Testudatosság és testtartás – egy módszer, ami mindkettőt segíti. Beszélgetés Pegán Attila TestSzobrásszal.
Az élet csupa egymással összefüggő, előre nem látható események láncolata. Ez valójában akkor tudatosul bennünk, ha apró, jelentéktelennek tűnő, megmagyarázhatatlan cselekedeteink később értelmet nyernek. Magam sem tudom miért, de soha nem töröltem ki a telefonom mappájából egy fotót, melyet 2010 nyarán készítettem egy zongorán hagyott igen érdekesnek tűnő könyvről, Thomas W. Myers “Anatomy Trains” című munkájáról. A könyv tulajdonosával idén 2015-ben találkoztam először, kinek élete alakulásában, illetve a magyar TestSzobrászatban nagy szerepet játszott ez a kiadvány.
Pegán Attila nemzetközi strukturális integrátor és thai masszázs oktató, a “The Art and Knowledge of Thai Yoga Massage” című könyv szerzője. A minnesotai Center Point Massage and Shiatsu Therapy School and Clinic oktatói karának tagja, s az amerikai jógaoktató képzéseken jógaanatómiát oktat. Budapesti TestSzobrász Műhelyében ez év elején végeztek az első TestSzobrász-tanítványai. Attilával egy kellemes tea és süti mellett beszélgettünk a TestSzobrászatról, a thai masszázs és jóga kapcsolatáról, a hagyományos és modern anatómiaszemléletről, s természetesen a könyvről. Ennek az érdekes beszélgetésnek a rövidített változatát olvashatják.
JP: Kezdjük a legizgalmasabb témával. Pontosan mi is ez a TestSzobrászat?
PA: Valójában az amerikai Ida P. Rolf által megalkotott Strukturális Integrációt takarja, de úgy vélem a magyar TestSzobrászat szó többet elárul ennek a lényegéről. A TestSzobrászat egy tizenkét kezelésből álló folyamat, aminek célja a vízszintes egyensúly és a függőleges együttállás megteremtése az emberi testben. Ez nem más mint a test szimmetriájának és természetes tartásának, mozgásának beállítása.
JP: Hogyan történik a szobrászkodás, azaz a testtartás javítás?
PA: A TestSzobrász a tizenkét kezelés során a teljes testen végighalad egy meghatározott rendszer szerint. Minden kezelés előtt több szögből fényképet készít a kezelt személyről, ami egyrészt segédeszköz a kezelés menetének meghatározásánál, másrészt kitűnő összehasonlítási, ellenőrzési lehetőség a bekövetkezett változásokról. Minden egyes kezelés úgynevezett TestOlvasással kezdődik, amikor az érintett álló testhelyzetű testtartását elemzi, s pontos leírást készít a test valamennyi részéről. Ez alapján alakítja ki a tervet, s kezdődik el az együttes munka, melynek során a test szöveteivel, s elsősorban a testtartás “szervrendszerével”, a kötőszövettel foglalkozunk. A TestSzobrász segíti az adott testrész megfelelő pozícióba kerülését, míg a kezelt folyamatos visszajelzéseket ad, illetve maga is adott esetben mozgásokat, mozdulatokat végez. De valójában a folyamat a kezelések után is folytatódik, az intelligens test fenntartja és fejleszti ezt az állapotot.
JP: Ez kissé misztikusnak hangzik. Pontosan mire gondolsz?
PA: Vegyünk példának egy előregördülő vállat. Megnyitom például a kis mellizom strukturáját, itt benyúlok, és a váll egy kicsit hátrébb jön az eredeti helyére. Ahogy a jógában is tesszük, egyes ászanák adják azokat a helyzeteket, melyektől a testrészeink lassan eredeti helyükre kerülhetnek. A különbség annyi, hogy a TestSzobrászatban fordítva történik, az adott testrész vagy izomcsoport előbb kerül az ideális helyére, ami majd a többit is a helyére igazítja. Ennek gyakran következménye az, hogy az illetőnek megnövekszik a mozgásigénye, testtudatosabbá válik. Ezután kezd mozogni az ember. Vendégeim nagy része a kezelések folyamán azt kérdezi, hogy mit mozogjon, hogyan tartsa fenn ezt az állapotot.
