Ahogy az ősi Hatha-Jóga Pradípikában lejegyzeték. Tolmácsolja: Gauranga dász
A bandák olyan testhelyzetek, amelyekben bizonyos izmok, szervek, testrészek összehúzott és szabályozott állapotban vannak. Ezek a folyamatok egyszerre hatnak az ideg-, a keringési- és légzőrendszerre, a belső elválassztású mirigyekre és az energiarendszerünkre is. Cikkünkben a Hatha-jóga Pradípiká dzsálandhara bandhával, azaz a torokzárral kapcsolatos szövegét ismerteti Gauranga dász. A eredeti szanszkrit szöveget magyaros átírásban olvashatják. A fordítás és a szöveghez fűzött magyarázat szerzőnk munkája.
atha dzsálandhara-bandhah:
kantham ákuncsja hridajé szthápajécs csibukam dridham
bandhó dzsálandharákhjó ‘jam dzsará-mritju-vinásakah /69/
Húzzuk össze a torkunkat és nyomjuk az állunkat erőteljesen a mellkashoz. Ezt dzsálandhara bandhának nevezik, ami elpusztítja az öregkort és a halált.
A dzsálandhara-bandhánál az állkapocs alatti és a torok körüli izomkat húzzuk befelé, a szív irányába, miközben az állunkat a mellkashoz szorítjuk. Ezt szintén a legjobban a kilégzés vagy a belégzés utáni légzésvisszatartás közben tudjuk gyakorolni. Az ászanák közben is végezhetjük részlegesen a dzsálandhara bandhát, ha az állunkat egy kissé lefelé biccentjük a mellkas irányába. Az uddzsájí légzés közben a gégefőt egy kissé rászorítjuk a gégére, és így képződik a jellegzetes uddzsájí hang. Ez is a dzsálándhára bandha részleges állapota.
badhnáti hi sirádzsálam adhó-gámina-bhódzsalam
tató dzsálandharó bandhah kantha-duhkhau-ghanásanah /70/
Ez a bandha elzárja a nádík csoportjának végződését, amelyeken keresztül az égből csepegő nektár (amely az agyban lévő Holdból csepeg) alászáll. Ezért dzsalandhara bandhának nevezik, és megsemmisíti a torok különböző betegségeit.
A dzsalandhara bandha, főleg a fordított pózokban (gyertya, eke), nyomást gyakorol a pajzsmirigyre és a mellékpajzsmirigyre, és így stimulálja azok működését. A pajzsmirigy-túltermelésben szenvedőknek viszont óvatosan kell végezniük, és nem szabad hosszú ideig fenntartani a bandhát ezekben a pózokban.
dzsálandharé krité bandhé kantha-szankócsa-laksané
na píjúsam patatj-agnau na csa vájuh prakupjati /71/
A dzsalandhara bandhában, amikor a torkunkat tökéletesen összehúztuk, a nektár nem száll alá a tűzbe (a gyomorban elhelyezkedő Napba), és ez nem szítja fel a levegőt.
Az elme holdjából alászálló nektár a gyomor napjában ég el. Ez a folyamat arra utal, hogy ha az elménkben keletkező érzéki vágyakat nem tudjuk megfékezni és magasabb irányba fordítani, akkor elégnek az érzékek kielégítésének tüzében, ami megzavarja a meditációt, mivel szétszórja az életlevegőket, és elősegíti az öregedést. A szusumná mentén elhelyezkedő három legfontosabb érzékszerv, amit kontrollálni kell, a nyelv, a gyomor és a nemi szervek. Éppen ezért a bandhák gyakorlása mellett a jógairodalom fontosnak tartja a szükségtelen beszéd kerülését, a kontrollált evést és a szexuális élet kontrollálását vagy teljes feladását is. Máskülönben a dzsalandhára bandha nem fogja teljes mértékben kifejteni a fent leírt hatásait.
kantha-szamkócsanénaiva dvé nádjau sztambhajéd dridham
madhja-csakram idam dzsnyéjam sódasádhára-bandhanam /72/
A két nádít határozottan el kell zárni a torok összehúzása által. Ezt a középső körnek (madhja-csakra) nevezik, amely elzárja a tizenhat ádhárát (életközpontot).
A tizenhat vitális pont a következő: a hüvelykujjak, a bokák, a térdek, a combok, a fityma, a nemi szervek, a köldök, a szív, a nyak, a torok, a nyelv, az orr, a két szemöldök közötti terület, a homlok, a fej és a brahma-randhra (koponyacsúcs). A vers említést tesz még két nádíról, ez pedig a test elülső és hátsó oldalán középen futó energiacsatornára utal (áróhí és avaróhí), amelyeket szintén a dzsalandhara-bandha által blokkolunk, a fentebb felsorolt tizenhat további központhoz hasonlóan. A prána áramlásának ilyen megállítása elősegíti a meditációs állapot kialakulását.
múla-szthánam szamákuncsja uddíjánam tu kárajét
idám csa pingalám badhvá váhajét pascsimé pathi /73/
A múlaszthánát felfelé húzva hajtsuk végre az uddíjána bandhát. A levegő áramlását a szusumnába kell irányítani, az idá és a pingalá lezárása által.
A fenti vers arra utal, hogy a három bandhát egyidejűleg kell alkalmazni. A múla bandha segítségével elzárhatjuk az idát és a pingalát, amelyekben a prána általában kering, és a központi energiavezetékbe irányíthatjuk.
anénaiva vidhánéna prajáti pavanó lajam
tató na dzsájaté mritjur dzsará-rógádikam tathá /74/
Ezáltal a prána lecsendesedik és elül, és így nem fenyeget az öregkor, a halál és a betegség sem.
bandha-trajam idam sréstham mahá-szidhhais csa szévitam
szarvésám hatha-tantránám szádhanam jóginó viduh /75/
Ez a három bandha a legjobb mind közül, és minden mester gyakorolta. A hatha-jógában a sikerre vezető eszközök közül ezeket tekintik a jógik a legfőbbeknek.
jat-kincsit sravaté csandrád amritam divja-rúpinah
tat szarvam graszaté szúrjasz téna pindó dzsará-jutah /76/
Az isteni tulajdonságokkal rendelkező összes nektárt, amely a Szómából származik, elemészti a Szúrja. Ezt a legjobban a guru utasításai alapján lehet megtanulni, de nem lehet még millió beszélgetésből sem.
Szerző: Gauranga dász
Forrás és kép: hotashtanga.com
