A konferenciáról

A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola által szervezett védikus kozmológiai konferencia célja az, hogy átfogó képet adjon a vaisnava szentírásokban – főleg a Bhágavata-puránában – megjelenő, az anyagi- és a lelki világ felépítéséről szóló leírásokról. A konferencia öt előadásból áll, amelyek mindegyike a védikus kozmológia különböző aspektusait világítja meg. 

Az első előadás (Drutakarma Dásza) a Máyápurban jelenleg is épülő védikus planetárium templomáról (TOVP) szól. A TOVP nagyszabású vízióját és jelentőségét vizsgálja, valamint, hogy hogyan jeleníthető meg a szentírásokban található komplex kozmológiai elképzelés mindenki számára értelmezhető módon.  

A második előadás (Sacsí-szuta Dásza) az anyagi világ kozmológiájával foglalkozik. A védikus szövegekben megjelenő kozmikus teremtés bonyolult részleteit, a bolygórendszereket és az anyagi világegyetem többdimenziós természetét tárgyalja majd. 

A harmadik előadás (Bhakti-latá Déví Dászí) a lelki világ kozmológiáját tárja fel. Elmélyül a transzcendentális lakhelyek, az isteni birodalmak és az anyagi birodalmon túli lelki dimenziók természetének leírásában. 

A negyedik előadás (Ísvara Krisna Dásza) az anyagi világban jelen lévő különböző életformákra összpontosít. Az élőlények hierarchikus osztályozását, a lélek különböző fajokon keresztül vezető útját és végső célját, az anyagi létből való megszabadulást tárgyalja. 

Az ötödik előadás (Gauraszundara Kripámaja Dásza) középpontjában a Virát-rúpa, a Legfelsőbb Úr kozmikus formáján való meditáció áll. Az előadás ezen meditáció szimbolikáját, lelki jelentőségét és gyakorlati alkalmazásait vizsgálja. 

A konferencia egyedülálló lehetőséget biztosít a résztvevők számára, hogy betekintést nyerjenek a létezés anyagi és lelki dimenzióiba, és elmélyítsék a védikus kozmológiában esetlegesen eddig szerzett megértésüket. Célja az, hogy a résztvevőket arra ösztönözze, hogy integrálják ezt a tudást spirituális gyakorlatukba és mindennapi életükbe, elősegítve ezzel az istenivel való mélyebb kapcsolatot és az univerzum bonyolult működésének fokozott megbecsülését. 

A konferencia szervezőjéről

Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) 1998-ban alapította meg a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítványt Budapesten, majd 2001-ben létre hozta a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolát, amelynek vaisnava teológus szakja 2003-ban nyert akkreditációt, és 2004 szeptemberétől államilag elismert felsőfokú oktatási intézményként tanítja a hinduizmus vaisnava ágának teológiáját és kultúráját. A főiskolai oktatás 2008-tól a bolognai rendszer szerint, 3 éves BA alapszakon folyik, és a 2009/2010. tanévben kiegészült az Európai Unióban és egész Európában is egyedülállónak számító vaisnava jógamester diplomát adó BA, valamint 2014/2015. tanévben vaisnava teológia MA képzéssel. (www.bhf.hu)

A Főiskola oktatási tevékenysége kettős célt szolgál: egyrészt biztosítja azt, hogy az MKTHK egyház szerzeteseinek képzése és továbbképzése államilag elismert keretek között folyhasson, másfelől pedig felekezeti hovatartozástól függetlenül lehetőséget ad minden érdeklődő számára, hogy mélységeiben is megismerhesse a védikus kultúra tanításait.

A teológia nem száraz hittételek tanítását jelenti tehát, hanem az önmegvalósítás módszereinek és gyakorlatának megismertetését. Így az ősi védikus szentírások – például a Bhagavad-gítá, a Srímad-Bhágavatam és a Mahábhárata – mellett a hallgatók megismerik a keleti és nyugati filozófiákat és vallásokat, valamint az ősi indiai, más néven védikus kultúrát és életmódot. A képzésnek négy fő területe van. A kultúra és társadalomismeret magában foglalja a történelem, politika, szociológia, pszichológia, matematika, zene, asztrológia és ájurvéda védikus szentírások alapján történő oktatását. A szanszkrit nyelv elsajátítása az ősi szentírásokban való tájékozódáshoz szükséges. A filozófia segít megérteni az emberi lét alapkérdéseit, valamint eligazodni India sokszínű hitvilágában. A különböző lelki gyakorlatok és a szertartástan során pedig az elméleti tudást gyakorlati megvalósítássá alakíthatják át a hallgatók.

