Gauranga dász sorozata 1.rész
Közkívánatra írok egy kicsit a szemmel végezhető jógagyakorlatokról, illetve a látás helyreállításának fontosságáról. Ezeket az információkat a legelső jógakönyvemből szedtem, aminek a szerzője T.E. Vasziljev, és 1990-ben adták ki Moszkvában (természetesen oroszul). Szóval akkor:
A szemek számára előírt gyakorlatok általában a szemek bizonyos pontokra történő rögzítéséből, illetve a szemgolyók és a szemhéjak bizonyos típusú mozgatásából állnak. Azt hiszem, mindenki számára egyértelmű, hogy miért fontos a jó látás. A szemjóga-gyakorlatok segítségével helyreállítható az éleslátás, méghozzá attól függetlenül, hogy milyen rendellenességünk van (rövidlátás vagy távollátás). A siker mértéke a gyakorló eltökéltségétől és erőfeszítésétől függ.
Az általános vélemény szerint az időskori látásromlásra nem hatnak a gyakorlatok. Ez nem így van. Természetesen több erőfeszítésbe kerül, mint fiatal korban. Lassúbb lesz a javulás, de kitartó erőfeszítés esetén mindenképpen be fog következni.
A jóga tanításai szerint a szemek használják fel az egész szervezet számára szükséges prána 50%-át. Éppen ezért még a kiváló látással rendelkező jógik is végzik a Trátaka (látás-fixáció) különböző változatait. Ez pedig éppenséggel segít megelőzni az időskori látásromlást.
Ne feledjük, hogy a szemek funkciója szorosan összefügg az egész testünk állapotával, és kifejezetten az idegrendszer, illetve az anyagcsere működésével. Éppen ezért a szemgyakorlatok mellett fenn kell tartani a szervezet általános egészségi állapotát, gyakorolni kell az ászanákat, a pránájámát, méregteleníteni kell és oda kell figyelni a táplálkozásra.
A szemgyakorlatokat naponta kétszer végezzük. Az orrhegy, illetve homlokcsakra nézését, valamint a mozgató gyakorlatokat reggel és/vagy napközben végezzük. A gyertyaláng-nézést jobb este végezni. A váltott közelre-távolra nézést bármikor gyakorolhatjuk.
Elegendő napi 2×10 percet rászánni. Természetesen, ha van idő akkor többet is lehet gyakorolni. Csak addig gyakoroljunk, amíg jól esik, ne erőltessük túl magunkat. A közel-távolra nézés, a pislogás, szemmasszázs és szemöblítés után bármit lehet csinálni. A többi gyakorlat után 20 percig ne olvassunk, tévézzünk, számítógépezzünk.
1. A szemek ellazítása
Állva, ülve vagy fekve találjunk egy stabil helyzetet. A látómezőben ne legyenek élénken világító tárgyak. Hunyjuk be a szemünket, lazítsuk el a szemhéjakat. Gondolatban simítsuk meg a szemgolyókat a puha-meleg ujjainkkal. Érezzük, ahogy a szemgolyók passzívan fekszenek a szemgödrökben. Az egész testet lazítsuk bele, de főleg a szemeket. A melegség és nehézség után könnyedséget kell érezni, majd a szemből fakadó érzeteknek meg kell szűnnie. Akármeddig fenntarthatjuk ezt az állapotot. A szemgyakorlatok között 20-40 másodpercig, külön vagy a végén 3-5 percig is lehet végezni.
2. A horizont nézése
Üljünk vagy álljunk egyenes háttal. Irányítsuk a tekintetünket a horizontra, vagy bármilyen távoli tárgyra. Ne erőlködve nézzük a tárnyat, hanem “nézzünk át” rajta. Végezzük néhány percig, majd lazítsuk el a szemeket. Fárasztó szemmunka során legalább két óránként ismételjük meg. Mindkettő gyakorlat lazítja, pihenteti a szemeket.
3. Pislogás
Üljünk szilárd helyzetbe. Gyors egymásutánban hunyjuk be és nyissuk ki a szemünket (pislogjunk). Végezzük 30-60 másodpercig. Lazítsunk.
Hatás: ez a gyakorlat pihenteti a szemeket, és javítja a szemek vérellátását. A további gyakorlatok közben vegyünk fel szilárd ülőhelyzetet, és lazítsuk el a test és az arc izmait.
4. Orrhegy-nézés (aghócsarí-mudrá)
Nézzünk az orrunk hegyére. Ha a szemizmok mozgékonyak, akkor az orrcimpákat, és a felső ajkunk fölötti bőrt is látjuk. Folyamatosan nézzük, de ne erőltessük a szemünket, és ne pislogjunk. Ne gondoljunk semmire, és ne eresszük le a fejünket. Eleinte 10-20 másodpercig végezzük, amíg el nem kezd könnyezni, később 3-5 percig is tudjuk feszültség nélkül nézni. Utána lazítsunk.
5. Szemöldökcsakra-nézés (szambháví-mudrá)
Emeljök a tekintetet a két szemöldök közé. ha elsőre nem sikerül mindkét szemmel, akkor csukjuk be az egyiket, és nézzünk fel, a szemöldök s az orrnyereg találkozási pontjára, majd a másikkal, végül egyszerre a kettővel. A fej egyenes, nyugodtan, erőlködés nélkül nézünk. Eleinte csak pár másodpercig fog sikerülni. Ebben az esetben ismételjük többször, majd növeljük az időtartamot néhány percre. Ez a gyakorlat a többinél is jobban erősíti az elme koncentrációs képességét, és felkészít a meditációs gyakorlatokra.
6. Vállnézés
Üljünk egyenes háttal, a fej egyenesen előre néz. Fordítsuk a tekintetünket a jobb vállunkra, és szemléljük figyelmesen. Ne fordítsuk el a fejünket. ha elfáradtak a szemek, akkor pihentessük, utána ismételjük meg. Ugyanígy tegyünk a bal vállal is. E három gyakorlat javítja a szemlencse fókuszálási képességeit és javítja az elme koncentrációját is.
7. Szemkörzés
Üljünk szilárd helyzetbe, egyenes gerinccel és nyakkal. Nézzünk fölfelé és kezdjük el forgatni a tekintetet az óramutatóval megegyező irányba. Eleinte egy folyamatos kört csináljunk egy irányba, utána egyet a másikba. Később elmehetünk 2-3 körig is egy irányba. A fejet ne forgassuk közben.
8. Szemforgatás
Ebben a gyakorlatban a látómező egyik szélétől az átellenesig visszük a tekintetet. Föl-le, jobbra-balra, jobb alsó-bal fölső, jobb fölső-bal alsó. Ez egy kör, mindegyik sarokban tartsuk a tekintetet öt másodpercig. Ismételjük 2-5 percig, lazítsunk. Ezek a gyakorlatok erősítik a szemizmokat, ezáltal javítva a fókuszálás képességet.
Folytatáshoz ide kattints. 
Írta: Gauranga dász
forrás:http://www.hotashtanga.com
Kép: pixshark.com
