XVI. Létkérdés Konferencia
Tisztelet, a jók jutalma?2022. november 17. | Magnet Ház – Budapest, Andrássy út 98, 1062
A konferenciáról
A tisztelet a jók jutalma, jelentette ki Plautus, ókori római vígjátékszerző, akinek a darabjai ma is rendkívül népszerűek. Azt a közkeletű elképzelést tükrözi e megállapítás, hogy a tisztelet olyan értékes dolog, amit ki kell érdemelni, ami csak a jól viselkedő embereknek jár. Átgondolva a tiszteletnek ezt az értelmezését, több kérdés is felvetődik. Ha a tisztelet jutalom, akkor azt valamilyen kiemelkedő teljesítményre adják, azaz valóban ki kell érdemelni. De ha valaki csak egy egyszerű „átlagember”, aki soha semmilyen kiemelkedő teljesítményt nem nyújtott, akkor nem érdemel tiszteletet? Egyáltalán ki dönti el, hogy mi számít kiemelkedő teljesítménynek, jó viselkedésnek, azaz értéknek? Hiszen ez nyilvánvalóan változik koronként, kultúránként és közösségenként. Mégis azt tapasztaljuk, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyeket az egész emberiség értékesnek és ezért tisztelendőnek tart. De honnan ered ez a „közös” meggyőződés?
A posztmodern korban azonban komolyan megingott a hit abban, hogy egyáltalán létezhetnek-e olyan értékek, amelyeket az egyénnek saját szubjektív megfontolása nélkül is el kell fogadnia. Hiszen egyre általánosabb vélekedés, hogy „az értékrendszerem az én dolgom, ne szóljon bele senki”. Vagyis csak azt tisztelem, amit én értékesnek tartok, ezért csak annak osztogatom a tiszteletemet mint jutalmat, akit én érdemesnek tartok rá.
Ugyanakkor a kisgyerekeket mind a mai napig arra tanítják a szüleik és a tanítóik, hogy legyenek udvariasak, hogy köszönjenek, azaz legyenek tiszteletteljesek mindenkivel, mérlegelés nélkül.
Jól látható a mai ember ellentmondásos viszonya a tisztelethez, és az a bizonytalanság, ami ezt az alapvető társadalmi jelenséget (is) övezi. Ezért kérdőjeleztük meg mi is Plautus szellemes kijelentését idei Létkérdés Konferenciánk címében. Meg persze azért is, mert csak részben értünk vele egyet.
Abban azonban mindannyian egyetérthetünk, hogy bár első pillantásra igazán nem látszik létkérdésnek a tisztelet, főleg a jelenlegi, extrém kihívásokkal terhelt magyarországi helyzetben, de mégis van annyira fontos, hogy körbejárjuk mind a társadalomtudományok, mind pedig a különböző vallások tanításainak a segítségével.
Hiszen nagyon nem mindegy, hogy egy válsággal terhelt időszakban, amikor az indulatok is könnyen elszabadulnak, lehet-e számítani embertársainktól arra, hogy megadják számunkra a túléléshez szükséges tiszteletet, és mi is hajlandóak legyünk erre másokkal szemben. Hiszen a tisztelet valójában nem más, mint annak az elfogadása, hogy minden élet fontos, ezért joga van arra, hogy megfelelő bánásmódot kapjon másoktól.
A konferencia programja
2022. november 17.
10:00
Megnyitó
10:10–10:40
A tisztelet mai nyugati megítélésének filozófiai gyökerei
Salamon János
Előadásomban abból az elképzelésből indulok ki, hogy a tisztelet filozófiai gyökerei a szeretet és a félelem viszonylatában, e két fogalom között tételezve élesebb kontúrokkal, mondhatni három dimenzióban vázolhatók fel. Eredeti, antik formájában a tisztelet (aidos, reverentia, pietas) egy külső, magasabb rend előtti meghajlásra utaló fogalom. A fogalom modern értelmezése az antik metafizikával együtt elutasít minden külső, nem ember alkotta hierarchiát, és így lesz a modern, felvilágosult tisztelet tárgya az individuum, annak méltósága, emberi jogai, szabadsága. Érvelésem szerint ez az alapvetően kanti fogantatású értelmezés a keresztény szeretet és a Hobbes-féle félelem közötti kompromisszum.
