Csizmadia Ildikó vaisnava jógamester a sziddhászanából, azaz a tökéletes ülésről írta a szakdolgozatát, amelyből már korábban közültünk egy részletet. Most az ászana emberi szervezetre gyakorolt hatásairól lesz szó.
A sziddhászana hatásai durvafizikai szinten
A jógaülésekről általánosságban elmondható, hogy az alsó végtagokban aktívan hatnak a boka-, térd- és csípőízületre, valamint közvetve befolyást gyakorolnak a gerincoszlopra is. A lábak és a medence területén megváltoztatják a vérkeringést és a nemi szervek vegetatív beidegzésének tónusát.[1]
A sziddhászana mint ülőpóz, alkalmas a térd, a csípő és a boka merevségeinek oldására, gyakorlása regenerálja az ízületi folyadékot a csípőben. A testhelyzet kitartása javítja a keringést a hasi és az ágyéki területeken, energiával tölti fel az alsó gerinctájékot és a hasi szerveket.[2] A jógapózban a lábszár erőteljesen kifelé fordul, ennek köszönhetően aktívan nyúlnak a csípő körüli izmok, továbbá az ászana jótékonyan hat a csípőízületre.[3] A testhelyzetben kifejtett nyújtózás, amely egyenesen tartja a gerincoszlopot, megerősíti a gerinc mellett található mélyizmokat, így hosszú távon javítja a testtartást. A póz csökkenti a vérnyomást a lábakban, így több vér áramlik a törzsbe és a fejbe, ami elősegíti a koncentrációt, meditációt. A sziddhászanáról tehát általánosságban elmondható, hogy kiváló hatással van az idegrendszer és a vérkeringés működésére.[4]
Az ászana ellenjavallatai közé tartozik, hogy térd és csípő problémák esetén odafigyeléssel kell végezni, illetve ilyenkor ajánlott a könnyített verzióját alkalmazni.[5] A sziddhászanát ne gyakoroljuk keresztcsont táji fertőzések és isiász esetén.[6]
A sziddhászana hatásai energetikai és finomfizikai szinten
Az ászana a gáthoz és a nemi szervekhez elhelyezett sarkak segítségével a múladára (gyökér) és a szvadisthána (nemi) csakrákat stimulálja. E két energiaközpontra gyakorolt nyomás következtében olyan bandhák és mudrák alakulnak ki automatikusan, melyek energiaszabályozó funkcióiknak köszönhetően a szexuális energiák kontrollját biztosítják. Ez fontos lépcsőfoka az érzékek szabályozásának és a spirituális fejlődésnek.[7] A múladára csakra aktiválása révén a póz erősíti a kundalíni energia felemelkedését.[8] Az energia magasabb központok felé áramoltatása pedig erősíti a koncentráció képességét.[9]
A testi és energetikai hatások tükrében elmondható, hogy a jógapóz energikussá és könnyeddé teszi a testet. Ebben az ülő tartásban a test teljes nyugalomba kerül. A keresztezett lábtartás és az egyenes hát pedig visszahatnak a tudatra és éber, figyelő állapotban tartják azt.[10] Mentális szinteken tehát a sziddhászana megnyugtatja az elmét és frissé teszi az intelligenciát. Kényelmes, ideális ülésmód a pránájáma és meditációs technikák gyakorlásához.[11]
A dolgozat utolsó két fejezetében gyakorlati szempontok alapján vizsgáltam a sziddhászanát. Olyan információkat gyűjtöttem össze az ászanával kapcsolatban, melyek segítséget adnak abban, hogy a testhelyzetet a gyakorlatban is alkalmazni tudjuk, és a jóga magasabb rendű technikáinak szolgálatába állíthassuk. Amikor a pózban képesek vagyunk megtartani az akciókat és erővonalakat, az befolyással van az energetikai folyamatokra, melyek aztán a mentális funkciókra hatnak vissza. Így juthatunk el a szilárdan kitartott testhelyzettől a tudat megszilárdulásáig.
Írta: Csizmadia Ildikó
A fotón a szerző látható, a képet Juhász Éva készítette.
[1] Víg 1972: 30.
[2] Iyengar 2010: 107.
[3] Dely 1971: 284.
[4] http://jogamagazin.hu/a-sziddhaszana-vegrehajtasa/
[5] Képes‒Medvegy‒T. Ozorák 2016: 102.
[6] Szatyananda 2006: 113.
[7] Szatyananda 2006: 113.
[8] A kundalíni energia gerincoszlop mentén történő emelkedésének a múladára csakra nem csak az alapját, hanem a végcélját is jelenti. Az energia ugyanis először a koronacsakráig emelkedik fel, majd megfordul és ismét a gyökércsakrához tér vissza. (Balázs 2014: 30.)
[9] Náthamuni Yoga Rahasya című művében az első fejezet hetvenharmadik slókájában arról ír, hogy a sziddhászana, egyéb ülő pózokkal együtt, alkalmas a dzsálandhara-bandha gyakorlására. Az energiazár felvétele által pedig a tudati folyamatok kontrollja valósítható meg. (T. Krisnamacharya 2004: 75.)
[10] Iyengar 2010: 107.
[11] Képes‒Medvegy‒T. Ozorák 2016: 102.
