A vaisnavák viszonyulása a többi valláshoz

2018. 09. 02. | Az én jógám

 

Ahogy kerestem önmagamat és utamat, lassan, de biztosan jutottam el a jógához. Egyetemi éveim során, elsősorban a jóga gyakorlásának köszönhetően egyre nagyobb helye lett Istennek szívemben. Úgy 1 éve, egyik gyakorlásom során kaptam azon magamat, hogy érzem Isten jelenlétét, tudom, hogy itt van velem. Hirtelen kitisztult számomra az a folyamat, ami már egy ideje zajlott bennem, hogy megtaláltam Istent. Gyönyörűnek tartom azt az érzést, amit a gyakorlásaim során érzek, amikor sikerül befelé fordulnom és egyszerűen tudom, hogy Isten velem van, érzem jelenlétét és meg tudom tapasztalni azt a szeretetet, amit iránta táplálok.

Úgy érzem, sikerült kialakítanom egy személyes kapcsolatot vele, amit nem tudnék egy vallási irányzatba beletenni. Egyértelműen éreztem, hogy a jóga az, ami által közelebb kerülök Istenhez, ezért hát elkezdtem utána olvasni a jógának, Indiának, egyre többet gyakorolni, majd megtaláltam a Bhaktivédanta Hittudományi Főiskolát és a vaisnavizmust. Akkorra már nagyon erős volt bennem a vágy, hogy többet megtudhassak a jógáról, nem is volt kérdés számomra, hogy el fogom végezni ezt a főiskolát. Szépnek tartom a hitet és egyszerűen az egyre nehezebb mindennapok mellett egyre nagyobb lett bennem az igény, hogy hívők környezetében legyek. Amikor a jógáról, vagy Istenről van szó, ma már végtelen nyugalom van bennem, hiszen tudom, hogy ha ezzel kapcsolatos, akkor minden rendben van. Nem is gondolkoztam sokat azon, hogy milyen vallású vagyok, úgy gondolom, hogy nem az számít elsősorban. Nem gondolom, hogy többet kellene kívánnom, minthogy megtaláljam a hitemet, nem érzem szükségét ezt bekategorizálni. Kereszténynek születtem, így annak vallom magamat, ám nem véletlenül vagyok a főiskola diákja. Úgy érzem két külön dolog a személyes hit és az egyház. Valóban meghatározó, hogy valaki melyik egyház tagja, hiszen szokásai és vallási gyakorlata ezáltal különbözik, ám szerintem ami igazán fontos, az a személyes kapcsolat.

Számomra nagyon megdöbbentő és egyben felemelő érzés volt megtudni, hogy a vaisnavizmus milyen szép kapcsolatot ápol a többi vallással.

Boldogan tapasztaltam a közelmúltban, hogy egyre több különböző vallás képviselőjét ismerhettem meg, beszélgethettem velük a hitükről. Figyeltem, tanultam, igyekszem azóta is minél több vallásról még többet megtudni.

Én úgy gondolom, a legtöbb vallás filozófiájának alapja hasonló, hiszen a lényeg a lélek és Isten és a kettejük kapcsolata. Szerintem az egyházak azok, akik a különböző vallásokat megkülönböztetik, és egymás ellen fordítják. Az utóbbi időben figyeltem, sok emberrel beszélgettem, sok helyen jártam és egyértelműen azt tapasztaltam, hogy a jógás közösségekben az emberek szeretetteljesek és nyitottak. Amikor a Lélek palotájába (Krisna-hívők temploma Budapesten) mentem első pár alkalommal, mindig nagyon kedves Krisna-hívők fogadtak, akik nem kérdezték meg, hogy milyen vallású vagyok, egyszerűen beengedtek. Nagyon befogadóak voltak velem. A jógaórák során is rendszerint az egész emberiségért imádkozunk. Azt tapasztalom, hogy jóga útját járók erkölcsösek, jó szándékú emberek.

Nekem gyerekkorom óta az a legnagyobb vágyam, hogy igazán jó ember lehessek, mindig is olyan emberré akartam válni, akiből sugárzik a szeretet, a nyugalom és a harmónia. Én hiszem, hogy egy ember kisugárzása és az, hogy milyen energiákat áraszt nagyon  meghatározó. A bhaktákon (Isten szolgája – Krisna hívők) érzem ezt. Annyira elbűvöl az ő kisugárzásuk, az a béke és nyugalom amit árasztanak magukból, az a szeretet és tudás amit sugároznak a megjelenésükkel és beszédükkel. És nem utolsó sorban nagyra tartom az előítélet -és ítéletmentességüket, ami annyira szép hozzáállás a másik ember felé.

Írta: a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola első éves hallgatója
Szerkesztette: Hortobágyi Gabriella