Az vagyok, akinek vélem magam? A választ kifejti dr.Tóth-Soma László, a BHF tanszékvezetője.
A védikus irodalom transzcendenciáról szóló részei hangsúlyozzák, hogy az egyéni élőlény eredeti helyzetében halhatatlan, változatlan és örök élőlény, aki anyagvilághoz fűződő ragaszkodásának köszönhetően rákényszerül arra, hogy újra és újra megszülessen ebben a fizikai környezetben, azonosítva önmagát a testével. Ennek a testi önazonosításnak többféle szintje van. Patañjali ezt úgy fogalmazza meg, hogy amikor valaki nincs az önmegvalósítás állapotában, s nem is gyakorolja annak folyamatát, akkor az anyagi tudatának éppen aktuális állapotaival azonosul. Így ezeknek az önazonosságoknak és tudatállapotoknak gyakorlatilag számtalan formája létezik, melyek különböző önazonosítási fókuszponttal és többféle szinten jönnek létre. Tulajdonképpen különböző finomságú „színezett” tudati rétegek (kósák) ezek, amelyek az önvalót befedve, a valódi én körül kialakulva elfedik annak eredeti személyiségét, illetve önazonosságát.
A számtalan önazonosulási lehetőséget a védikus hagyomány öt csoportba osztja, öt kósáról,azaz burokról téve említést. Ez az öt az
- anna-maja-kósa– durvafizikai szintű énkép,
- a prána-maja-kósa– cselekedetek szintjén rögzült énkép,
- a manó-maja-kósa– az elme szintjén rögzült énkép ,
- a vidzsnyána-maja-kósa– az önvalót már ismerő énkép, és
- az ánanda-maja-kósa– az anyagi tudatban megnyilvánuló, de az önvalót már nemcsak ismerő, hanem ezen a szinten gondolkodó, érző és cselekvő, boldogsággal teli önazonosság.
Mindegyik anyagi tudatréteg ebben a sorban az előtte lévőn belül helyezkedik el, és egyre finomabb önazonosítási szintet jelent. A felsoroltak közül az első három az, amely tudatszintek az emberek többségének életében domináns szerepet kapnak. Az alábbiakban ezeket az önazonossági szinteket mutatom be a fenti sorrendet követve.
1. Anna-maja-kósa
Ez a látható, érzékszervekkel tapasztalható, s a Mudgala upanisad szerint „bőrből, húsból, vérből, velőből, csontból, zsírból és spermából” álló durvafizikai testtel való teljes azonosulás tudatszintje. A teljes azonosulása hatására kizárólag a fizikai testünk jelenik meg az énképünkben mint domináns, önmagunk értékét meghatározó tényező. Azt hiszem, érthető, hogy ez az önazonosság kizárólag a test és az érzékek elégedettségét tekinti az élet legmagasabb rendű céljának, s az érzékszervek szintjén is elsősorban az információszerző érzékszervekhez: a szemhez, a fülhöz, az orrhoz, a nyelvhez és a bőrhöz kapcsolódik.
Az effajta önazonossággal rendelkező ember világképe is főleg e dimenzió keretei között található dolgokat tartalmaz. Értékrendje is erre épül, s önmagát és más embereket is annak alapján értékel, hogy azoknak az anyagi teste és testüknek a lehetőségei az érzéki élvezetre mennyire felelnek meg az ő elvárásainak. A szennyezett tudat eme önazonosítási szintjén a „kövér/sovány vagyok”, a „férfi/nő vagyok”, a „hosszú/rövid hajú” vagyok-hoz hasonlatos énképek dominálnak. Amiatt, hogy a durvafizikai testünk ideiglenes és folyamatosan változó, az ehhez kapcsolódó önazonosság jellege is állandóan változik.
Mivel ez a gondolkodás a „táplálékkal növekvő test” szintjén zajlik, ezt az önazonosítási szintet a táplálékot, gabonát jelentő anna szóval jelölik.
2. Prána-maja-kósa
Anyagi önazonosításunknak második szintje tulajdonképpen az élettevékenységeinkhez és cselekedeteinkhez kapcsolódik, melyeket a prána és a cselekvő érzékszervek hoznak létre. A prána az a fizikai „életenergia”, amely a durvafizikai test legfinomabb szintjén közvetlenülfelelős a test életfolyamataiért. Működését a testben jelenlévő önvaló, a transzcendentális lélek teszi lehetővé. A védikus irodalom cselekvő érzékszerveink közé sorolja a hangadás szervét, a kezet és lábat, a nemi szerveket és a végbélnyílást.
Azok az emberek, akik döntően ilyen fókuszponttal rendelkező önazonosítással rendelkeznek, önmagukra a tetteikkel kapcsolatban tekintenek. Az énkép ez esetben konkrét cselekedetmintákhoz kötődik, amelynek során valaki a munkájával, a hivatásával, a hobbijával stb. azonosul.E kósa által dominált egyén értékrendjének az alapja ez az önazonosítás, amit kiterjesztve az egész emberi társadalomra is alkalmaz. Önmaga és mások értékét az alapján méri, hogy milyen jellegű tevékenységet végez, vagy végeznek mások, s hogy az milyen helyet foglal el a társadalmi értékhierarchiában.Egy ilyen önazonosság azonnal összeomlik akkor, amikor például valaki elveszíti az önazonossága alapjául szolgáló munkáját, illetve munkahelyét. Azt hiszem, nem kell ecsetelnem egy ilyen önazonosság-krízisnek a lehetséges következményeit.
4. Manó-maja-kósa
A tiszta lélek eredeti tudatát befedő harmadik nem természetes önazonosítási „burok”, kialakításában elsősorban az információszerző érzékszervek és az elme vesznek részt. Az elme a finomfizikai test az az eleme, amely mint egy koordináló egység, összehangolja az érzékszervek működését. Mérlegel és javasol az „én” illetve az intelligencia számára, s az örömöt és a fájdalmat tapasztalja. Fő feladata a gondolkodás, az érzés és az akarat funkcióinak gyakorlása. Így a manó-maja-kósa nemmás mint az elme szintjén kialakított és a gondolatokkal való önazonosulás.
A feltételekhez kötött, testet öltött élőlény e kósa domináns jelenléte esetén ideológiákkal, gondolati mintázatokkal azonosul. Ily módon válik valaki „egzisztenciális” – a létezésének értelmét megalapozó, illetve igazoló – kommunistává, természetvédővé vagy akár vallásos emberré is, ha az adott vallásnak vagy önmegvalósítási folyamatnak nem a szellemisége (az Úr szolgálata és a felszabadulás) az elsődleges számára, hanem az az önazonosság, amelyet általuk megkaphat, illetve létrehozhat. Az ilyen jellegű ideológiakövetést ugyanaz az „én és enyém” felfogás jellemzi, mint bármely más anyagi tevékenységet.
Csak kevesek jutnak el a következő kettő kósa, a vidzsnyána-maja-kósa és az ánanda-maja-kósa dimenziójába, ahol már azok kérdések fogalmazódnak meg, hogy “Ki vagyok? Honnét származom? Mi a létezésem valódi és eredendő abszolút célja?“. Ezekről a következő cikkemben írok.
Szerző: dr. Tóth-Soma László, a BHF rektohelyettese, főiskolai tanár
Forrás:
Írásunk a szerzőnek a Tattva tudományos folyóiratban megjelent írása alapján készült a jogapont.hu online magazin olvasói számára.
Kép: shutterstock.com
Reklámkép: pixabay.com