10:40–11:10
A tisztelet mai felfogásának előzményei az európai udvari kultúrában
Erdősi Péter
Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a késő középkori, kora újkori Európa királyi, fejedelmi udvarainak kulturális praxisai a tisztelet milyen kifejezési formáit alakították ki, majd rátér arra, hogy hosszabb távon a társadalmi és politikai struktúrák átalakulásával e formák közül melyek maradhattak fenn és melyek rostálódtak ki: vajon fellelhető-e a tisztelet mai felfogásának néhány előzménye az udvari társadalom egykori normáit vizsgálva?
11:30–12:00
A tisztelet szerepe a közösségek és tagjaik életében
Sík Domonkos
A tisztelet a társas viszonyok egyik legalapvetőbb dimenziója. Egyaránt kulcsfontosságú a közösségek egyben tartása (integrációja), valamint az egyén önazonosságának (identitásának) formálásában. Ennek megfelelően esetleges hiányának is kettős következménye van: a közösség szintjén a személyközi viszonyok meggyengülésével, torzulásával vagy egyenesen feloldódásával (dezintegráció), az egyén szintjén a szenvedés egy sajátosan társadalmi eredetű mintázatával fenyeget (önbecsülés, méltóság, önbizalom felszámolása). Az előadásban annak a kérdésnek eredek nyomába a kortárs társadalomelméletek segítségével, hogy a késő modernitásban milyen keretei és formái különböztethetők meg a tiszteletadásnak, és milyen következményei vannak a hiányukból fakadó társadalmi szenvedésnek.
12:00–12:30
A tisztelet mint alapvető viselkedési norma a hagyományos indiai kultúrában
Banyár Magdolna
A tisztelet a hagyományos indiai kultúra és társadalom alapja, és a mai napig áthatja az indiai életet.
A társadalmi hierarchia a tisztelendő értékek hierarchiáját követi.
A tisztelet kifejezése mindenfajta emberi kapcsolatban fontos és szabályozott.
A Védákon alapuló vallások gyakorlatában is alapvető szerepe van a tiszteletnek.
12:30–13:30
Ebédszünet
13:30–15:30
A tisztelet megjelenése a vallások tanításaiban
Vallásközi kerekasztal beszélgetés
Bakaja Zoltán / Sjámaszundara Dásza (vaisnava)
Béres Tamás (evangélikus)
Faith Asher (zsidó)
Sulok Zoltán Szabolcs (muszlim)
Szuromi Szabolcs Anzelm (katolikus)
Moderátor: Tasi István (Ísvara Krisna Dásza)
Az előadók
Bakaja Zoltán (Sjámaszundara Dásza)
brácsaművész; vaisnava teológus és jógamester
Főiskolai tanársegéd. 1994-ben kapott mélyhegedű-művész, -tanár képesítést a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyetemi Tagozatán, 2005-ben Waldorf-osztálytanító oklevelet az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola szakirányú továbbképzésén, majd 2011-ben vaisnava teológus, 2014-ben pedig vaisnava jógamester diplomát a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán. Jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának a hallgatója. Fő tanított tantárgyai: Upanisadok; A tanítások nektárja; Náma-tattva; A kírtana gyakorlati alapjai. Kutatási területe: a Bhagavad-gītā értelmezése és fordításai.
Banyár Magdolna (Mahárání Déví Dászí)
közgazdász, szociológus
Főiskolai tanár, rector emeritus. Közgazdász diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (1986), szociológus diplomáját pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1993) kapta. PhD-fokozatát az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Doktori Programjában szerezte társadalomtörténeti témában (2012). Fő tanított tárgyai: A hinduizmus társadalom- és jogfilozófiája; A Krisna-tudat alapjai; Bhágavata-purána; Bhakti-raszámrita-szindhu. Kutatási területe: a védikus társadalom felépítése, működése és aktualizálása a modern korban.
