A Krisna-tudatú közösség Somogy megyében található ökofaluja sok szempontból egyedülálló hely, többek között a természeti erőforrások megóvása is fontos célja az ott élőknek. Duzs Adrienn jógamester szakos hallgató írásában azt vizsgálja, vajon tényleg fenntarthatóbb-e a Krisna-völgyi életmód, mint egy átlagos városi emberé.

 

Manapság nagyon időszerű a fenntarthatósággal foglalkozni. A Krisna-tudatú hívők ökofaluja kiemelkedő szerepet tölt be a témában.

A közösség tagjai olyan életformát valósítanak meg, mely harmóniára törekszik természeti környezetével, és a természet javait is ennek megfelelően használja.

Az alternatív út a közösség számára egy olyan, az élet minden területére kiterjedő autonómiára törekvő, önellátó farmközösség, mely az autonómiát a hosszú távú fenntarthatóság zálogaként kezeli.

aratas

A Krisna-tudatú közösség több elv mentén emeli be a fenntarthatóságot életmódjába. Először is vegetáriánus, erőszakmentes életvitelt folytatnak, mivel más élőlényekkel és a természettel szemben ezt tartják etikus magatartásnak, a karma törvényének tudatában. Összhangban a természettel törekszenek a zöld háztartásvezetésre, valamint az ökoszisztémák, termőföldek és vizek védelmére. A tárgyak felhalmozása helyett a lelki élményekre fektetik a hangsúlyt, kevesebb technika és több élő emberi kapcsolat.

Külön kiemelendő, hogy a közösség tagjai a fenntartható életmódot olyan magas szinten művelik, hogy az kiterjed olyan területekre is, mint például az önellátás biogazdálkodás; méhészet; megújuló energia; szennyvíz-és hulladékkezelés; háztartás; egészségvédelem. Mindezek saját és bolygónk jövője szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

boci-min

A fenntarthatóság vizsgálatához az ökológiai lábnyom-elemzés módszerét érdemes használni. Ez olyan számítási eszköz, mely lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott emberi népesség vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve. Segít abban, hogy megadjuk, mennyi föld- és vízterület szükséges folyamatosan a népesség által elfogyasztott áruk megtermeléséhez, illetve az összes keletkező hulladék elnyeléséhez.

Az ökológiai lábnyom hatékony egyedülálló eszköz arra, hogy bemutassuk: a mai kor embere számára előállított árucikkek és szolgáltatások a természeti tőke felélésén alapulnak.

Az ökológiai lábnyom emlékeztet bennünket arra, hogy az emberiség az ökológiai javaktól és szolgáltatásoktól függ.

A másik fontos paraméter, a biológiai kapacitás számítása során a vizsgált földosztályok szerint számba vesszük, hogy az adott terület hány százaléka tartozik az egyes földosztályokhoz. A számítások eredménye, hogy Krisna-völgy ökológiai lábnyoma 1,485 ha/fő, biológiai kapacitása pedig 1,733 ha/fő.

ökör

Ezek az értékek jelzik, hogy Krisna-völgy a biológiai kapacitásán belül él, vagyis eleget tesz az ökológiai lábnyom-elemzés fenntarthatósági kritériumának. Összehasonlításként Magyarország ökológiai lábnyoma és biológiai kapacitása közötti kapcsolatot érdemes vizsgálni. The Ecological Footprint Atlas 2008. évi adataiból (ökológiai lábnyom: 3,55 ha/fő, biológiai kapacitás: 2,82) jól kiolvasható, hogy Magyarország 0,73 ha/fő deficitet produkál, vagyis több területet fogyaszt, mint amennyit a fenntarthatóság enged. Magyarország ökológiai lábnyoma kicsivel több, mint kétszerese Krisna-völgy ökológiai lábnyomának.

Tanulságos összevetni az adatokat a világátlaggal is – 2,06 ha/fő -, mely szintén majdnem kétszerese Krisna-völgyének. Krisna-völgy biológiai kapacitása a világátlag és jóval Magyarország adata alatt található, de ennek hátterében az áll, hogy a közösség tagjainak életfelfogása olyan gazdaság kiépítéséhez vezetett, amely a biológiailag produktív földterületnek a fenntarthatóságon belüli használatával jár.

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy Krisna-völgy jó úton halad a hosszú távú fenntarthatóság megvalósítása felé, és egy példaértékű kezdeményezés az egyre súlyosbodó klímaválságban.

 

Források:

  • okovolgy.hu
  • krisna.hu