Prána

2013. 03. 26. | Pránajáma

Szerző: Mezei Katalin
 

A pránájáma az úgynevezett életlevegő vagy életerő, vagyis a prána légzés által történő felhalmozása és testben való áramlásának irányítása. Az anyagi elemek finomabb szintjének megértését eredményezi, amelybe a prána is tartozik (pra: előre, ki; ana: lélegzet). Testünket elsősorban a légzés szabályozása, a megfelelő táplálkozás, az ászanák és bandhák gyakorlása segítségével töltjük fel az éltető pránával, amely a nádíkon keresztül áramlik. A légzés szabályozásának célja a prána felvételén túl az, hogy visszatartsa az elmét és az érzékeket a gyümölcsöző, öncélú cselekedetek végzésétől.

A prána:

  • közvetlenül fenntartja és aktivizálja a testet és az elmét
  • kapcsolatot tart fenn a látható anyagi test és a finom fizikai test között
  • mindent betöltő kozmikus (anyagi) energia, melynek fő alkotóeleme az éter, mely a legfinomabb durva fizikai elem
  • átfogó mezőt alkot az anyagi világban, minden pontja összefügg egymással, és kapcsolatban áll az univerzum minden más elemével és formájával
  • több típusa van, magasabb rendű formái a mentális és tudati energiák hordozói
  • élteti az anyagi testet, azonban csupán addig aktív és áramló, ameddig a lélek, az önvaló jelen van a testben
  • az élő szervezetben koncentráltan helyezkedik el
  • mindent áthat, mindenben jelen van
  • legfőbb forrásai: a levegő, a táplálék, a Nap sugarai; ezek hordozzák, és ezeken keresztül juttatjuk a szervezetbe

A prána öt fő típusa
A testben az eredeti úgynevezett mukhja-prána a hamis egóval (ahankára) találkozva öt formát, illetve funkciót vesz fel, amelyek beburkolják az önvalót.
1. Udána-váju (felfelé áramló prána)
Az életenergia minőségi és mennyiségi átalakítását végzi, valamint a test növekedését, a két lábon állást, a beszédet, erőkifejtést, lelkesedést és az akarat működését irányítja. Az egyik fő irányító energia, amely által a tudatunk kibontakozhat.
  • A köldöktől a fejig irányítja az energiát.
  • Működésének központja a torok.
2. Prána-váju (tovább áramló prána)
Irányítja a táplálék és italfelvételt, a belégzést, a szív működését, az érzékszervek tapasztalásainak befogadását és a mentális tapasztalatokat. Természetében előrehajtó, serkentő természetű. Azt az energiát szolgáltatja, amely az életben való tevékeny tettekhez szükséges.
  • Az energia fejtől lefelé a köldökig (a fizikai test pránikus központja) történő áramlását irányítja.
  • Működésének központja a szív.
3. Samána-váju (egyensúlyozó prána)
A test perifériális része felől annak belseje felé áramlik. Az emésztés minden szintjéért felelős, az étel megemésztéséért a gyomorban, a levegő szűréséért a tüdőben. Az elmében homogenizálja az érzékszervi és mentális tapasztalatokat.
  • Az egész testtől vissza a köldökig irányítja az energiát.
  • Működésének központja a köldök.
4. Vjána-váju (kifelé áramló prána)
A test belseje felől a perifériális részek felé áramlik. A keringést irányítja annak minden szintjén. A táplálék, a víz és az oxigén testben történő mozgásáért felelős. Mozgásban tartja az érzelmeket és a gondolatokat az elmében. Mozgásban tart és energiával lát el. Minden más pránának segíti a működését. Az egész testre kiterjed a hatása.
  • A köldök területéről az egész test irányába hat.
  • Központja az egész test.
5. Apána-váju (lefelé és kifelé áramló prána)
A kiválasztó és a reprodukciós folyamatok minden formáját ez a prána uralja (pl : ürülék, vizelet, a magzat megszületése). Mélyebb szinten irányítja a negatív érzékszervi, érzelmi és mentális tapasztalatok megszüntetését. Az immunrendszer alapja.
  • Működése a küldöktől a gyökércsakráig terjed.
  • Működésének központja a végbélnyílás.
A pránák állapota és működése különböző tudati minőségeket hoz létre. Az ötféle prána elengedhetetlen az anyagi test és elme kiegyensúlyozott működéséhez, mégis kedvezőtlen, ha valaki a látható anyagi testét és ezt az úgynevezett prāṇikus testet is az önvalójának részeiként fogadja el. A jógínak túl kell lépnie a finom fizikai és a durva anyagból álló testi önazonosításon, hogy törekvésének végpontja eredeti lelki helyzetének felismerése legyen.Írta: Medvegy Gergely és Képes Andrea

Felhasznált irodalom:
– B.K.S. Iyengar: Jóga új megvilágításban. Saxum Kiadó, Budapest, 1999.
– Dr. Tóth-Soma László: Jóga tiszta forrásból. Lál Kiadó, Budapest, 2008.
– David Frawley: Jóga és Ájurvéda. Foreves Kiadó, Budapest, 2003.
– Képes Andrea, Medvegy Gergely, Timárné Ozorák Zsuzsanna: Hatha-jóga gyakorlata jegyzet. BHF, Budapest, 2012.
– Medvegy Gergely, Timárné Ozorák Zsuzsanna: Ászana jegyzet 1-3. BHF, Budapest, 2010.
– Medvegy Gergely: Jógaoktató továbbképzés (oktatási segédanyag). BHF, Budapest, 2009.
– Swami Satyananda Saraswati: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, Budapest, 1999.
– Timárné Ozorák Zsuzsanna: Jógaélettan (oktatási segédanyag). BHF, Budapest, 2011.