Béres Tamás
evangélikus lelkész
Egyetemi tanár. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen filozófia- és teológiatörténetet, dogmatikát és etikát tanít, jelenleg rektorhelyettes. Teológiai érdeklődésének előterében Paul Tillich teológiája mellett az ökoteológia és a vallások találkozásának világa áll. (Első alkalommal 2006-ban, a második Létkérdés konferencián vett részt a BHF meghívására.)
Erdősi Péter
történész
Egyetemi adjunktus (kandidátus, 2000; PhD, 2004) a kora újkor kutatásával kezdte pályáját, disszertációját a 16. század végi erdélyi fejedelmi udvarról írta. Érdeklődési területe később a kulturális örökség, az emlékezet problematikájával egészült ki. 2012 óta az ELTE Történeti Intézetének Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszékén oktat, óráinak tematikáját a historiográfia, a kultúrtörténet, a kulturális örökség kérdésköre jelölik ki.
Faith Asher
rabbi
Izraelben, a Chazon Eliyahu vallástudományi főiskolán végezte tanulmányait. Magyarországra visszatérve előbb a Vasvári Pál utcai zsinagóga másodrabbija, majd 2018 óta a Budavári zsinagóga rabbija. A Zsidó Tudományok Szabadegyetemének előadója.
Salamon János
filozófus
Filozófus tanulmányait Az Egyesült Államokban, New Yorkban végezte (Hunter College – BA, New York University – MA, The Graduate Center of the City University of New York – PhD). Magyarországra visszatérve a McDaniel College Budapest előadója volt, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docenseként tanított filozófiát 2018-ig. Fő kutatási területe: politikai filozófia és metafizika. Ezekre a területekre koncentrálva három könyvet publikált: A magány metafizikai struktúrája (Attraktor, 2003), A szív arisztokratikus szokásai (Kalligram, 2016), A modern ész kritikája (Kalligram, 2021).
Sík Domonkos
szociológus
Az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense. Kutatásai az állampolgári kultúra rendszerváltás utáni átalakulására, valamint a mentális zavarok társadalomelméleti összefüggéseire irányulnak. Kutatásai eredményeit hazai és nemzetközi folyóiratok mellett, több magyar (pl. A szenvedés határállapotai – ELTE-Eötvös Kiadó 2018, vagy nem vagy – Kijárat Kiadó 2021) és angol nyelvű monográfiában (pl. Empty suffering – Routledge, 2021) foglalta össze.
Sulok Zoltán Szabolcs
közgazdász, vallásjogász
1995-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági karán, Gazdaságelmélet szakirányon szerzett közgazdász diplomát. 1991 és 2006 között a Gazdaságkutató Intézet, majd a GKI Gazdaságkutató Zrt. munkatársa, kutatásvezetője.
Az iszlám világ különböző országaiban neves vallástudósoktól (teológusoktól) tanult, 2014-ben iszlám vallásjogi diplomát szerzett (Islamic Online University).
A 2000 szeptemberében létrehozott Magyarországi Muszlimok Egyháza alapító tagja. 2001-től a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke és hitoktatója. Hazai és nemzetközi fórumokon rendszeresen képviseli az iszlámot, illetve a magyarországi muszlimokat.
Szuromi Szabolcs Anzelm
kánonjogász, egyháztörténész
Kánonjogász, egyházjogász, egyháztörténész, középkorász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektor emeritusa. A PPKE “ad instar facultatis” Kánonjogi Intézetének főállású professzora. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia (Budapest) doktora, 2015 óta az Academia Europeae (London) rendes tagja, a Nemzetközi Kánonjogtörténeti Kutatóközpont (PPCU, Budapest) igazgatója. Az Universidad Nacional Mayor de San Marcos (Lima) és az Universidad Católica de Trujillo Benedicto XVI vendégprofesszora, előadásokat tart számos európai, közel-keleti, nyugat-ázsiai, távol-keleti, amerikai és dél-amerikai egyetemen.
