Március 12-én kitárta kapuit a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola (BHF) új jógastúdiója, ahol a gyakorlók nemcsak testi szinten részesülhetnek a legősibb önfejlesztő rendszer áldásos hatásaiból.
Március 12-én kitárta kapuit a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola (BHF) új jógastúdiója, ahol a gyakorlók nemcsak testi szinten részesülhetnek a legősibb önfejlesztő rendszer áldásos hatásaiból. Az itt szerezhető spirituális ismeretek birtokában elindulhatnak az önmegvalósítás felé, idővel pedig elérhetik azt a fajta boldogságot, ami egyébként természetes állapota a léleknek, csak az anyagi világban hajlamos megfeledkezni róla. A megnyitón kihirdették a Jógarádzsa Kiválóság Díj ez évi nyertesét is, a jelenlévők pedig kezükbe vehették a nyomdából frissen kikerült Jóga-szútra 2-t.
Meditációvá válik a gyakorlás
Mint a jógaközpont megnyitóján Ranginí Dévi Dászi (Képes Andrea) jógaoktató elmondta, ahogy a BHF különféle jógafoglalkozásain, itt is jóval többről van szó ászanáknál és pránajámánál, bár persze ezek kivitelezésére is nagy hangsúly kerül. Hasonlóan fontos szerepet játszik azonban például a relaxáció és a meditáció. A gyakorlatok a Himalája hegyei között, Gangótri közelében élő srí-vaisnava jógik áldását hordozzák, míg a szellemi vonulat a bengáli Krisna-tudatot képviseli. Így a jóga testi-mentális-transzcendentális aspektusai a legkevésbé sem különülnek el egymástól, sőt, egységes egészet alkotnak. Ennek köszönhetően maga a gyakorlás egyfajta meditációvá válik, melynek során a jógázók ráléphetnek egy spirituális útra, és olyan kérdésekre kaphatnak választ, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: honnan jöttünk, hová tartunk, kik is vagyunk valójában – mélyebben megértve az Isten és az ember közötti örök kapcsolatot, ami végső soron a harmonikus, boldog élethez jelenti a kulcsot.
Az oktatók – akik közül a legtöbben a BHF-en végeztek, illetve ott is tanítanak – egyfajta mintát is szeretnének adni például az egészséges életmódra vagy a pozitív gondolkodásra, illetve általában arra a fajta lelkiségre, ami az egész helyet áthatja. Mindeközben – bár jelentős tapasztalattal rendelkeznek a jóga területén – a szívük mélyén megmaradtak diáknak: nyitottak az újra, és hálásak az ily módon kapott tudásért.
A megnyitó részét alkotta egy védikus tisztító szertartás, amelyet, mint Gaura Krisna Dásztól (dr. Tóth-Soma László) megtudtuk, Indiában a mai napig alkalmaznak új otthonok vagy létesítmények esetében. A jelenlévők együtt vibrálták a mantrákat, évekre, akár évtizedekre meghatározva a hely hangulatát – ez pedig tökéletes összhangban van a használat céljával, ami nem más, mint hogy az itt gyakorlók a jóga mindhárom szintjén segítséget kapjanak, miközben felemelő élményekben legyen részük.
Az idei év jógakirálynője: Kapisinszky Judit
A megnyitón sor került az idei Jógarádzsa Kiválósági Díj átadására is – bár, mint a díjazás menetét ismertető Maharáni Dévi Dászi (dr. Banyár Magdolna), a BHF rektor asszonya megjegyezte, nevezhetnénk az elismerést akár Jógaránínak (azaz jógakirály helyett jógakirálynőnek) is, hiszen azt 2015-ös létrejötte óta eddig minden évben hölgy kapta.
A kimondottan „jógás” díjat a BHF alapította: ily módon is szerették volna felhívni a figyelmet arra, hogy a jóga nem csupán egy kellemes, egészséges mozgásforma, mivel a léleknek legalább annyit tud adni, mint a testnek. Mindez pedig nem csupán a jógázónak válik hasznára, hiszen az egész világnak szüksége van olyan értékekre, mint a tisztaság, az egyszerűség, a mértékletesség, az őszinteség – és még hosszan sorolhatnánk. Valójában a díj messze nemcsak a főiskoláé, hanem a teljes magyarországi jógatársadalomé. Igaz, a kettő között van némi átfedés, tekintve, hogy az oktatási intézetnek – amely Európában egyedüliként ad államilag elismert diplomát jógából – jelenleg 120 abszolvált hallgatója van, közülük 81-en már végeztek, jelenleg pedig 171-en tanulnak itt.
