Jóga-szútra 4. – Felszabadulás az anyagi világ hatása alól (2)

2022. 09. 23. | Az én jógám, Életmód, Filozófia

Szerző: Jógapont
 

Nemrég adtunk hírt arról, hogy elkészült a Jóga-szútra várva várt befejező kötete, amely Patandzsali művének negyedik fejezetét foglalja magába, Dr. Tóth-Soma László (Gaura Krisna Dásza) fordításában és kommentárjaival. Most pedig a könyv kapcsán kérdeztük Patandzsali tanításairól Gaura Krisna Dászát. Az interjú több részből áll, az első részt ide kattintva olvashatod. Most pedig jöjjön a folytatás.

Ha Patandzsali ezekben a szútrákban konkrétan definiálja, hogy ki számít jógínak, akkor hogyan lehetséges az, hogy a mai világban sokszor olyan egyéneket tekintenek mestereknek, akik valójában nem is gyakorolják ezeket az alapelveket?

Az, hogy a mai világban kit neveznek jógínak, nagyon változó. Alapvetően, ha a jógaszentírások definícióját figyelembe vesszük, a jóga azt jelenti, hogy valaki az anyagon túlra akar pillantani, ennek érdekében különböző önmegvalósítási gyakorlatokat végez, és így halad a felszabadulás felé vezető úton. Ennek az útnak és a gyakorlatoknak vannak természetesen fizikai részei, pl. a test- és légzőgyakorlatok, vagy a különböző szabályozó elvek stb. A jóga ászanák és a pránájáma gyakorlatok, mind azt a célt szolgálják, hogy az ember képes legyen szabályozni a testét‚ és a gondolatait, segítve a transzcendencia iránti érdeklődésének, illetve az elérésére irányuló vágyának a felébredését.

Erre szolgál a Hatha jóga, amely köztudottan főként a jóga fizikai dimenzióval kapcsolatos gyakorlatokat tanítja. A Hatha jóga pradipikában a szerző, a bölcs Szvátmaráma kijelenti:

praṇāmya śrī-gurum nātham
svātmarāmena yoginā
kevalam rāja-yogāya
hatha-vidyopadiśyate

„Szvátmaráma jógi, miután tiszteletét és hódolatát ajánlja gurujának Náth mesternek, kizárólag a rádzsa-jóga elérésének céljából mondja el a hatha-jóga tudományát.”

A rádzsa jóga kifejezés tradicionálisan minden olyan jógafolyamatra, irányzatra vonatkozik, amely közvetlenül, a transzcendencia, vagyis Isten és a lélek megértését célozza.

Annak, hogy az emberek sokszor olyan valakit tekintenek a gurujuknak, mesterüknek, aki nem gyakorolja a jóga alapelveit, a tudatlanság az oka. A legtöbbünk számára ismeretlen az, hogy mit jelent valójában a jóga, vagy az önmegvalósítás. Ha valaki már egy kicsit is karizmatikus, vagy tud segíteni az emberek hétköznapi gondjain – és ezt itt jó értelemben mondom, sokan vannak, akik embertársaik mentális, érzelmi problémáin segítenek –, akkor az emberek rájuk guruként tekintenek, függetlenül attól, hogy a jógahagyományokon belül a guru fogalma eredetileg mit takar.

A 8. szútra említi a a vipáka szót, mely a tettek gyümölcsét jelenti. Ha a jövőben elégedetten szeretnék élni, akkor hogyan kell élnem most?

Ez a vipáka szó érett gyümölcsöt jelent, amit Patandzsali a beérett karmikus visszahatásokkal kapcsolatban említ. Amikor a karma törvényének a szabályszerűségeiről beszél – ez más fejezetekben is előfordul –, akkor egyértelműen magyarázza, hogy aki erkölcsös életet él, a morális elveket betartva – itt főként a dharma négy pillérére gondol, amely a tisztaság, az igazmondás, a kegyesség és a lemondás –, akkor annak az eredménye a boldog élet lesz. Ha pedig valaki erkölcstelen, a dharmát nélkülöző életet él, abból pedig dukha, azaz szenvedés származik. Ez ugyanaz, mint a jó tett helyébe jót várj, rossz tett helyébe rosszat. Patandzsali úgy fogalmaz, hogy olyan minőségű visszahatást kap az ember ebben vagy a következő életében, mint amilyen kötőerő kombinációban cselekedett. Ha valaki a tudatlanság minőségébe tartozó tetteket végez, akkor annak a visszahatásai is a tudatlanság minőségében lesznek, ha pedig a szenvedély vagy a jóság minőségében, akkor a visszahatások is olyan jellegűek lesznek.

A jelen életemben alkalmazott minőség csak a jövőmre hat vagy más, esetleg meglepő következményei is lehetnek?