Bhaktivedanta Könyvtár

A Főiskola vaisnava teológiával foglalkozó szakkönyvtára, a Bhaktivedanta Könyvtár 1999 óta működik nyilvánosan. Az oktatáshoz nélkülözhetetlen jegyzeteken és oktatási segédanyagokon kívül különböző tanulmányokat és könyveket jelentet meg az ősi indiai hagyományról és életmódról is. A felsőoktatási intézmény tanárai és a világ más országaiban élő vaisnava tudósok tudományos munkájába a TATTVA tudományos folyóirat enged bepillantást. (www.tattva.hu)

Létkérdés Konferencia

A Főiskola tudományos közéletben való részvételét az általa szervezett vitaestek, konferenciák és kerekasztal-beszélgetések biztosítják. E rendezvények fórumot teremtenek tudósok, teológusok és közéleti személyiségek egy-egy aktuális vallásfilozófiai téma köré szerveződő nyilvános eszmecseréjéhez. A Somogyvámoson lévő Krisna-völgyben 1998 és 2004 között megrendezett háromnapos Nyári Egyetemek „Az ezredvég dilemmái”-val, az „Identitások”-kal, az „Emberi és isteni törvényekkel”, a „Boldogságképekkel” foglalkoztak, valamint a „Mítosz vagy valóság?” és a „Legyőzhető-e az erőszak?” kérdésekre keresték a választ. A több száz fős hallgatóságot vonzó rendezvényeken a természet- és társadalomtudományok neves képviselői, az írott- és elektronikus média szakemberei vitatták meg közösen korunk legfontosabb természeti és társadalmi problémáit. 2005-től a Nyári Egyetem „jogutódja” a Budapesten évente megrendezésre kerülő Létkérdés Konferencia, amely első alkalommal azt a problémát feszegette, hogy „Van-e természetfeletti?”. A II. Létkérdés Konferencia (2006) témája sem volt kevésbé érdekfeszítő: „A SORS: Meddig terjed a szabad akarat?”. A harmadik konferencia (2007) az emberi kapcsolatok sokszínűségét boncolgatta: „EGYÜTT-LÉT: A kapcsolatok természetrajza” címmel. A kiemelkedően sikeres IV. Létkérdés Konferencia (2008) témája az utolsó „sorskérdés”: A HALÁL volt, az ötödik (2009) konferencia pedig időszerűen „Válságaink”-ról szólt. A VI. Létkérdés Konferencia (2010), melynek címe: „Vallás – Háború vagy béke” volt, a vallásokkal kapcsolatba hozható erőszak kérdéskörével, valamint a vallások egymással való viszonyával foglalkozott. Egy éves szünet után 2012-ben az „Egészség pillérei”-vel tért vissza a konferencia. Ebben az évben a szokásos előadások mellett egészségbazár és egészségügyi tanácsadások is helyet kaptak a rendezvény keretei között. A 2013 évben a fő hangsúly az önmegvalósításon volt. A konferencia „A meditáció művészete – Út a tudatos élethez” címet viselte. Témái széles spektrumban mozogtak, melyek között a test az elme, a lélek, a táplálkozás, a jóga, sőt még a zene is helyet kapott. Az eseményt hagyományteremtő módon egy mantrameditációs kírtana-jóga koncert zárta, mely osztatlan sikert aratott. 2014-ben „Dharma – „Mért legyek én tisztességes?” címmel a mai társadalom legélesebb, talán a leginkább húsba-vágó kérdését boncolgatták az előadók, amelyet a konferencia címében szereplő, József Attila Két hexameteréből kölcsönzött verssora is feszeget: megéri-e a mai világban erkölcsösnek lenni és helyesen cselekedni? 2015-ben a környezetvédelemről, fenntarthatóságról, a természet-közeli életmódról szólt a konferencia, amelynek: „Megsebzett Föld – „A gyógyító te magad légy!” címet adták a szervezők. 2016-ban a konferencia az oktatásról szólt, és a „GURUSZEREPBEN – Van tanulás példa nélkül?” címet kapta. A tavalyi évben pedig a Szegény gazdagok – gazdag szegények? címet viselő konferencián arra a kérdésre kerestek választ az előadók, hogy vajon minden korban és minden társadalomban ugyanazt jelenti-e „szegénynek”, vagy „gazdagnak” lenni? A XIII. Létkérdés Konferencia a védikus szentírásokat tárgyalta a gaudíja vaisnava hagyomány fényében, 2019-ben pedig a Bhagavad-gítát vizsgálták különböző szempontokból az előadók.