Tombol a hőség, és az egy évnyi kényszerű távolságtartás elmúltával újra szabadon élvezhetjük a nyár áldásait – többek között a gyönyörű, és testi-lelki gyógyító hatással bíró csodát, a hennafestést, amely hazánkban is évek óta töretlen népszerűséggel bír. Kovács Ágota hennafestő-művésszel beszélgettünk.
Jógapont: Kezdjük az elején, mivel az emberek általában már csak illatos tubus formájában találkoznak a hennával – mit is rejt tulajdonképpen ez a kis tölcsér?
Kovács Ágota: A henna egy szubtrópusi növény, cserjeféle, aminek a leveleit szárítják, őrlik meg. Ezt a port keverjük be a legjobb szín és a tartósság érdekében házilag illóolajokkal (levendula, cajeput – hogy a két kedvencem említsem), citromlével, cukorral. Így a kis tölcsér teljesen természetes, biztonságos, semmilyen veszélyes adalékanyagot nem tartalmaz. Itt hívnám fel a figyelmet a bolti, készen kapható és főleg a fekete henna veszélyeire: ezeket kerüljük el, mert súlyos allergiás reakciókat okozhatnak a bennük levő adalékanyagok! A henna rezesbarna, természetes színű. Ha a festék lángoló piros, pink vagy fekete – gyanús, roppant gyanús… inkább köszönjünk el a festőtől, a bőrünk biztonságunk érdekében. Nem érdemes kockáztatni.
JP: Miben látod a hennafestés sikerének titkát?
KÁ: Ezen évek óta gondolkozom, hogy mi lehet a „titok”, mi a titokzatos plusz összetevő, a „kulcs”. Azt hiszem, hogy itt több dolog szerencsés és magas szintű találkozásáról van szó: a gyönyörű minták, a nyugtató levendulaillat, a kellemes, bensőséges hangulat és a gyógyító fizikai kontaktus adódnak össze nem mindennapi módon. A jó hennafestő, akárcsak a jó manikűrös, nem csak a vendég testével törődik, hanem a lelkét is kidíszíti érdeklődő odafigyelés, bensőséges beszélgetés formájában. Persze ehhez kell pár év, az első időkben az ember még nem képes erre, amíg rutin hiányában csak a fogát csikorogva összeszorítva küzd a mintával.
JP: Felmerül a kérdés: a henna női műfaj?
KÁ: Túlnyomórészt igen, de egyre több férfi is festet, ezek egy része vicces módon reflektál a férfilétre (pl. sárkány Audi logóval megbolondítva), valakik tetoválás-főpróbát tartanak a henna segítségével, vagy éppen férfias szimbólumokat, feliratokat kérnek.
A maori stílus például nagyon népszerű. Persze sokszor van és nagyon vicces, hogy egy pár női tagja teljes extázisban válogat a minták között, amíg a párjáról közben lerí az érdektelenség és a pusztító unalom. Ilyenkor – a családi béke megóvása érdekében – a férfit el szoktam küldeni sörözni, ami általában örömmel el is vállal.
JP: Mik a legnépszerűbb minták, mit szeretnek a magyarok?
KÁ: Alapvetően nálunk az indiai formavilág a legelterjedtebb, de azt hiszem, hogy ebben a hennafestőknek is felelősségük van: gyönyörű például az arab stílus, a marokkói, de ezeket az emberek egyszerűen csak nem ismerik. Mindig csempészek az albumomba ezekből is, sőt a magyar formakincsből is szoktam keresni hennára adaptálható mintákat – rengeteg ilyen van szerencsére, a magyar motívumkincs páratlan gazdagsággal bír.
A toronymagasan vezető mandala mellett egyre többen kérnek szöveget: valakinek kedveskedni szeretnének (párnak, unokának) vagy éppen egy számukra fontos üzenetet szeretnének emlékeztetőként vagy motivációként viselni a testükön. Mivel másik nagy szerelmem a kalligráfia, a szépírás, ezeket a festéseket mindig különleges örömmel készítem el.
JP: A henna gazdag kultúrájáról még nem esett szó. Mondanál erről pár szót?
