Arra gondoltam, hogy a bejegyzéseimet nem csak az ászanagyakorlásról fogom írni…
Arra gondoltam, hogy a bejegyzéseimet nem csak az ászanagyakorlásról fogom írni, hanem a jóga több aspektusát is igyekszem majd megvilágítani. Természetesen ezzel én is többet megtanulhatok a jógáról, sőt esetleg csinálnék olyanokat, hogy egy-egy „szabályt” próbálok gyakorolni és ezzel kapcsolatos tapasztalataimról számolok be.
Ma röviden írok a vegetarianizmusról. Mikor elkezdtem tanulni a Bhaktis felvételire, az egész nyarat az ajánlott vaisnava szövegek között gubbasztva töltöttem (a gaudíja vaisnavizmus a Krisna-tudat nálunk is honos ága). Annyit olvastam a Bhagavad-Gítát és a többi könyvet, hogy egyszer csak észrevettem, hogy nem tudok húst enni –se sütni, se semmi ilyesmi. Szabályosan rosszul kezdtem lenni már a látványától is. Elméletileg a jóga és a mantra-meditáció mellett az ilyen fejlődés magától bekövetkezik, de a helyzet szinte soha nem ilyen egyszerű. Én ezt úgy látom, hogy nagyon intenzív koncentráció kell a lelki dolgok irányába, mantrázni, olvasni, meditálni kell rendszeresen, ami persze tényleg szuper dolog, de egy mai jógagyakorlónak sokszor nincs ideje ilyen szintű elmélyülésre. Nem gondolom azt, hogy ha valaki jógázik kötelező leszoknia a húsevésről, de lelkileg és testileg is sok előnnyel jár a vegetarianizmus és meglepő módon a jógikus élet szabályai közül ez az egyik legkönnyebben betartható.
A vaisnavák a tehenet a hét anya egyikeként tisztelik, hiszen tejet ad, amiből sokféle finom és tápláló élelmiszer elkészíthető. Szerencsére találkozhattam Krisna-völgy teheneivel, ami után az embert tényleg nem viszi rá a lélek, hogy marhát egyen, mert olyan aranyosak és barátságosak, mint a kutyusok, és hát egy közhelyjel élve; a kutyádat sem eszed meg.
Persze a vaisnava kultúrában nem ilyen egyszerű a táplálkozás kérdése, hiszen sok mást sem esznek attól függően, hogy az étel milyen kötőerő hatása alatt áll. E szerint a tanítás szerint a világ dolgait három kötőerő uralja, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság, amik a dolgokon át hatva a karmikus körforgásba láncolnak. Mivel nem lehet semmi teljesen mentes a kötőerőktől, a jóság felé kell törekedni, a Krisna-hívők viszont még a jóság kötőerejében lévő dolgokat is megtisztítják az által, hogy felajánlják Krisnának.
Egyenlőre ennyit a vegetarianizmusról, de mivel sokkal bővebb téma, a következő bejegyzésemben kicsit kifejtem ezt a kötőerő dolgot és azt hiszem könnyen előkerülhet még párszor, hiszen rengeteg oka és oldala van.