A konferencia szervezőjéről
A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) 1998-ban alapította meg a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítványt Budapesten, majd 2001-ben létre hozta a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolát, amelynek vaisnava teológus szakja 2003-ban nyert akkreditációt, és 2004 szeptemberétől államilag elismert felsőfokú oktatási intézményként tanítja a hinduizmus vaisnava ágának teológiáját és kultúráját. A főiskolai oktatás 2008-tól a bolognai rendszer szerint, 3 éves BA alapszakon folyik, és a 2009/2010. tanévben kiegészült az Európai Unióban és egész Európában is egyedülállónak számító vaisnava jógamester diplomát adó BA, valamint 2014/2015. tanévben vaisnava teológia MA képzéssel. (www.bhf.hu)
A Főiskola oktatási tevékenysége kettős célt szolgál: egyrészt biztosítja azt, hogy az MKTHK egyház szerzeteseinek képzése és továbbképzése államilag elismert keretek között folyhasson, másfelől pedig felekezeti hovatartozástól függetlenül lehetőséget ad minden érdeklődő számára, hogy mélységeiben is megismerhesse a védikus kultúra tanításait.
A teológia nem száraz hittételek tanítását jelenti tehát, hanem az önmegvalósítás módszereinek és gyakorlatának megismertetését. Így az ősi védikus szentírások – például a Bhagavad-gítá, a Srímad-Bhágavatam és a Mahábhárata – mellett a hallgatók megismerik a keleti és nyugati filozófiákat és vallásokat, valamint az ősi indiai, más néven védikus kultúrát és életmódot. A képzésnek négy fő területe van. A kultúra és társadalomismeret magában foglalja a történelem, politika, szociológia, pszichológia, matematika, zene, asztrológia és ájurvéda védikus szentírások alapján történő oktatását. A szanszkrit nyelv elsajátítása az ősi szentírásokban való tájékozódáshoz szükséges. A filozófia segít megérteni az emberi lét alapkérdéseit, valamint eligazodni India sokszínű hitvilágában. A különböző lelki gyakorlatok és a szertartástan során pedig az elméleti tudást gyakorlati megvalósítássá alakíthatják át a hallgatók.
A Főiskola teret ad érdekes diákprogramoknak is. Az egyik ilyen rendszeres rendezvény a Bhakti Klub, ahol időről időre olyan előadók tűnnek föl, akiktől ínyenceknek való témákról lehet hallani: az evolúcióelmélet anomáliáiról és az értelmes tervezettség elméletéről, az indiai népi régészetről, a Mahábhárata és Thomas Mann József és testvérei c. művének összehasonlításáról, indiai úti élményekről és lelki életről utazó prédikátorok tolmácsolásában, és még megannyi másról.
