A jóga forradalma Magyarországon – 1. rész

Manapság annyira könnyű dolgod van, csak egy kis internet kell, hogy informálódhass, vagy egy ismerős, aki ajánl egy jógastúdiót és már mehet is a móka. Válogathatsz rengeteg féle jógastílus, iskolák, oktatók, helyszínek között. Teljesen természetes, hogy bejelentkezel egy órára, felkapod a matracod, bedobod a szerkódat a táskába, gyalogolsz néhány saroknyit és már ott is vagy a jógás társaiddal egy szép teremben, ahol aztán együtt gyakorolhattok, tanulhattok, fejlődhettek. Vagy épp keresel egy szimpi oktatót és az online óráin veszel részt, esetleg a jógavideóiból tanulsz az otthonodban. Már bármit is lehet.

Persze ennek a korszaknak is megvan a maga kihívása, ami nem más, mint, hogy a végtelen információáradat között rálelj egy tiszta forrásra, hitelességre. De ezt kiszűrni már csak rajtad múlik, igényeid szerint kutakodhatsz és találhatod meg a számodra tökéleteset. A lényeg, hogy megteheted.

De belegondoltál már abba, hogy hogyan jutott el hazánkba a jóga? Mikor történt, mennyi időbe és hány ember erőfeszítésbe telt, hogy te itt és most kedved szerint, szabadon folytathass jógikus életmódot?
Egész más világ volt régen, ezt tudjuk, és ez persze igaz a jógával kapcsolatban is. Azzal sem mondok újat, ha azt mondom, akkoriban ezt itt, Magyarországon elég ufó dolognak tartották, a keleti kultúra roppant mód idegennek számított, ráadásul a hazai politikai viszonyok sem könnyítettek a helyzeten.

Viszont amikor elkezdett beszivárogni az országba, az mégiscsak varázslatos volt! Az emberek nem a hétköznapok stresszét akarták enyhíteni vele, hiszen nem is volt az a fajta stressz, ami a mai világra jellemző. Ha pedig csak a testmozgás érdekelte volna őket, arra is rengeteg lehetőségük adódott. Nem! Ez sokkal több volt annál, valami őrült izgalmas, új és érdekes dolog! Valami hihetetlenül titokzatos csengett abból, hogy “jóga”.  Sokkal több rejlett benne, mint csupán testedzés, hobbi, egészségmegőrzés, és filozófia. De, hogy pontosan mi is, arra a választ azt hiszem, hogy régen is, és napjainkban is csak az tudja igazán, aki éli a jógát…

Szóval, mint minden kezdeti időszaknak, a jógáénak is megvolt a maga varázsa és küzdelme.
Ha esetleg eddig nem jártál utána, mégis érdekel a téma, akkor itt most olvashatsz a jóga magyarországi történetéről.
Veszprémi Krisztina írása következik.

A jóga magyarországi történetének kezdeti időszakáról nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, s a második világháborút követő, több mint negyven évig tartó sajátos politikai viszonyoknak a jógaéletre gyakorolt hatása is megnehezíti a Magyarországon akkoriban működő jógamesterek és tanítók felsorolását, hiszen a rájuk kényszerített rejtőzködés és az írott anyagok hiánya miatt sokukról nincs is tudomásunk. Legjobb szándékunk szerint mégis minden fontosabb személyiséget igyekszünk bemutatni.

1893. szeptember 11-én nyitották meg Chicagóban a Vallások Parlamentjét, ahol a különböző vallások képviselői gyűltek össze. A hindu vallás képviseletében többek között a modern hinduizmus atyjának tartott Srí Rámakrisna Paramahansza tanítványa, Szvámi Vivékánanda tartott nagy sikerű beszédet. Karizmatikus személyiségével elérte, hogy a nyugatiak kezdjék ne csak egzotikumnak tekinteni Indiát, hanem mélyebben, nagyobb megértéssel tanulmányozzák a hinduizmust, a védánta filozófiát és a jóga tanítását.

Bizonyos források szerint Magyarországra szinte ezzel egy időben, 1896-ban, a millenniumi ünnepségek alkalmából érkeztek az első indiai jógik, név szerint Bhimszén Latap és Gópál Krisna, a láhóri egyetem orvostanhallgatói, hogy rendkívüli képességeikkel lenyűgözzék a közönségüket.

Kevesen tudják, hogy a 20. századi indiai festészet egyik legtehetségesebb művésznője, a fiatalon elhunyt Amrita Sher-Gil Magyarországon látta meg a napvilágot, hiszen édesanyja magyar volt, nevezetesen Baktay Ervin nővére, a híres énekesnő, művésznevén Marie-Antoinette Gottesmann. A fiatal hölgy Londonban ismerkedett meg a dúsgazdag, pandzsábi származású szikh főnemessel, Umráó Szingh Sher-Gillel (1870-1954), aki feleségül vette, és magával vitte távoli hazájába, Indiába. Amikor az ifjú asszony várandós lett, megkérte a férjét, hogy kísérje el szülőföldjére, mert Magyarországon szeretné világra hozni gyermekét.

