Iyengar jóga

2013. 03. 28. | Érdekesség

Szerző: Mezei Katalin
 

Írta: Répássy Erika

Milyen tanítványi láncolattól vagy neves gurutól ered a jógatradíció?

Bellur Krishnamachar Sundaraja (B.K.S.) Iyengar (ejtsd „ájengár”) T. Krishnamacharya közvetlen tanítványa. Az Iyengar jóga a még ma is aktívan tanító B.K.S. Iyengar jógamester tanítására épül, aki 1936-ban, 18 évesen kezdett tanítani az indiai Pune-ban. Egyik legfőbb műve, a „Jóga új megvilágításban” , ma már klasszikusnak számít. Tanítása mélyen Patandzsáli ősi jóga szútráira épül. B.K.S. Iyengar jógagyakorlása és 70 éves oktatási tapasztalata felmérhetetlen újítást eredményezett a jógaművészet és tudomány területén.

Milyen típusú jóga, hová sorolható? (karma, dzsána, bhakti stb.)
Az Iyengar jóga magáról B.K.S. Iyengarról kapta a nevét, habár nem ő nevezte el saját magáról, hanem korai tanítványai. Metódusa a hatha jógát követi, de írásaiban sokszor említi, hogy mind a karma, dzsána, bhakti jógához köthető.
Mióta van jelen Magyarországon ez a tradíció?
Az irányzat kb. 2004. óta van jelen Magyarországon, azóta 25 okleveles Iyengar jóga oktató tartozik a Magyar Iyengar Jóga Szövetséghez.

Ki az itthoni legfőbb képviselője, guruja?

A nemzetközi szinten is az egyik legalaposabb képzés és vizsga alapján jelen pillanatban 25 okleveles Iyengar jóga-oktató gyakorol és tanít Magyarországon, akik mind a Magyar Iyengar Jóga Szövetség tagjai. Az oklevelet évente meg kell újítani továbbképzéseken való részvétellel, illetve a vizsgarendszer hierarchiája biztosítja azt a minőséget, mellyel a tanítványok nap mint nap találkoznak az Iyengar jóga foglalkozáson.

Mekkora hangsúlyt helyez az ászanázásra, azon belül milyen mélyen (pl. anatómiailag)?

A metódus az ászanákon keresztül indul, de már kezdettől átszövi az „astanga jóga” mind a 8 ága: jáma, nijáma, ászana, pránajáma, prathjáhára, dhárana, dhjána és szamádhi. Az ászanákat alaposan, precízen és progresszív módon tanítja, kezdetben az ászanák formája a cél, azonban a pózok folyamatosan fejleszthetők egyre szabadabb légzést, csendesebb elmét és idegrendszert eredményezve. Az ászanákat egyfajta egyvonalúság mentén tanítja, a bizonyos testrészek meghatározott vonalak mentén való pozícionálása segíti a testet, hogy optimálisabb helyzetet nyerjen. A korrigált fizikai test lehetővé teszi a belső szervek igazítását és a légzés szabadabb áramlást, végső soron az idegrendszer elcsendesedését. Fontos, hogy a tanítványok az órákon folyamatos visszacsatolást, egyéni igazítást kapnak.
Mekkora hangsúlyt helyez a pránajámára, annak élettani hatásaira?
A pránajáma technikákat középhaladó szinten kezdi tanítani, mert az első lépés a „durva”, fizikai test megművelése és felfogása, ezt követi a pránajáma sokkal finomabb érzékelése. A test, a belső szervek és az idegrendszer az ászanák progresszív gyakorlása során készíthető fel a pránajáma finom munkájára.

Mekkora hangsúlyt helyez a relaxációra, meditációra (mantrákra esetleg)?

A relaxáció minden gyakorlás része, az óra vége mindig Savászanával (halott póz) zárul. Az ászanák gyakorlása során is a Savászanában megnyugodott idegrendszert próbálja visszaidézni. Iyengar hangsúlyozza: módszere „meditáció akció közben” (meditation in action), tehát míg a mozgásszervek dolgoznak, az elme csendes és az agy relaxált állapotban van, a légzés folyamatos és nyugodt, a figyelem teljes mértékben befelé irányul.

Mekkora hangsúlyt helyez a guru-tanítvány kapcsolatra, és hogyan?
Jelentős hangsúlyt fektet a Guru-tanítvány kapcsolatra, a módszer szinte kizárólag oktatótól sajátítható el, a metódus ma is fejlődik és egyre gazdagabb. Ezt a gazdagságot lehetetlen könyvekbe foglalni, bár irodalma az egyik legjelentősebb a jóga terén. Az oktatóképzés is hierarchikus felépítésű, mellyel biztosítható az elmélyült „oktató-tanítvány” viszony, a folyamatos visszacsatolás és fejlődés. Az oklevelek különböző szintjei és bizonyos speciális területek mint pl. kismama jóga, gyerekjóga, terápiás foglalkozások meghatározott tapasztalathoz és oklevélszinthez való kötése is fontos része a rendszernek, így biztosítható a nemzetközi átjárhatóság, megbízhatóság és kölcsönös felelősség a tudás továbbadására és alkalmazására.

Mik az irányzat legfőbb céljai?
Az irányzat követi a jóga célját: „Csittasz vritti niródaha” azaz az elme hullámzásának csendesítését. Vallja, hogy az elme csak a test megművelésével együtt csendesíthető, ahol a test, az elme és a légzés kölcsönösen hat egymásra.

Követnek bármilyen előírásokat, szabályozó elveket (pl. jama-nijama elvek stb.)?
Az Iyengar metódus az „astanga jóga” 8 ágára épül, alapja az 5 jáma és az 5 nijáma. Iyengar kifejti, hogy a 8 ág folyamatosan összeköttetésben van egymással, és alulról felfelé épül, tehát nem lehet csak az ászanákat gyakorolni, annak része a többi 7 ág is (jáma=a társadalomban élés etikája, nijáma=egyéni irányvonalak, ászana=testtartások, pránajáma=légzéstechnikák, prathjáhára=az érzékszervek visszavonása, dhárana=koncentráció, dhjána=meditáció és szamádhi=emelkedett tudatállapot).

Milyen hatásai vannak ennek a típusú jógának (testi, szellemi és lelki szinten)?
  • erőnlétet, stabilitást, flexibilitást és koncentrációt eredményez
  • integrálja a jógafilozófiát és az ászánák gyakorlását
  • utat mutat, hogyan kezeljük a sérüléseket és a stresszt
  • esetenként segédeszközöket használ (pl. takaró, tégla, öv, szék), hogy az egyéni adottságoktól függetlenül mindenki egyformán részesüljön a jóga jótékony hatásából és hogy a ózokat hosszabb ideig kitartva további hatások kerüljenek előtérbe
  • biztonságos és szisztematikus fejlődést biztosít
  • a foglalkozásokon egyéni javítás és visszacsatolás történik
Mit mondana annak, aki életében először próbálja ki ezt a típusú jógát? Kiknek ajánlaná?
Mindenkinek, akit érdekel a jóga, és szeretné a testet egészségesen, az elmét csendesen, élesen és éberen tartani. Kortól, nemtől függetlenül bármikor elkezdhető. Speciális egészségügyi állapot esetén egy tapasztalt (Senior) szintű oktató hozzáértése lehetővé teszi, hogy az állapot ne rosszabbodjon, illetve esetlegesen javulás álljon be.