Testes kapha jógázik

2014. 08. 26. | Ájurvéda, Jóga gyakorlás

Szerző: Tóth Roland
 

Ájurvéda és jóga kapcsolata 3. rész

A kapha testtípusak alkati felépítésére a zömök testalkat jellemző. Magasságukat tekintve az átlagnál alacsonyabbak, de előfordulhat az is, hogy magasak. Testes alkatuk mellé rövid csontok párosulnak; felépítésükből kifolyólag rendszerint nem hajlékonyak. Emiatt óvakodniuk kell az olyan testhelyzetektől, melyek nagymértékben a hajlékonyságtól függenek, mivel ízületeik könnyen sérülhetnek.

A kapha típusú személyeknek meg kell tanulniuk elfogadni önmagukat és el kell kerülniük, hogy olyan helyzetekbe kényszerítsék magukat, amelyek természetellenesek a számukra. Ilyen a túlzott diétázás, vagy az előbb említett, számukra nehezen kivitelezhető testhelyzetek. Legtöbbször támogatni kell őket abban, hogy át tudják átlépni a saját maguk által felállított határokat, amelyeknél rendszerint ők jóval többet bírnak.

Ennél a típusnál az elhízás főleg a gyomor és a comb területén jelentkezik. A túlsúlyból testük súlypontja nyugalmi álló helyzetben is eltolódott. A kapha dósa nyálkát termel, mely a testben lefelé mozogva az ízületek körül zsírt halmoz fel, továbbá a mirigyek megduzzadásával ciszták és csontkinövések is kialakulhatnak. A túlsúly és a gyenge keringés szövődményeként ízületi gyulladás léphet fel.

A kapha típusra általában jellemző, hogy a gyermekkort követően életmódjuk nélkülözi a mozgást és a fizikai aktivitást. Ezért gyakorlásuknak a többi testtípushoz képest aktívabbnak kell lennie, hogy az anyagcseréjük és a keringésük megfelelő impulzust kapjon. Számukra lényeges, hogy kövessék a fokozatosság elvét, különösen ha jelentős testsúlyfelesleggel rendelkeznek, mivel gyenge keringésük miatt a túl intenzív gyakorlatok terhelhetik a szívüket. Számukra az az ászanázás a legideálisabb, amely során nagy mértékben tudnak izzadni, hőt termelni.

Az ülő és a kis mozgástartományba eső ászanák a kapha növelését eredményezik. Ilyen testhelyzetekben a kaphák hamar elfáradnak és gondolatuk elkalandozik. Ahhoz, hogy a meditáció számukra eredményes tudjon lenni, melegítő hatású pránájáma gyakorlatokat kell végezniük.

A szúrjanamaszkár tökéletesen hat a kaphára, az álló testtartások közül pedig a virabhadrászana és változatai ajánlottak, mert ezekben nem csak mozgás van jelen, hanem nyújtózás is. A kapha típusnak olyan ászanákat kell gyakorolnia, melyek intenzíven hatnak a mellkas területére, mivel itt tud a kapha felszaporodni. A mellkas nyitására tökéletesen alkalmasak a hátrahajlító ászanák, melyek segítik csökkenteni a kaphát. Az előrehajlásokat csak rövid ideig célszerű felvenniük, és azt is inkább a belső nyugalom elérése céljából.
A lassú anyagcsere lassú emésztési folyamatot jelent, ezért törekedniük kell arra, hogy a belső hő emelkedjen, kiváltképp a köldök területén. Erre alkalmas a dhanurászana. A tüdő megnyitására a felszaporodott nyálka miatt van szükség. A pangás és a tompa gondolkodás ellen a pránájáma gyakorlatokkal kombinált ászanák javasoltak. A gyakorlás végén a kapha típus energikusnak fogja érezni magát, így a tompultság állapotát hátrahagyva, éles elmével és érzékekkel folytathatja a napját.
 
Az ájurvéda és jóga kapcsolatáról ide kattintva olvashat.
A váta testtípus jógázását bemutató cikket itt érheti el.
pitta testtípus jógázásáról itt olvashat.

A cikk Hegedűs Zsolt: Testtípusok jógája című szakdolgozata (Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola 2014.) alapján készült.
kép: http://www.layogamagazine.com