Végezz ez el kísérletet: ha rád tör a késztetés, hogy megnyisd a kedvenc közösségi oldalad, figyeld meg néhány másodpercig, hogy vagy, majd ismételd meg ugyanezt, miután kigörgetted magad. Ha azt tapasztalod, hogy a hírfolyamod átböngészése után rosszabbul érzed magad, mint előtte, nem vagy egyedül. Pszichológiai kutatások sokasága foglalkozik a kérdéssel, hogy milyen hatással van ránk a social media, és a mérleg nem pozitív. Bár lehetne jó hatással mentális egészségünkre, hogy könnyen kapcsolódhatunk másokkal, kielégítve egyik alapvető emberi igényünket, és sokaknak ez tényleg nagy segítség, de többnyire nem ugyanolyan minőségű a virtuális térben történő találkozás, mint élőben. Sőt, az, hogy mások életének jól megválogatott és beállított pillanataihoz hasonlítjuk saját életünket vezethet depresszióhoz, elszigeteltséghez, szorongáshoz vagy alacsony önértékeléshez.

Előfordult már veled, hogy rosszul érezted magad amiatt, mert megláttad valakinek a nyaralási képeit vagy a posztját az előléptetéséről? Milyen gyakran kapod magad azon, hogy elkezdesz görgetni, és észre sem veszed? A telefonoddal kelsz és fekszel, és szorongással tölt el a gondolat, ha nem tudsz ránézni a hírfolyamodra? Akkor eljött az ideje egy mentális méregtelenítésnek!

mikoto.raw fotója a Pexels oldaláról

Mi az a social media böjt?

Az utóbbi években egyre népszerűbb trend, hogy a húsvéti nagyböjt alatt a hús elhagyása helyett/mellett más lemondásokat gyakorolnak az emberek, a közösségi médiától való tartózkodás egyre gyakoribb fogadalom.

De nem kell 40 napig távol maradnod mindentől, rengeteg módja van, hogy csökkentsd a képernyő előtt töltött időt.

Például megszabhatsz magadnak egy napi 30 perces limitet, vagy kitűzheted célul, hogy egy napig vagy egy hétvégén keresztül nem nézel rá ezekre az oldalakra, ha egy hét vagy hónap elsőre ijesztőnek tűnik. Már a napi limit betartása is nagyban elősegíti, hogy jobban érezd magad, és több időd maradjon a számodra tényleg fontos dolgokra, de a böjt hatásai igazán három hét után kezdik éreztetni magukat, szóval, ha felkészültél lelkileg, érdemes egy hosszabb kísérletbe belevágni.

Hogy kezdj neki?

Az alábbi tippekből szabadon válogathatsz és párosítgathatsz kedved szerint, kezdheted az egyszerűbbekkel, és nehezíthetsz, vagy rögtön a dolgok közepébe vághatsz:

  • Kapcsold ki az értesítéseket: az állandó pittyegés és villogás, meg maguk a kis piros jelzések is állandó készenlétben tartanak bennünket, és megzavarják a koncentrációt, miközben az esetek legnagyobb részében semmi fontosról nem maradunk le, ha nem nézzük meg azonnal, mi történt.
  • Tedd a telefonod olyan helyre, ahol nem éred el: ez lehet a szoba másik vége, vagy a szomszéd szoba, a lényeg, hogy ne ess kísértésbe. Este különösen érdemes erre törekedni, hogy az ágyban már ne nyomkodd a telefont, főleg, hogy a telefon képernyőjének fénye az elalvást is nehezíti.
  • Tegyél befőttesgumit a telefonodra: sokszor teljesen automatikusan vesszük a kezünkbe a telefont és nyitjuk meg a kedvenc appunkat, az, hogy egy fizikai akadály megakaszt, pont elég idő arra, hogy egy pillanatra elgondolkodj, tényleg rá kell-e nézned a telefonodra.
fauxels fotója a Pexels oldaláról
  • Jelölj ki időt a közösségi médiára: rászánhatsz például reggel és este 15 percet, gondold át, mi illeszkedik leginkább a céljaidhoz és az életritmusodhoz.
  • Social media mentes napok beütemezése: válassz ki napokat, amikor egyáltalán nem nézel közösségi médiát, ez lehet vasárnap, vagy akár az egész hétvége.
  • Töröld le a telefonodról az appokat: ha készen állsz a következő lépésre, akkor ez a lépés garantálja, hogy csökkentsd a telefonozást. Így is be tudsz böngészőből lépni a telefonon vagy a számítógépen, de mindig jelentkezz ki, ha végeztél, hogy ne legyen újra egy kattintásra a csábítás.
  • Telefonmentes zóna: Válassz ki otthon olyan helyeket, amiket telefonmentes zónának nyilvánítasz, például az asztalt evés közben vagy az ágyadat.

Mit nyersz?

Akik hosszabb szünetet tartottak a közösségi média fogyasztásban, rengeteg pozitív hatást tapasztaltak:

  • jobb alvás
  • koncentrációképesség növekedése
  • nagyobb hatékonyság a feladatok elvégzésében
  • az időd tudatosabb eltöltése
  • több figyelem jut a környezetünkre és önmagunkra
  • jobb közérzet, lecsökkent szorongás és magányosság érzet

Ha ezekben a pontokban életminőség-javulást szeretnél elérni, kísérletezz a fenti módszerekkel! Melyiket próbálod ki először?

 

Borítókép: Prateek Katyal fotója a Pexels oldaláról