A Főiskola vaisnava teológiával foglalkozó szakkönyvtára, a Bhaktivedanta Könyvtár 1999 óta működik nyilvánosan. Az oktatáshoz nélkülözhetetlen jegyzeteken és oktatási segédanyagokon kívül különböző tanulmányokat és könyveket jelentet meg az ősi indiai hagyományról és életmódról is. A felsőoktatási intézmény tanárai és a világ más országaiban élő vaisnava tudósok tudományos munkájába a TATTVA tudományos folyóirat enged bepillantást. (www.tattva.hu)
A Főiskola tudományos közéletben való részvételét az általa szervezett vitaestek, konferenciák és kerekasztal-beszélgetések biztosítják. E rendezvények fórumot teremtenek tudósok, teológusok és közéleti személyiségek egy-egy aktuális vallásfilozófiai téma köré szerveződő nyilvános eszmecseréjéhez. A Somogyvámoson lévő Krisna-völgyben 1998 és 2004 között megrendezett háromnapos Nyári Egyetemek „Az ezredvég dilemmái”-val, az „Identitások”-kal, az „Emberi és isteni törvényekkel”, a „Boldogságképekkel” foglalkoztak, valamint a „Mítosz vagy valóság?” és a „Legyőzhető-e az erőszak?” kérdésekre keresték a választ. A több száz fős hallgatóságot vonzó rendezvényeken a természet- és társadalomtudományok neves képviselői, az írott- és elektronikus média szakemberei vitatták meg közösen korunk legfontosabb természeti és társadalmi problémáit. 2005-től a Nyári Egyetem „jogutódja” a Budapesten évente megrendezésre kerülő Létkérdés Konferencia, amely első alkalommal azt a problémát feszegette, hogy „Van-e természetfeletti?”. A II. Létkérdés Konferencia (2006) témája sem volt kevésbé érdekfeszítő: „A SORS: Meddig terjed a szabad akarat?”. A harmadik konferencia (2007) az emberi kapcsolatok sokszínűségét boncolgatta: „EGYÜTT-LÉT: A kapcsolatok természetrajza” címmel. A kiemelkedően sikeres IV. Létkérdés Konferencia (2008) témája az utolsó „sorskérdés”: A HALÁL volt, az ötödik (2009) konferencia pedig időszerűen „Válságaink”-ról szólt. A VI. Létkérdés Konferencia (2010), melynek címe: „Vallás – Háború vagy béke” volt, a vallásokkal kapcsolatba hozható erőszak kérdéskörével, valamint a vallások egymással való viszonyával foglalkozott. Egy éves szünet után 2012-ben az „Egészség pillérei”-vel tért vissza a konferencia. Ebben az évben a szokásos előadások mellett egészségbazár és egészségügyi tanácsadások is helyet kaptak a rendezvény keretei között. A 2013 évben a fő hangsúly az önmegvalósításon volt. A konferencia „A meditáció művészete – Út a tudatos élethez” címet viselte. Témái széles spektrumban mozogtak, melyek között a test az elme, a lélek, a táplálkozás, a jóga, sőt még a zene is helyet kapott. Az eseményt hagyományteremtő módon egy mantrameditációs kírtana-jóga koncert zárta, mely osztatlan sikert aratott. 2014-ben „Dharma – „Mért legyek én tisztességes?” címmel a mai társadalom legélesebb, talán a leginkább húsba-vágó kérdését boncolgatták az előadók, amelyet a konferencia címében szereplő, József Attila Két hexameteréből kölcsönzött verssora is feszeget: megéri-e a mai világban erkölcsösnek lenni és helyesen cselekedni? 2015-ben a környezetvédelemről, fenntarthatóságról, a természet-közeli életmódról szólt a konferencia, amelynek: „Megsebzett Föld – „A gyógyító te magad légy!” címet adták a szervezők. 2016-ban a konferencia az oktatásról szólt, és a „GURUSZEREPBEN – Van tanulás példa nélkül?” címet kapta. A tavalyi évben pedig a Szegény gazdagok – gazdag szegények? címet viselő konferencián arra a kérdésre kerestek választ az előadók, hogy vajon minden korban és minden társadalomban ugyanazt jelenti-e „szegénynek”, vagy „gazdagnak” lenni? A XIII. Létkérdés Konferencia a védikus szentírásokat tárgyalta a gaudíja vaisnava hagyomány fényében, 2019-ben pedig a Bhagavad-gítát vizsgálták különböző szempontokból az előadók.
Helyszín
MagNet Közösségi Ház
Budapest, Andrássy út 98, 1062A
Lépjen kapcsolatba velünk
Ha bármilyen kérdése van a konferenciával kapcsolatban, itt írhat nekünk és munkatársunk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot. Örülnénk annak is, ha megosztaná velünk gondolatait a rendezvényünkkel kapcsolatban.