JP: A testtartásunkra kihat érzelmi világunk. Ez fordítva is igaz, tehát a TestSzobrászat kihat a mentális állapotunkra is?
PA: A TestSzobrászat a descartes-i test-lélek szétválasztását (erről itt olvashatnak bővebben – a szerk.) megelőző holisztikus szemléletmódot követi. Mivel a test és a lélek nem különíthető el egymástól, ezért úgy mondanám „mellékhatásként” a kezelt személyek összeszedettebbé, testtudatosabbá, célirányosabbá válhanak, emberi kapcsolataik minősége pozitív irányba változhat. A fizikai test kezelésén keresztül javul a teljesítőképesség, az életminőség, s – akár a jóga – az élet minden területére kihat. De fontos hangsúlyozni, hogy a kezeléseknek nem ez a célja, hiszen ez nem mentálhigiénés gyógyító tevékenység. A jógával szemben a TestSzobrászat csak a fizikai testtel, azon belül is a harmonikus, integráltnak nevezhető testtartás kialakításával foglalkozik. Nem gyógyító technika, a mentális vagy belső szervi megbetegedéssel hozzám fordulókat erre megfelelő szakemberekhez tanácsolom.
JP: Mennyire maradandó az eredmény?
PA: Annyira hatékony, hogy elegendő egyszer végigcsinálni a tizenkét kezelést. Nincs szükség többre a folyamatos karbantartáshoz. Az idén év elején végzett tanítványaimmal csináltunk egy ellenőrzést. Ők valamennyien végimentek ezen a tizenkét lépcsős folyamaton, hiszen alapfeltétel, hogy a TestSzobrász is átélje azt, amit a kliense fog. Összevetettük az egy éve készült képeket a jelenlegi állapotukkal. A kettő között további kezeléseket nem kaptak. Az elért pozitív fizikai változások valamennyiüknél megmaradtak, sőt… Ez a hatékonyság a lényeg. Marketingfilozófiánké pedig az, hogy utána ne gyere többet. (nevet)
JP: Ez akkor kihívás a TestSzobrász számára, hiszen nem tud egy állandó ügyfélkört kialakítani…
PA: (nevet) Ez a lényege, nincs több dolgunk a kezelt személlyel, hiszen a test folytatja a folyamatot. S a fenntartott eredményeknél jobb ajánló másokhoz nem is lehet.
JP: Sikeres thai-masszőr és elismert thai-masszázs oktatóként hogyan kerültél kapcsolatba ezzel az új megközelítéssel?
PA: A thai maszázsnál egy idő után azon gondolkodtam, hogyan tudnám azt elérni, hogy az évekig hozzám járó ügyfeleim problémái ne csak időlegesen szűnjenek meg. Kutatásaim során került kezembe az a bizonyos könyv. Ezt olvasva azonnal felvettem a kapcsolatot a szerzővel, Thomas Myers-szel, s a következő képzésén már ott is voltam annyira megfogott az újszerű anatómiaszemlélete. Myers vonalai majdnem megegyeznek azokkal az energiavonalakkal, amivel a thai masszázs dolgozik, illetve amiket a jóga nádi néven ismer. Tulajdonképpen olyan, mintha azok fizikai leképeződései lennének. De annak ellenére, hogy a thai masszőrök a nyugati szempontból anatómiának nevezhető tudománnyal nem foglalkoztak soha az évszázadok során, mégis lenyűgöző mennyire párhuzamba vonható a test energetikájáról alkotott képük a durvafizikai testtel foglalkozó anatómiával. Emellett segített jobban megértenem azt is, hogy mit és miért csinálok a thai masszázs során, hiszen a thai iskolák híresek arról, hogy a gyakorlati kezelések és fogások mellett elméletet nem oktatnak.
JP: Említetted a megszokotttól eltérő anatómiaszemléletet. Miben tér el az egyetemeken, főiskolákon oktatott tudománytól?
PA: Myers a kapcsolatokat keresi az izmok, inak, szervek között. Például hogyan kapcsolódik a medencefenék a nagylábujjhoz, mert bizony összekapcsódik. Ezeket az összeköttetéseket a hagyományos testfelfogással nem tudod észrevenni, még akkor sem, ha tökéletesen ismered a test anatómiáját. A nyugati szemlélet önálló rendszerekben gondolkodik, s a kötőszövettel pedig lábjegyzetben foglalkozik. A megszokott anatómiában az izmokra merőlegesen vágnak, s a vágásnál vége az adott izomnak, azt környezetéből kiragadva vizsgálják. Myers viszont kilencven fokban elfordítja a szikét, visszintesen „vág”, így nála az izom tovább folytatódik az inaknál, majd a következő izomnál.
