A táplálkozás és a 3 kötőerő

2023. 02. 10. | Az én jógám, Életmód, Filozófia

 

Természetes, hogy a táplálkozásunk minősége is komolyan befolyásolja testi és mentális állapotunkat, belső nyugalmunkat és nyugtalanságunkat, békénket és békétlenségünket. Leginkább a sattvikus (szattvikus), a jóság minőségébe sorolható ételek azok, amelyek belső egyensúlyunk fenntartásához érdemben hozzájárulhatnak. A jógatradíció tanításai szerint azok, akiknek nem szabályozott a táplálkozása, csak betegségekkel lesznek gazdagabbak, s az önmegvalósítás útján is keserves az előrehaladásuk. A Bhagavad-gītā kijelenti:

“Még az étel is háromféle lehet, amit az egyes emberek kedvelnek, az anyagi természet három kötőerejének megfelelően. Így igaz ez az áldozatok, a vezeklés és az adományozás esetében is […].” 

Így a jógában fejlődni szándékozó intelligens tanítvány figyelmet szentel annak, hogy táplálkozása szabályozott legyen, s hogy tiszta (sattvikus) ételeket fogyasszon.

Ételek a jóság minőségében

A sattvikus ételek fogyasztása sugárzó egészséget, nyugodt, kiegyensúlyozott elmét és rugalmas testet eredményez. A Bhagavad-gītā tanítása szerint azok, akik a jóság minőségében élnek, olyan ételeket kedvelnek, amelyek „meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Az ilyen ételek lédúsak, zsírosak [vaj, ghí, olaj], táplálóak, és örömmel töltik el a szívet”.

A Gherandha-saṁhitā napjainkban szinte az egyetlen sattvikus, jóság minőségébe tartozó haṭha-yoga szentírás, amely tisztán védikus alapokon nyugszik. Ez az írás a következő táplálékokat részesíti előnyben: gabonafélék, mint például a rizs, az árpa vagy a teljeskiőrlésű lisztből készült búzakenyér, különféle babok, csicseriborsó, gumós és leveles zöldségek, friss gyümölcsök és gyümölcslevek.

A sattvikus ételek közé tartozik a legtöbb gyümölcs, például az alma, a sárgabarack, a banán, a ribizli, a cseresznye, a datolya, a szőlő, a füge, a grapefruit, a citrom, a mandarin, a narancs, a körte, az ananász, a mazsola, a gránátalma és az eper. Továbbá a különféle gumós és leveles zöldségek, mint az articsóka, a spárga, a padlizsán, a karfiol, az uborka, a sárgarépa, a zeller, a fejessaláta, a paszternák, a borsó, a burgonya, a spenót. Ezenkívül még a különböző lisztes és olajos magvak is, mint például a gesztenye, a mogyoró, a kókusz, a földimogyoró, a dió.


Photo by Alex Kotomanov on Unsplash

Ezek többnyire mindenki által jól ismert táplálékok. Ide tartozik még a méz, a barnacukor, az olajbogyó, a különféle csíráztatott magvak, a tejtermékek – tej, vaj, ghí (tisztított vaj), friss sajt –, valamint a gyógyteák is.

A sattvikus táplálkozás tehát alapvetően vegetáriánus, laktovegetáriánus étrendet jelent. Az ezen alapanyagokból elkészített étel legyen tiszta, lágy, ízletes, s kellemes legyen elfogyasztani. A táplálék csak félig töltse meg a gyomrot, melynek egy negyed részét folyadékkal töltsük meg, a megmaradt egy negyedet pedig hagyjuk üresen, hogy a felszabaduló gázoknak szabad mozgást engedjünk.

Ételek a szenvedély minőségében

A rajasikus (radzsaszikus) ételek felborítják az elme és test közötti egyensúlyt, és a testet az elme, illetve a mentális működések rovására erősítik. A túl sok szenvedélyes étel rendkívül izgató hatású, s fokozott mértékben serkenti a testet és az életfolyamatokat. Felkorbácsolja a szenvedélyeket, így az elmét nyugtalanná és irányíthatatlanná teszi. A jóga gyakorlása szempontjából, valamint egészségügyi megfontolásból is kedvezőtlennek tekinthetők a szenvedély kötőerejében lévő ételek.