Amrita 1913. január 30-án látta meg a napvilágot, majd 1914-ben megszületett húga, Indirá. Közben azonban kitört az első világháború, és a család – egészen 1920-ig – nem térhetett vissza Indiába. A magyarországi évek alatt mély barátság szövődött Baktay Ervin és sógora között, aki szanszkritul tanította és bevezete őt India csodálatos világába.

Baktay Ervin jógázás közben (Fotó: cultura.hu / terebess.hu)

Valószínűleg Umráó Szingh volt az első, aki hazánkban jógát kezdett tanítani. Az itt töltött évek alatt sokan megfordultak nála, a művészvilág nem egy híressége: színészek, színésznők, festők, írók.

1937-ben szintén Indiából érkezett hazánkba Selvarajan Yesudian (1916-1998), hogy felsőfokú tanulmányait nálunk végezze. 1941-ben jelent meg Sport és jóga című könyve, mely hatalmas sikert aratott – három hónap alatt elfogyott az első kiadás ötezer példányban, és kevesebb, mint tizennyolc hónapon belül a könyv eljutott a kilencedik kiadásig. Ugyanebben az évben Haich Erzsébettel (1897-1994), a keresztény és hindu bölcseletet egyaránt kiválóan ismerő magyar zongora- és szobrászművésznővel közösen nyitották meg jógaiskolájukat Budapesten, mely Európa első jógaiskolája volt.

Mindaddig, amíg hazánk elhagyására nem kényszerültek, komoly szerepük volt a jóga magyarországi elterjedésében. 1943-ban, még itthon jelent meg a Mi a jóga?, amely később Rádzsa-jóga címmel is kiadásra került, ezenkívűl a Jóga-sport dióhéjban. Az erő, egészség és fiatalság megőrzésének módja ősi hindu lélekző- és testgyakorlatok útján című füzetecske Selvarajan Yesudian tollából.

Selvarajan Yesudian kortársa volt a fiatal magyar orvos, dr. Weninger Antal (1902-1993), akinek 1939-ben jelent meg első jógakönyve, A keleti jóga, India misztikája és ősi gyógymódja címmel, melyhez előszót az akkor már híres indológus, Baktay Ervin írt.

Az elkövetkező években tizenkét könyve látott napvilágot ebben a témában, legjelentősebb közülük Az idő partján, mely az orvosi egyetem jógatankönyveként íródott, bár ezt a szerepet sajnos nem tölthette be.  1988-ban, negyvenhat évnyi szünet utána jelent meg a mű átdolgozott 2. kiadása, mely szintén sokakat indított el a jóga útján.

Weninger Antal a ’80-as években kis létszámú jógacsoportokat oktatott, sőt a ’90-es évek elején – már igen idősen – egy televíziósorozat keretében népszerűsítette a jógát.

Az ’50-es és ’60-as években, a jóga mindazokkal a tanok, melyek ellentmondtak a marxizmus materialista világszemléletének, tiltott listára került. Ebben az időszakban a csoportos jógagyakorlást nem engedélyezték, jógakönyvek nem jelenhettek meg. A jógázni vágyók kézről kézre adott “szamizdat”-irodalomból gyakoroltak.

Ennek ellenére az ’50-es években, az adott politikai helyzetre jellemző igen ellentmondásos körülmények között, dr. Hetényi Ernő (Láma Dharmakírti Padmavadzsra, 1912-1999) vezetésével megalakult a magyarországi Buddhista Misszió, mely – ha csak szűk körben és “ellenőrzés alatt”, de – oktathatta és terjeszthette a tibeti buddhizmust és a jógát. A Buddhista Misszió a mai napig működik, ugyanakkor komoly szerepet játszott abban is, hogy létrejöhetett A Tan Kapuja Buddhista Főiskola 1991-ben.

Tamkó Sirató Károly (1905-1980) író, költő és műfordító a ’70-es években nyitotta meg jógaiskoláját Budapesten, miután a jóga segítségével kigyógyult számos igen súlyos betegségéből. Őt Selvarajan Yesudian Sport és jóga című könyve inspirálta a gyakorlásra. 1968-ban ő maga is publikált ebben a témakörben dr. Tamkó Károly néven, egy bolgár szerzőpáros, Milanov és Boriszova: Jóga (Hatha jóga) című könyvének magyar kiadásában.

Könyv két évtized elteltével jelent meg először ebben a témában, a fokozatos politikai enyhülésnek köszönhetően. A ’70-es évektől kezdődően az akkori rendszer nem támadta, de nem is támogatta a jógát, spiritualitásról viszont – a csoportos foglalkozásokon – nem eshetett szó. A meditáció, a dzsapa és a jóga filozófiája nem kaphatott helyet, viszont kezdték elismerni a jóga egészségre gyakorolt hatását és egészségmegőrző szerepét.

A cikk 2. (befejező) része hamarosan következik!

Forrás:  Veszprémi Krisztina: A jóga magyarországi története (Jóga – India világa 2.)
(Borítóképen: Umrao Singh Sher-gil pinterest)