Hogyan tehetjük életünket még teljesebbé a szimbólumok ismeretével és alkalmazásával? Kommunikáljunk a tudattalannal!
„A tudat a tudattalannal szimbólumok nyelvén kommunikál”
A szimbólumok végig kísérik az életünket. Tudattalan szintekről szóló üzeneteket közvetítenek felénk. Ismeretükkel a körülöttünk lévő világ teljesebb megismerésére nyílik lehetőségünk. A szimbólumok világa hatalmas téma, éppen ezért, jelen írásunkban csak egy adott szegmensére koncentrálunk. Cikkünkben egy jógi szempontjából fontos alapvető összefüggéseket szeretném feltárni, mely a pszichológia és a jóga világképének a kapcsolatára is rávilágít.
A szimbólum a megismerést mélyebb szinten lehetővé tévő metaforikus jel. Leginkább vallási, mitológiai és művészeti vonatkozásban találkozhatunk különféle szimbólumrendszerek megjelenésével, hiszen e területeken a hétköznapi – analitikus – elme működés feletti információk átadásán van a hangsúly.
A szimbólumok működésének megértésében segítséget nyújt a védikus világkép alapjainak az ismerete. Eszerint a Világ teremtése transzcendens szinten kezdődött, majd ebből a szférából jött létre a finomfizikai (energetikai) és a durvafizika (anyagi) világ. Az ember a Teremtés mindhárom szintjén jelen van.[1] A szimbólum a finomfizikai világ nyelvrendszere, melyet a durvafizikai szintekhez kötött elme képes megérteni.
A mai korban a finomfizikai szintekről szóló tudás a vallások és a mitológia világába lett száműzve. A Teremtés princípiumait ma már archetípusokként említi a pszichológia, s nem tudattal rendelkező félistenekként. A finomfizikai világ a kali-korszak embere számára nehezen érzékelhető, ezen tudati szintjeinket ma már tudattalannak tekintjük, illetve tudatalatti folyamatokként aposztrofáljuk. Fontos momentum, hogy a tudattalan, tehát a csitta mélyebb rétegei, analógok a finomfizikai testeinkkel.
A szimbólumok a tudatos és tudattalan szintjeinket kötik össze, de úgy is fogalmazhatunk, hogy finomfizikai szintű megértést tesznek lehetővé. A szimbólumokon keresztüli felismerésekben egyidejűleg van jelen a racionális és emocionális megértés, illetve olyan összefüggések felismerésére ad lehetőséget, melyet, hétköznapi elmével nem lennék képesek befogadni.
A tudat a tudattalannal szimbólumok nyelvén kommunikál, így a tudattalan szintjeinkre közvetlen hatást gyakorolhatunk a szimbólumok használatával. Mivel a tudattalan szintjeink analógok a finomfizikai rendszerünkkel, így szimbólumok alkalmazásával energiatesteinkben is változást indíthatunk el.
Gondolhatunk itt a jóga-iskolák szimbólumaira, például a különféle jantrákra vagy a csakraszimbólumokra. Ezen szimbólumok az elme tudattalan szintjeire hatnak, s így finomfizikai energiákat akkumulálnak.
A spirituális úton járó ember hasznos mankója lehet egy adott szimbólumrendszer ismerete és annak gyakorlati használata. Ilyen szimbólumrendszereket használnak a különféle divinációs eljárások, mint a ji-king, tarot és az asztrológia. A különféle beavatási utak is komplett szimbólumrendszereket alkalmaznak, úgymint az alkímia, a kabbala vagy a jóga. Mivel a Teremtés közvetlen megnyilvánulása a természet, így a természetben a Teremtés archetípusait fedezhetjük fel szimbolikus formában. Tulajdonképpen a természet maga is egy szimbólumrendszer, így a természeti népek kultúrájában is összefüggő szimbólumokat és bölcseleti rendszert találunk. Gondoljunk csak arra, hogy a Nap mindennap lenyugszik, s újra felkel, ami a reinkarnáció folyamatát szimbolizálja.
Szimbólumokat mi is készíthetünk bizonyos célok elérése érdekében, hiszen így célirányosan fókuszálhatjuk a finomfizikai energiáinkat. Ilyen szimbólumokat tradicionális módszerek segítségével hozhatunk létre, mint a jantra, vagy a szigillizáció[2] folyamata.
A mai korban a pszichológiai praxis használja célirányosan a szimbólumok nyelvezetét. A köztudatba Carl Gustav Jung vezette be az archetípus fogalmát, mely a tudattalanban élő ősképeket jelenti. Ezen ősképek – archetípusok – szimbolikus formában fejezhetőek ki, s szimbólumaik segítségével hatást gyakorolhatunk az elme tudattalan szintjeire.
A pszichológiai praxis terápiás célzattal használja a szimbólumokat, hiszen így látensen meghúzódó problémák gyökerét tárhatja fel a tudattalan mélységeiben. S nem csak a tudattalan szinteken megbúvó momentumok felszínre hozatalára használja, hanem azok átrendezésére, gyógyítására is.
Tehát egy pszichológiai terápia, mely szimbólumok alkalmazására épül, a tudattalan szintek átrendezésével energetikai változásokat is beindít a páciens finomfizikai rendszerében.
A tudati folyamatainkat többféle módon rendszerezhetjük. A szimbólumok megértésének a szempontjából az alábbi terminológia alkalmazását tartom célszerűnek.
A tudat működésének a szintje lehet analitikus, analogikus és szimbolikus.
Az analitikus elmeállapot a hétköznapi tudatszintet jelenti, ahol minden tényezőt egymástól elválasztva látunk. Ezen a szinten a racionalitás a meghatározó.
Az analogikus gondolkodás látszólag egymástól független tényezők között találja meg a kapcsolatot azonos vagy hasonló attribútumok alapján. Ezen látásmód olyan kapcsolatokat tár fel, amelyek az analitikus elme számára ismeretlenek.
A szimbolikus gondolkodás egy adott jelenség mögött meghúzódó ideákat képes megmutatni. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy egy adott szimbólumot az analógiák segítségével fordíthatunk le racionális szintre.
A szimbólumokat használhatjuk meditációs objektumként is. Az elménk rájuk fókuszálásával működésbe lép a mögöttes tartalmuk, s megjelennek rejtett üzeneteik. Finomfizikai (energetikai) változást indítanak be, mely tudati átrendeződést idéz elő. A megfelelő szimbólumok segítségével tudatállapot-változást tudunk eszközölni, s a tudati szférák tisztább szintjeire nyithatunk kaput általuk.
Minden spirituális gyakorlónak felismerésekkel teli élményeket kívánok!
Szerző: Rafael Csaba asztrológus
Képek forrása: http://imgkid.com/ohm-symbol.shtml
[1]A durva-fizikai elemek az élőlény durva-fizikai testét (stūla-śarīra) és a környező világot, a finom-fizikai elemek pedig a finom-fizikai testét (sūkṣma-śarīra) alkotják
[2]A szigillum szószerinti jelentése: pecsét, jel. A hermetikus mágiában használt szimbólum képzési folyamat.