KÁ: Magyarországon ugye a henna nem része a kultúránknak, egy friss és egzotikus hangulatként él az emberek fejében, éppen ezért a festések is leginkább a szépségük miatt történnek, általában nincs mögötte mélyebb szimbolika vagy szertartásos jelleg. Azokban a kultúrákban, ahol a henna évezredek óta jelen van, más a helyzet: szertartások kísérője, szimbólumok hordozója, pl. Marokkóban a festések egészen komoly mögöttes szimbolikát rejtenek. A csodálatos indiai esküvői festéseket pedig szerintem mindenki ismeri, akit alapszinten is érdekel a henna: lenyűgözőek. De nagyon érdekes, hogy a henna felhasználása mennyire sokrétű ezekben a kultúrákban: mivel erősen hűsítő és gyógyító hatású, ezért a minden mágikus jelleget nélkülöző gyógyászati és szépségápolási felhasználása is mindennapos, sőt az észak-afrikai országokban a gagyi, turistalehúzó festés is ugyanúgy jelen van, mint kicsivel arrébb a rituális tartalom.
Két évvel ezelőtt, Delhibe csöppenvén, szinte kötelességemnek éreztem, hogy tanulmányi kirándulás keretében hennáztassak egyet: itt a henna a műköröm-haj-arcmasszázs részeként tagozódik a kozmetikák kínálatába, nincs benne semmiféle ünnepi jelleg. A festés elképesztő gyorsasággal készült és nagyon csúnya volt: alig győztem magyarázkodni utána itthon, hogy nem én csináltam. Viszont az élmény, hogy én, mint magyar hennás egy igazi indiai hennafestő vendégeként, Delhiben festethetek – ez bármilyen ronda mintát megért. 🙂
JP: A hennát általában rendezvényeken, kis sátrakban találhatjuk meg. Vannak ennél különlegesebb pillanatok egy hennafestő életében?
KÁ: Ó, hogyne, rengeteg. Például itthon is egyre népszerűbb a kismama-festés, ami egy csodálatos kísérője a gyermekvárásnak, és rendkívül mutatós kiegészítője egy természetes hangulatú, profi fotózásnak. Már említettem a tetoválás-próbát, ez nagyon hasznos lehet, mielőtt végleg rászánjuk magunkat a varratásra: gyakori, hogy a próbafestés alapján a vendég ráeszmél, hogy a vágyott minta túl nagy, vagy nem épp a legjobb helyre tervezi, vagy éppen csak súlytalanul kipróbálhatja, hogyan érzi magát a minta társaságában.
Megemlíteném a Remény és szépség napját is: ezen a negyedévente ismétlődő rendezvényen rákbeteg vagy abból gyógyult hölgyeknek festünk, szintén önkéntes alapon. Alapvetően, kezdetben ez a haj elvesztéséről szólt: a kemoterápia miatt parókát viselni kényszerülő hölgyek testi-lelki gyógyulását szolgálta, de időközben egy baráti, támogató sorsközösséggé nőtte ki magát. Reméljük, hogy a Covid okozta kényszerszünet után hamarosan újra találkozhatunk a csajokkal.
Ó, igen, és persze az esküvők. Többször volt már szerencsém indiai esküvőkön festeni, itt Budapesten. Egészen páratlan élmény az egész világból összesereglett szűk indai család (alaphangon 150 fő) életébe egy estére bepillantani, vagy éppen egy 95 éves indiai hölgy kezére festeni. Persze olyan is volt, hogy nem szólt a szervező, hogy hiába indiai a pár, az esküvőn teljesen polgári lesz a hangulat, így egyedül én voltam száriban, fehér bőrű, szőkésbarna magyarként. Nagyon ciki volt. 😀 Szóval elmondhatjuk, hogy egy hennafestő élete kifejezetten nagyon izgalmas.
Dióhéjban: A henna egy gyógynövény, amelynek levele tartalmazza azt az anyagot (lawsone), amely képes a bőrt barnásvörösre színezni. A festés egy-másfél hétig marad a bőrön, a bőr kopásával együtt tűnik el. Testfestésre és hajfestésre is alkalmas a henna, ez két külön minőség (az utóbbi a gyengébb). A képeket Kovács Ágota munkáiból válogattuk (https://www.instagram.com/agotamehndi).
