alapítvány cikkei:
http://okovolgy.hu/felhivas-eletmodvaltasra-legyunk-vegetarianusok-vagy-ehinseg-varhato/
http://okovolgy.hu/hany-vagohid-egy-ferrari/
http://okovolgy.hu/vegzetes-huseves/
http://okovolgy.hu/a-szojatermesztes-is-az-esoerdok-teruletet-csokkenti/
http://okovolgy.hu/regebben-meg-volt-hova-menni/
http://okovolgy.hu/idojarascsinalok-husfogyasztas-es-eghajlatvaltozas/
http://okovolgy.hu/?s=Bardot
http://korunk.org/?q=node/7852
Kép forrása: http://organicvibrationsblog.com/