JP: Egy BHF-s jógaoktató-hallgató a szakdolgozatában ennek a rendszernek a jógához való kapcsolódását vizsgálja. Ennek érdekében csináltatok együtt egy felmérést közel negyven jógás részvételével. Mit vizsgáltatok, és mi volt ennek az eredménye?
PA: A TestSzobrászat TestOlvasását alkalmaztuk annak érdekében, hogy felmérjük a jógázók jellegzetes testtartás mintáit. Ezt követően adott mintához hozzárendeljük az illetőnek megfelelő ászanát. Itt tulajdonképpen a jógát és a TestSzobrászatot kötöttük össze úgy, hogy a jógaoktató az első találkozáskor már képes legyen felmérni a jelentkező testi szükségletét, és testi állapotának és tartásának megfelelő ászanákkal mozgassa. Fontos az is tudatosítani, hogy emiatt legtöbb esetben a test két oldalára eltérő ideig és eltérő szándékkal célszerű kitartani egy-egy pózt.
JP: Mit tapasztaltál, van tipikus magyar testtartás, helytelen tartás?
PA: A vizsgálatban egy ír lány kivételével mindenki magyar volt. A tapasztalatunk az volt, hogy a magyarok többségénél fej, váll és lábfejtartásbeli minták voltak jellemzőek. Tipikusnak nem mondanám, de tartás alapján is megállapítható volt, hogy ki volt az ír. (nevet)
JP: Az amerikai testtartás mennyiben különbözik a mienktől?
PA: Ők külsőleg megcsinálják magukat, van egy számukra ideális testtartás, amit megtanulnak felvenni. Náluk inkább a „felfújt” mellkas, a katonás kiállás jellemző. Összehasonlítani még sem célszerű, mivel ott elsősorban sportolókkal és nagyon motivált emberekkel dolgozom.
JP: Honnan jött az ötlet, hogy hazahozd ezt a képzést?
PA: A nyelv miatt. Kint nincs lehetőségem magyarul beszélni, s igényem van az anyanyelvem használatára. Úgy látom, hogy az angol inkább egy praktikus, bal agyféltekés nyelv, míg a magyar ennél összetettebb, árnyaltabb, jobb agyféltekét megmozgató kommunikációs eszköz, ami határtalan játékosságra és kreativitásra képes. Magyarul tanítani ezt egy csoda. Ezt a nemrégiben lezárult képzésben (idén év elején végzett az első csoport – a szerk.) is tapasztaltam, ennek eredményét egy fantasztikus mese formájában fogjuk a nagyközönség elé tárni az Everness Fesztiválon az akrojóga segítségével.
JP: Milyen terveid vannak még itthon?
PA: A mozgás szerepére fókuszálok. Azt látom, hogy a mozgással foglalkozó emberek az érintést kerülik, az érintéssel foglalkozó szakemberek meg úgy gondolják nem kell mozogni. Így alakul ki az érinthetetlen jógaoktató és a százkilós gyógymasszőr. Ezt a két területet szeretném összehangolni. Az érintéssel foglalkozók számára fontos, hogy értsék a mozgást és annak szerepét. Ezért a TestSzobrászatba is igyekszünk mozgásszakembereket bevonni. Kontakttánc, jóga – ezek a kapcsolódások már megvannak, de igény van küzdősportot oktatókra, személyi edzőkre is. Közeli jövő pedig terpesz, más néven spárga workshopunk, melynek célja, hogy megmutassuk hogyan lehet eredményesen megtanulni a vágyott spárgát.
JP: Erről mindenképp tudósítani fogunk. 
Sok sikert, és kellemes itthontartózkodást!
Update / frissítés: A terpesz-spárga workshopról itt olvashatnak.
A Jógapont.hu részéről beszélgetett: DÉva
Pegán Attiláról és munkájáról itt tájékozódhatnak: testszobrasz.hu
Képe: Pegán Attila szívességéből.
