Egy, a közelmúltban végzett átfogó kutatás szerint az Európában vizsgált folyók közül a Duna szennyezett leginkább antibiotikummal. A magas koncentráció miatt egyre több úgynevezett szuperbaktérium megjelenésére lehet számítani – az ilyen kórokozók rezisztensek a kezelésre, ezáltal pedig milliók halálát okozhatják az elkövetkező évtizedekben.
Az antibiotikusrezisztencia jellemzően hosszabb folyamat eredményképp alakul ki, melynek során valaki a kelleténél többször találkozik a hatóanyaggal, például ilyen gyógyszert kap vírusos megbetegedésre. Legalább ekkora veszélyforrást jelent azonban az ipari állattartás is. Az ilyen telepeken ugyanis rendszeresen antibiotikummal kezelik az állatokat, hogy elejét vegyék a fertőzéseknek, amelyeket a zsúfoltság miatt egyébként könnyen felüthetik a fejüket, illetve a súlygyarapodás érdekében. Így az antibiotikum nemcsak a jószágok húsában van jelen, hanem a talajvízbe, ezáltal pedig az ivóvízbe is bekerül.
Az ENSZ 2016-ban létrehozta az Interagency Coordination Group of Antimicrobial Resistance (IACG) nevű szervezetet, melynek tagjai szigorúbb szabályozást követelnek az antibiotikum-használat terén. A szervezet igazgatója, Haleyesus Getahun felszólította a gyógyszeripari cégeket, hogy csak a humángyógyászati készítményekben alkalmazzák a legerősebb antibiotikumokat.
Az Európai Parlament pedig tavaly megszavazott egy új jogszabályt, amely az antibiotikumhasználatot hivatott csökkenteni a gazdaságokban, és amelytől egyébként az állatok tartási körülményeinek javulását is remélik.
Valójában mi magunk legalább ennyit tehetünk, például azzal, hogy átgondoljuk, mit teszünk a bevásárlókosarunkba. Mostanra számos kutatás támasztja alá, hogy húsra valójában nincs szükségünk – a benne lévő aminosavakat ugyanis minden további nélkül felvehetjük növényekből is, sőt, a túlzott mértékű húsfogyasztás olyan civilizációs betegségek kialakulásához járulhat hozzá, mint a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a daganatos betegségek.
Spirituális szempontból nézve pedig a táplálkozással kapcsolatos döntéseinknek is lesz valamilyen ellentétes irányú, ugyanolyan mértékű következménye. Arról, hogy miért érdemes ezen a téren is a tisztaságra törekedni, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola tanára, Magyar Márta Zsófia (Mandzsarí Déví Dászi) beszélt a május 5-i JógÍzz! Fesztiválon.
Folyóink antibiotikum-szennyezettségről és a lehetséges megoldásokról bővebb információ ide kattintva olvasható.
