Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e hátránya a koedukált jógaóráknak, és ha igen, mi? Előnyökre, és technikai okokra is fény derült.
Képes Andrea – a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jógaoktatója (bhf.hu)
A jógaászanák és a pránájáma gyakorlása még inkább hatékony abban az esetben, ha személyre szabott. Ekkor figyelembe lehet venni az életkort, a fizikai és mentális állapotot, a testtípust, a nemet stb. A magánórákra azonban nem mindenkinek van lehetősége, és ha van is, nem biztos, hogy él vele. A közös gyakorlásnak ugyanis ereje és áramlása van. Abban az esetben is tovább lendíti a jógit/ jóginit, ha magában nem érez elég erőt gyakorolni egy, másfél vagy két órát. A lendület és a fókusz fenntartását nagyban meghatározza az, hogy a gyakorlók milyen hangulatban jógáznak. Ezt nagyban elősegíti, ha egy vegyes csoportban mindkét nem tagjai diszkrét és kényelmes öltözetet viselnek. Ez a páros gyakorlatok kivitelezését is gördülékenyebbé teszi.
Kornhoffer Tünde – Anaya női jógaoktató és jógaterapeuta (aranycsillag-joga.hu)
A férfi és a női agy nagymértékben különbözik, más metódus és ritmus szerint irányítja a hormonális mesterművet. A női agy egyik napról a másikra 25%-os méretkülönbséget, vagyis nagy változást produkálhat. Akár néhány nő teste, megtörténhet, hogy két kiló vizet tart vissza egyik napról a másikra. A női elmeműködés és test a hold ciklusaival együtt változik, kiteljesedik-kiárad és fogyatkozik (központosít). A férfi működése kiszámíthatóbb és egyenletesebb, nem a ciklus, inkább a napi ritmus határozza meg.
Ezért nehéz együtt, egyforma gyakorlatokat végezni a jógaórán férfinak és nőnek.
Van nő, akinek éppen jókor jön egy hatha gyakorlatsor, s van, akinek lágyabb, áramlóbb óra esne jól.
A nőijóga órákon a sajátos női működésekre tekintettel állítjuk össze a gyakorlást.
A koedukált órát jó ötletnek tartom, megismerni a másik nem működéseit (amit az oktató tanít erről). Hosszú távú gyakorlást saját nemű, életkori sajátságokkal és azonos életfeladatokkal bíró csoporttal érzem hatékonynak; pl. ciklusjóga, foganás jógája, kismama jóga, postpartum jóga, idősek jógája stb. A legfontosabb alapelv az ahimsa, és a saját magunkra történő figyelem, a teljes felelősség vállalása a gyakorlásunk eredményeiért.
Ehhez fontos tudni, ismerni a sajátos női és férfi működési alapelveket.
Vértessy Flóra – a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jógaoktatója (bhf.hu):
Véleményem szerint a férfiak és nők közös gyakorlásának van előnye és hátránya is. Hátrányként nevezném, hogy a gyakorlás közbeni belső fókuszra törekvés esetlegesen a külső fókuszra tevődhet át. Olyan jógastúdióban, ahol hangsúlyosabb a jóga tradicionális megközelítése, és az ennek megfelelő öltözködés, ez kevésbé jelenthet problémát, bár meg kell jegyeznem, hogy a jógaközpontoknál nem általános gyakorlat öltözködési előírások alkalmazása, és betartatása.
De még ha lenne is ilyen törekvés, az elméjük szabályozásában, a belső fókusz megtartásában kevésbé gyakorlott vendégek még így is kihívásokkal küzdhetnek a koedukált órákon.
Az oktató sokat segíthet, ha úgy állítja össze óráját, úgy alkalmaz javítási technikákat, hogy igyekszik a nemek közti különbségeket figyelembe venni. Javasolnám, hogy páros gyakorlatok esetén férfit férfival, nőt nővel állítson párba, hisz ilyenkor a párok egymást megérintve, egymás személyes terébe belépve dolgoznak.
Hibajavítás során is érdemes szem előtt tartani, hogy egy ellentétes nemű gyakorló javításánál minél kevesebb érintést alkalmazzon, és azok legyenek egyértelműek, határozottak, de nem durvák, kerülve a túl lágy, simító jellegű mozdulatokat.
A koedukált gyakorlásnak másik hátránya lehet, hogy a vendégek akaratlan, de mégis olykor jelenlévő egymáshoz hasonlítása során is kedvezőtlen irányba terelődhet a gyakorlás. Előfordulhat, hogy egy női gyakorlót frusztrálhat, hogy a férfiak mennyivel könnyebben kivitelezik az erőászanákat, ezzel lendületét, kedvét veszítve a gyakorlásban. Akár fordítva is megtörténhet, hogy egy merevebb izomzatú férfi túl erős nyújtást alkalmaz, mert nőnemű társai mélyebben képesek belemenni egy-egy gyakorlatba.
Előnyként említeném azonban, hogy a mai modern, városi világban szívesen ismerkedünk meg hasonló érdeklődésű, beállítottságú emberekkel. Erre jó alkalom lehet a rendszeres közös gyakorlás előtti és utáni stúdiós élet. Kívánatos eredménye a jógának ugyanis, hogy hasonló tudással, hasonló tudatszinten álló párt találjunk magunknak, akivel egymást inspirálva töretlenné válhatunk fejlődésünkben.
Megjegyezném, hogy a férfiak és nők egymástól elkülönített gyakorlása esetén sem lenne biztosított a belső fókusz rendületlen megtartása. Véleményem szerint sok múlik az oktatón, és azon, hogy milyen irányba tereli vendégeit, hisz a megfelelő hangulatban, kommunikációval és iránymutatással levezetett gyakorlás az elméből szinte teljesen kizárhatja az jógaórát nem segítő gondolatok áramlását.
Szerkesztő: Wittmann Viktória
