Yoga-sūtra I.7. magyarázat 4. A kinyilatkoztatott szentírások tanításai (āgama, śabda)
A létező világ megismerésére tett erőfeszítéseink során, eljutva a transzcendens-kutatás „előszobájába”, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy az érvényes ismeretszerzés korábban említett két folyamata alkalmas-e a lelki dimenzióban végzendő tudásszerzésre? A védikus irodalom válasza az, hogy nem. A Mahābhārata így fogalmaz: „Bármit, ami transzcendentális az anyagi természethez képest, felfoghatatlannak neveznek, míg minden érv s vita világi. Mivel a világi érvek nem érinthetik meg a transzcendentális témákat, az embernek nem szabad azzal próbálkoznia, hogy a transzcendentális tudást világi spekuláción keresztül értse meg.”[1]rn
rn 
rn Az āgama kifejezés tágabb értelemben megbízható személyek szóbeli közléséből származó információk elsajátítását jelenti.[2] Vyāsa szerint az ilyenfajta szóbeli közlés csak akkor alkalmas hiteles tudásszerzésre, ha a beszélő tapasztalta, vagy kikövetkeztette azt, amiről beszél. Különben nem működik, csak ha az eredeti elbeszélő tapasztalta azokat.[3]
rn
rn A védikus lelki hagyományokban használt értelmezésében az āgama a „szent hagyományok [múltból] alászálló tanításait” jelenti. Ebbe a kategóriába tartoznak a kinyilatkoztatott szentírások tanításai, amelyek a Legfelsőbb Úrtól szállnak alá, s ezért mint ilyenek hibátlanok, valamint az ezen szentírások alapján beszélő, tanító szent személyek, önmegvalósított bölcsek közlései.[4]
rn
rn 
A védikus hagyományok a lelki gyakorlóknak elsősorban ez utóbbi tudás-szerzési folyamatot javasolják, amely által megszerzett tudás a lelki gyakorlatoknak köszönhető tisztulás következtében közvetlenül is tapasztalhatóvá válik a yogī számára. Bár a háromféle pramāṇamindegyikének megvan a szerepe az önmegvalósítás folyamatában, a lelki folyamatok közben tapasztalt, vagy kikövetkeztetett információkat mindig meg kell, hogy erősítse az āgama/śabda, vagyis a kinyilatkoztatás.
rn
rn Megjegyzés: Ahogy haladunk előre a Yoga-sūtra tárgyalásában egyre több olyan fogalom és gondolat kerül elő, amelyek a korábbi sūtrákra és a magyarázatokra épülnek, s azok ismeretében válnak érthetővé. Ha az a terved, hogy rendszeresen olvasod ezeket a kis “közleményeket”, akkor javaslom, kezdd el az elejéről olvasni a bejegyzéseket a www.gaurakrisna.hu oldalon.
rn
rn [Ez a jegyzet a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik]
rn
rn Szerző: Gaura Krisna Dásza
rn www.gaurakrisna.hu
rn
rn Jegyzetek:
rn
rn [1] Mahābhārata, Bhīśma Parva 5.22.
rn
rn [2] Némely írás ugyanerre a śabda szóót használja.
rn
rn [3] Rāma Prasāda, 1998, old.: 15-16.
rn
rn [4] Vāchaspati Miśra e sūtrához írt magyarázatában kifejti, hogy a tökéletes āgama a Védák tanítása, illetve a védikus tudást átadó bölcsek, hiszen ők az eredeti elbeszélő (Īśvara) szavait, gondolatait ismétlik. (Rāma, Prasāda 1998, old.: 18)
rn
