Még sohasem jógáztál?
Szeretnéd elkezdeni, de nem tudod, hogy pontosan mire is számíthatsz?
Cikksorozatunkban megmutatjuk, hogy mit jelent a jóga, mi a célja, hogyan és mit gyakorolj.

A Jóga típusai:

Az évezredek alatt nagyon sok jógairányzat fejlődött ki. Szükséges megtalálnunk a személyiségünkhöz legjobban illőt, aminek tanításait, módszereit el tudjuk fogadni, és ami segíti a fejlődésünket.

A “piacon” megtalálható jógafajták, mint a hatha, astanga, bikram, hot, kundalini, arial, stb. nem a jóga típusai, hanem inkább irányzatok, amik lényegében a hatha jóga alapjait alakítják át emészthetővé az emberek különböző igényeihez mérten. Mindegyik más területre helyezi a hangsúlyt, de az adott irányzat csak akkor tekinthető jógának, hogyha a testi gyakorláson túl a finomabb szellemi fejlődést is szolgálja.

Tradicionálisan az idők folyamán négy jógatípus alakult ki, amiknek a gyakorlásával fejlődhetünk, és megérthetjük a létezés célját, értelmét.

Karma jóga: Az önzetlen cselekedetek jógája, amely kedvező tulajdonságokat fejleszt ki a lelki törekvőben (önzetlenség, lemondás, együttérzés, őszinteség, odaadás, stb.)

Tett -Tudás -Lemondás -Tett -Tudás -Lemondás (folyamat)

Dzsjána jóga: A transzcendentális tudás jógája, amely az anyagi világ, a lélek, és az Isten tanulmányozását összehasonlítását jelenti, és az anyagi világból való kiszakadást célozza meg pusztán a tudás által.

Astanga jóga: A lélek megismerése, az anyagi kötőerők fölé való emelkedés. Ennek folyamatát Patandzsali összegezte 8 lépésben:

Tilalmak, korlátozások (Jama):
– erőszak-nélküliség
– igazsághoz való hűség
– lopástól való tartózkodás
– szexuális önkontroll,
– anyagi gyűjtögetéstől való mentesség

Betartandó előírások (Nijama):
– tisztaság (testi és lelki)
– helyzetünkkel való megelégedettség
– lemondás
– önvaló és a Védák tanulmányozása
– tettek és az akarat Isten akaratának való alárendelése

Testhelyzetek gyakorlása (ászana)

Pránajáma (légzőgyakorlatok)

Érzékek visszavonása (Pratjáhára)

Koncentráció (Dhárana)

Meditáció (Dhjána)

Teljes elmerülés (Szamádhi)

Bhakti jóga: Az Istenszeretet jógája, mely feléleszti a lélekben szunnyadó szeretetet Isten iránt. A jógi minden cselekedetét ez a szeretet irányítja.

Az Astanga jóga két eleme, az ászana és a pránajáma alkotja a Hatha-jógát, amit általában gyakorolunk. Ahhoz, hogy ez a gyakorlás sikeres legyen a következő elemek lényegesek:

  • Relaxáció – amivel elengedjük a külvilágot és ellazulunk
  • Tudatos légzés – megnyugtatjuk az elménket és energiával töltődünk fel
  • Testgyakorlás – vitalizáljuk, erősítjük és lazítjuk testünket
  • Táplálkozás -“ Karma” mentes egészséges, saját testtípusunknak megfelelő étkezés
  • Pozitív gondolkodás – nem ítélkezünk és tudatában vagyunk a fejlődésnek
  • Meditáció – A jóga lényege a lelki elmerülés

“Minden más előtt az ászana a hatha-jóga első részének számít. Az ászanát végezve a gyakorló megvalósítja a test és az elme szilárdságát, eléri a betegségtől mentes állapotot és a végtagok könnyűségét.”
Hatha Jóga Pradipiká
(1:17)

Az ászana olyan létállapotot jelent, amelyben fizikailag és mentálisan mozdulatlanok, nyugodtak maradhatunk csendesen és kényelmesen.

“szthiram szukham ászanam” (Patanjali: Jógaszútra)– Az ászana kényelmesen és stabilan fenthartható hosszú időn keresztül.

Ahhoz, hogy az ászana lényegét megértsük és eljussunk abba az állapotba, hogy stabilan és kényelmesen hosszú időn keresztül csendes elmével meditálhassunk, sok gyakorlás és kitartás kell. Meg kell ismernünk a testünk és meg kell tanulnunk annak tudatos működését.

Írta: Somogyi György, a Bhaktivedanta Jógastúdió Blaha jógaoktatója

Forrás:
Hatha-Yoga gyakorlatok, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014
Jóga, az elme és a test harmóniája, Sivananda Jógaközpon, 2013
Jóga tiszta forrásból, Dr. Tóth-Soma László, Gaura Krisna Dász, 2008
Ászana, Pránajáma, Mudrá, Bandha, Swami Satyananda Saraswati, 2006