A díjazandóra jógázó magánszemélyek és jógaszervezetek tehetnek ajánlást. Alapfeltétel, hogy az adott oktató hiteles képviselője legyen valamely védikus tradicionális irányzatnak, illetve kiemelkedő egészségmegőrző, rekreációs vagy gyógyító eredményeket tudhasson magáénak bármely modern irányzatban. Emellett mindennapjai során is megvalósítsa a jóga alapelveit – beleértve többek között a vegetáriánus étrendet és mindenféle káros szenvedély mellőzését is –, valamint példaként szolgáljon az önművelésre és az önmegvalósításra.
A beérkezett ajánlások alapján a főiskola által felkért szakmai bizottság dönt a Jógarádzsa Kiválósági Díj nyerteséről, a Jógarádzsa Közönség Díjat illetően pedig szakmai szempontok alapján legalább három főt választ ki szavazásra.
Idén a Jógarádzsa Kiválósági Díjat Kapisinszky Judit, jógaoktató kapta. Judit eredeti foglalkozása mérnök, 2002 óta azonban kizárólag oktatóként dolgozik, folyamatosan képezve önmagát. Igazán különlegessé az teszi, hogy a jóga mindhárom aspektusát – fizikai, mentális, lelki – átadja tanítványainak. Ahogy Ranginí Dévi Dászi fogalmazott, már a kisugárzásával is tanít – nem csoda, hogy tevékenysége során számos gyakorló szívében ültette el a vágyat az önmegvalósítás iránt.
A Jógarádzsa Közönség Díj 2018-as nyertesét a május 5-i jógafesztiválon hirdetik ki.
|
A szakmai bizottság tagjai
Keserű Aranka Szaraszvatí, a Magyar Jógaoktatók Szövetségének elnöke |
Jóga-szútra 2. – a hétköznapokban alkalmazható tudás
A jelenlévők kezükbe vehettek egy újonnan megjelent kiadványt is, aminek minden jógázó könyvespolcán ott lenne a helye: a Jóga-szútra második fejezetét, Gaura Krisna Dász interpretációjában. A Jóga-szútra persze már jó néhány fordítást megélt, ám azok inkább irodalmi alkotásoknak tekinthetőek, így a jógázók szélesebb köréhez eddig nem sikerült eljutnia a műnek. Erre a fajta hiányosságra lelki tanítómestere hívta fel Gaura Krisna Dász figyelmét, aki aztán majd’ másfél évtizedes munkával, az eredeti szanszkrit szövegből fordította le a Jóga-szútra első, majd második részét, illetve magyarázatokat is írt a szútrákhoz, hogy azok a hétköznapokban is alkalmazhatóak legyenek, közelebb víve a gyakorlókat az önmegvalósításhoz.
A szerző köszönetet mondott mindazoknak, akik – különösen a nyomdába kerülést megelőző finisben – munkájukkal és szakértelmükkel támogatták a kötet létrejöttét. Révati Dévi Dászi hivatalosan a kötet gondozója, de számos más feladatot is ellátott azzal kapcsolatban. Bartha Viktor az utolsó pillanatban is kész volt változtatni az illusztráción, hogy az még szebb, még kifejezőbb legyen. Ruzsa Ferenc és Pajor Sándor indológusok szanszkrit nyelvi lektorként működtek közre. Ranginí Dévi Dászi az ászanák leírásában vett részt. Főiskolai kollégái – és főként Maharáni Dévi Dászi – pedig szenátusi kötelességei alól igyekeztek tehermentesíteni.
A négykötetes sorozat első és második könyve megvásárolható a BHF könyvtárában (1039 Budapest, Attila u. 8.), valamint ide kattintva online is megrendelhető.
Írta: Mezei M. Katalin
p.p1 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 14.0px ‘Times New Roman’; color: #00000a}
p.p2 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 12.0px ‘Times New Roman’; min-height: 15.0px}
p.p3 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 12.0px ‘Times New Roman’; color: #00000a}
p.p4 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 12.0px ‘Times New Roman’}
span.s1 {letter-spacing: 0.0px}
span.s2 {font: 12.0px ‘Times New Roman’; letter-spacing: 0.0px; color: #000000}
p.p1 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 12.0px Helvetica}