Lehet, hogy a múlt életbeli tettek hasonló minőségű visszahatásokat eredményeznek, de ami még egy nagyon érdekes dolog, hogy a tudatban jelenlévő lenyomatok működésének a szempontjából az is törvényszerűen megtörténik, hogy egy bizonyos minőségű tett azonos minőségű, korábban képződött lenyomatokat is a felszínre hoz, hatást gyakorolva a jelen pillanatra. Például egy radzsaszikus (szenvedély kötőerejében lévő) vagy tamaszikus (tudatlanság kötőerejében lévő) tett előhoz olyan tudati lenyomatokat –, amelyeket mondjuk a múlt életünkben, vagy ez életünk korábbi éveiben hasonló kötőerő kombinációban végezett tettekből származnak. Tehát egy adott minőségű tett egyrészt meghatározza a jövőnket, másrészt a tudatunk mélyéről előhoz olyan hajlamokat, olyan ösztönzéseket, amelyek ugyanahhoz a kötőerőhöz tartoznak, s amelyek befolyásolják a jelen életünket.

Patandzsali szerint cselekedeteinknek, mindig van valamilyen eredménye, gyümölcse még akkor is, ha helyük és az idejük eltér egymástól. Hogyan történik ez meg, miknek a segítségével?

A karma törvénye szerint nem kell, hogy a tettnek a visszahatása és maga a tett ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben valósuljon meg. Ennek pont az a lényege, hogy egy előző életbeli vagy akár több élettel korábbi tettünk a jelen életünkben is meghozhatja a gyümölcsét. Ennek két mozgatója van:

Az egyik az hogy az anyagi tudatnak, vagyis a csittának – amit igazából életről életre viszünk magunkkal addig, amíg ebben az anyagi világban megkell születnünk –, van az a képessége, hogy a múlt életeknek a lenyomatait, hajlamait tárolja. Megfelelő körülmények között ezek egy következő életben elő tudnak jönni, és további anyagi tettre inspirálhatnak bennünket, amelynek újabb visszahatás lesz az eredménye. Az anyagi tudatnak ezt a megőrző, felidéző erejét egyfajta „emlékező folyamatként” (szmriti) kezeli Patandzsali.

A karmikus visszahatások megjelenésének effajta mechanizmusát a csitta lenyomatainak jellemző viselkedésén kívül még a Felsőlélek (Paramátmá) irányító, vezérlő szerepe határozza meg. Ő a Legfelsőbb Úr egyik kiterjedése, Aki mindenki szívében jelen van tanácsadóként. A gondolatoknak és a tetteknek a tanújaként, Ő az, aki segíti az élőlénynek a sorsát beteljesedni, és Ő az, aki a jógikat a céljuk eléréséig vezeti.

Hogyan tudja a hétköznapi ember elképzelni a végső felszabadulást? Mi történik a felszabadulás pillanatában?

Hogy hogyan??? Sokszor a jógík sem tudják ezt elképzelni. Vannak leírások a felszabadulásról a védikus írásokban, mint ahogy Patandzsali is bemutatja a felszabadulás anatómiáját e negyedik fejezetben. Megérteni és elképzelni azonban még ezeknek a leírásoknak az ismeretében is nehéz azoknak, akik nem gyakorolják a jóga transzcendentális gyakorlatait. Azt szokták mondani, hogy amikor eléred a felszabadulást, akkor megérted… Ha azonban mindenképpen el szeretnéd képzelni, akkor ez minimum egy olyan állapotot jelent, amelyben már felülemelkedtél mind a jóság, mind a szenvedély, mind pedig a tudatlanság kötőerején. Ekkor gyakorlatilag már nem vagy kötve, nem vagy leláncolva az anyagi világhoz sem a tudatodon, sem érzelmeiden, sem pedig a ragaszkodásaidon keresztül. Ezzel egyidőben pedig lelki tapasztalatra teszel szert az anyagon túli világ egyes aspektusairól.

A felszabadulás állapota csak egyféleképpen valósulhat meg vagy esetleg többféle módon?

A felszabadulásnak több formája van. Alapvetően ötféle felszabadulást szoktak megkülönböztetni a jógaszentírások, de ezt két kategóriába tudjuk sorolni.

Az egyik lehetséges formája, az az ún. személytelen felszabadulás, amely a kötőrerőktől való megszabadulást és az Abszolútum Brahman energia aspektusával való egyé válást jelenti.  
A felszabadulás másik fő típusa pedig a személyes felszabadulás, amely azt jelenti, hogy az evilágba kötött lélek megszabadulva az anyagi egójától, az anyagi személyiségétől, sikeresen felébreszti önmagának a léleknek az eredeti személyiségét, és Istennel való elfeledett kapcsolatát. Így a Legfelsőbb Úrral való személyes, örök kapcsolatban teljesül be ez a típusú felszabadulás. Ha a jógaszentírások teljes egészét megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ez a felszabadulás a legtökéletesebb, mivel a léleknek ebben az eredetileg tiszta, tökéletes állapotában felébred az örök személyisége. E felszabadult állapotban lelki tulajdonságokkal és transzcendentális formával (szvarúpa) rendelkezik.

 

Ha felkeltette az érdeklődésed a Jóga-szútra akár e 4. része, akár a teljes könyvsorozat, megvásárolhatod személyesen a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola könyvtárában vagy ide kattintva online megrendelheted őket.

1 hét múlva pedig egy személyes riportot olvashatsz Dr. Tóth Soma Lászlóval (Gaura Krisna Dászával) arról, hogy milyen kalandos úton készült el a Jóga-szútra könyvsorozat. Nagyon izgalmas lesz, ne hagyd ki!

 

Ajánlott cikkek

Ajánlott tanfolyamok

Kiadványok