környezetromboló étrend?
Ha környezettudatos szempontból vizsgáljuk a vegán táplálkozást, be kell látnunk, nemcsak a hús, de a tej- és tejtermékek fogyasztása is komoly ökológiai problémát jelent.
Vizsgáljuk meg a mezőgazdasági állattartás környezetre gyakorolt hatását.
A tevékenység – számítások szerint – 51%-ban járul hozzá az üvegházhatás, így a globális klímaváltozás kialakulásához. Ebbe beleszámítanak az állatok légzése és emésztése által, illetve a trágya rothadása során kibocsátott gázok, továbbá tartásuknak, a feldolgozásnak, a szállításnak és a tárolásnak az energiaigénye is. A világ mezőgazdasági állatállományai több milliárd tonna szén-dioxidot, az előbbinél 23-33-szor nagyobb hőelnyelő képességű metánt, illetve 300-szor erősebb (károsabb) nitrogén-oxidot bocsátanak ki, ami még az ipari termelésből származó emissziót is megelőzi.
Emellett az ágazat jelentősen mértékben hozzájárul a talaj- és vízforrások kimerítéséhez és elszennyezéséhez is. Az állattenyésztés hatalmas kiterjedésű legelőket és termőföldeket igényel, ez pedig óriás erdőterületek pusztulásához és az ott élő állatok életterének csökkenéséhez vezet. Az egyik legfontosabb takarmánynövény, az olcsó szója nemzetközi keresletének növekedésének például tekintélyes kiterjedésű esőerdők estek áldozatul Közép- és Dél-Amerikában (előbbi esetében 25 év alatt több mint ¾-ével csökkent a trópusi őserdők területe), amely nemcsak rendkívül fontos ökoszisztémák degradálódásához vezetett, de az erdők szén-dioxidelnyelő képességét is csökkentette, tovább erősítve ezáltal a globális klímaváltozás folyamatát.
És még egy érv az állati termékek (túl)fogyasztása ellen: ahhoz, hogy az élelmiszertermelés lépést tudjon tartani a világ növekvő népességével, az embereknek a proteinszükségletüket a jelenlegi körülbelül 20%-ról 5%-ra kellene csökkenteniük. Ha a globális népességnövekedés jelenlege trendje változatlan marad, könnyen belátható, előbb-utóbb mindenki húsmentes táplálkozásra lesz kénytelenek áttérni.
Hogy mennyi a húsfogyasztók és mennyi a lakto-vegetáriánusok felelőssége?
Álljon itt a következő adatsor:
Üvegházhatású gázkibocsátás a különböző táplálkozások esetében fő/év autó kilométerben kifejezve:
| Táplálkozási forma | Üvegházgázok kibocsátása (autó km, fő/év) | |
| Vegán életmód | ||
| Bio | 281 | |
| Hagyományos | 629 | |
| Vegetáriánus életmód | ||
| Bio | 1978 | |
| Hagyományos | 2427 | |
| Vegyes táplálkozás | ||
| Bio | 4377 | |
| Hagyományos | 4758 | |
Forrás: http://zoldella.blog.hu/2013/09/04/okologiai_labnyom_es_veganok_na_de_mi_a_ketto_kozti_osszefugges
A táplálkozás minőségi aspektusa mellett érdemes elgondolkodni a bevitt táplálék mennyiségén is. Mennyi állati terméket is fogyasztunk…? Azzal, ha kevesebb húst, illetve tejterméket viszünk be szervezetünkbe, a kínálatra is hatást tudunk gyakorolni. Így nem lesz szükség akkora állatállományra, amely veszélyeztetné a bolygó klímáját. A mértékletesség az, amit a modern kor emberének valószínűleg érdemes lenne újra elsajátítania és szem előtt tartania. És itt el is érkeztünk a fogyasztó, mint a fennálló termelési struktúrákat befolyásolni képes tényező szerepének, az egyén felelősségvállalásának a kérdéséhez.
Melyiket is válasszam 1.? – Hogyan dönt egy ökoTUDATOS ember, amikor fogyaszt?
Melyiket is válasszam 3.? – Kis kitérő: Hol nyaraljak?
Melyiket is válasszam 4.? – Mégis hogyan legyek tudatos vásárló?
Kép forrása: http://nutritips.mex.tl/videogallery.html
