Tüzes pitta jógája

2014. 07. 31. | Ájurvéda, Jóga gyakorlás

Szerző: Tóth Roland
 

Ájurvéda és jóga kapcsolata 3.

Az ajurvédikus Csaraka Szamhita szerint a pitta tulajdonságai a forró, éles, könnyű, nedves, enyhén olajos, folyékony és savanykás. A testen belül elsődleges területei a gyomor, máj, nyombél, de jellemző területei még a szemek, a bőr, a verejtékmirigyek, az agy és a szív. Így a pitta dósa túlsúlya esetén ezek a testrészeknél, szerveknél jelentkeznek problémák akár túlműködés, akár gyulladás, fájdalom formájában.

Érzelmi szinten a pittához tartozik a bátorság, lelkesedés, öröm és szenvedély; de hangulata könnyen átfordul haragba, türelmetlenségbe, ingerlékenységbe, sértődöttségbe. Ez a testtípus szeret kitűnni cselekedeteivel; tevékenységeihez gyakran agresszivitás, erőszakosság, túlzott erőbedobás tud társulni, erős bennük a verenyszellem.

A “mindent beleadni hozzállása” egyrészről eredményessé teheti az ászanák helyes végrehajtását, másrészről azonban ezzel az elme békessége, a befelé figyelésből származó szellemi eredmények könnyedén elveszthetők. Ezért egy pitta személy számára fontos, hogy a jógázását élvezettel és örömmel végezze, ne törekedjen tökéleteségre és ne versenyezzen, ne hasonlítsa magát más jógagyakorlóhoz. Törekedjen kiegyensúlyozott, nyugodt mozgásra, gyakorlására a meditatív hangulat legyen a jellemző. Túlzott törekvését és akarását hűtő hatású ászanákkal tudja lecsendesíteni, melyek segítenek abban is, hogy a gyakorló figyelmének befelé fordításával jobban megismerje önmagát.

A pitta által uralt személy testfelépítése és testtömege átlagos. E dósa olajos minősége miatt jó ízületekkel rendelkezik, hajlékony és jó az izomzata; az ászanázás kifejezetten kedvező számára. Azonban figyelnie kell arra, hogy ízületeit ne nyújtsa túl.

A pitta dósájú jógázónak a gyakorlás során célszerű kerülnie a túlzott hő termelésével járó ászanákat (főleg a fej területén), illetve izzadást. Nyugodtan végezhet erőteljesebb gyakorlatokat, de ügyelnie kell arra, hogy a hűtő testtartások domináljanak vagy az ászanák végrehajtása lágy, folyamatos, áramló legyen. Emellett hasznos, ha a testet megterhelő ászanák után a keletkező feszültséget ülő testhelyzetben lazítással vagy hosszú kilégzéssel járó, pihentető légzéssel oldja ki.

Hűtő hatásúként a válltámaszos pózok javasoltak a pitta gyakorlónak. Ugyanígy a hűtő és földelő hatású előrehajló ászanák végzése is ajánlott számára, melyek mérséklik, csökkentik a meleg pitta túlsúlyt. Ezzel szemben a hátrahajló ászanákat mértékkel érdemes végezni, azok hevítő tulajdonsága miatt.

A sírsászana (fejenállás) csak akkor javasolt egy pitta dósájúnak, ha utána megfelelő módon ki tudja egyensúlyozni a fordított testhelyzet során keletkezett hőtöbbletet, akár légzéssel, akár pihentető hűtő ászanával, például sasánkászanával (babapóz, holdpóz).

A pitta a hasban, vékonybélben és májban képes felhalmozódni, ezáltal feszültséget okozni ezeken a  területeken. Azok a testtartások hatnak még kedvezően a pittára, melyek erőteljesen megdolgoztatják ezeket a részeket. Ilyenek például az íjállás, kobrapóz, csónakpóz és a halpóz, és az ülő csavaró ászanák,  mivel ezek az ászanák a máj tisztítását, méregtelenítését idézik elő. Pozitív hatásuk abban rejlik, hogy segítik a túlzott pitta emésztőrendszeren keresztül történő eltávolítását.

A hűtő hatású légzőgyakorlatok, így a sítali és szítkári pránájáma kiválóan alkalmas a pitta dósa kiegyensúlyozására. A nagyon meleg környezetben való jógázás nem előnyös a pitta túlsúllyal rendelkezőnek.

A gyakorlást úgy érdemes lezárnia a pitta gyakorlónak, hogy hasi, alhasi tájék minden feszültséget elengedjen.

Az ájurvéda és jóga kapcsolatáról ide kattintva olvashat.
A váta testtípus jógázását bemutató cikket itt érheti el.
A kapha testtípus jógázásáról itt olvashat.
 
Felhasznált irodalom:
Hegedűs Zsolt: Testtípusok jógája. Sszakdolgozat, Budapest, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014.
Gabriel van Loon: Charaka Samhita. Handbook on Ayurveda. Durham, 2003.