A Bhagavad-gītā szerint a túlságosan keserű, túl savanyú, sós, erős, csípős, száraz és égető ételt a szenvedély kötőerejében élők kedvelik. Az ilyen ételek boldogtalanságot, szenvedést és betegséget okoznak. A rajasikus ételek között a retek, a rebarbara, a fokhagyma és vöröshagyma, az erős fűszerek, a kávé, a tea, a kakaó, a csokoládé és a só az említésre méltó.


Photo by Wonderlane on Unsplash

A túl gyors evés szintén a szenvedély kötőerejének hatására utal. A fokhagyma és vöröshagyma itt külön említést is érdemel. Mivel ezek az ételek a rajason túl erősen a tamas hatása alatt is állnak, ezért egy jógí annak ellenére kerüli fogyasztásukat, hogy számos jó tulajdonság is elmondható ezekről a táplálékokról. Kedvező tulajdonságaikat betegség esetén használhatjuk ki, mert kiváló természetes gyógyszerként alkalmazhatóak, ugyanakkor egészséges állapotban jobb, ha teljesen kihagyjuk a mindennapi táplálékaink közül.

Ételek a tudatlanság minőségében

A tudatlanság kötőerejében lévő, úgynevezett tamasikus (tamaszikus) ételek nemcsak a testet, de az elmét is rendkívül kedvezőtlenül befolyásolják. Hatásukra a prāṇa, vagyis az életerő megfogyatkozik a testben, a józan gondolkodás felborul, s az embert a tehetetlenség és melankólia érzése keríti hatalmába. A szervezet állóképessége a betegségekkel szemben minimálisra csökken, az elmét pedig olyan érzések borítják el, mint a harag, a kapzsiság és a depresszió.

A Bhagavad-gītā, a Gheranda-saṁhitā és a Manusaṁhitā szerint az ilyen étel az elfogyasztása előtt több mint három órával készült, általában ízetlen vagy romlott és rothadó, valamint maradékokból és tisztátalan alapanyagokból készült. Az ételek e kategóriájába tartozik az összes húskészítmény (beleértve a tengeri élőlényeket is, pl. a kagylót, a polipot, a tengeri halakat és az ikrát), a tojás, a gomba, a különféle alkoholos italok, a dohány mint élvezeti cikk, az erjesztett, például ecetes ételek, valamint az állott és túlérett dolgok is. A túl sok evés szintén a tudatlanság kötőerejének hatását tükrözi.


Photo by Maria Teneva on Unsplash

Ételek a kötőerők felett

Fontos megértenünk, hogy a táplálkozás komolyan befolyásolja az ember testi és mentális állapotát, felfogó- és teljesítőképességét. Mivel a jóga gyakorlásának első spirituális célja az, hogy az anyagi természet kötőerői fölé emelkedve az ember kiszabaduljon a születés és a halál ismétlődő körforgásából, erőfeszítést kell tenni arra vonatkozóan, hogy a jógí lehetőleg a legmagasabb rendű kötőerőben, a jóság kötőerejében állapodjon meg. Ez az a helyzet, ahonnét ténylegesen meg lehet közelíteni a kötőerők feletti lét (a felszabadulás) állapotát. Alacsonyabb rendű kötőerőkből közvetlenül nem lehetséges a transzcendens szint elérése.

Ahhoz, hogy a jóság minőségében megállapodhassunk, többek között előnyben kell részesítenünk azokat a vegetáriánus ételeket, amelyek ennek a kötőerőnek a jegyeit hordozzák magukon, vagyis számunkra közvetítik azt. A táplálkozási és egyéb szokásaink bizonyos fokú módosításával komoly, kedvező hatást gyakorolhatunk az életminőségünkre, és jó irányba befolyásolhatjuk természetünket.

A hinduizmus egyik alapvető etikai kódexe, a Manu-saṁhitā sok más jógaírás mellett a következőket mondja a vegetáriánus táplálkozásról:

„Aki a fogság vagy legyilkolás kínját nem kívánja okozni egyetlen élőlénynek sem, az végtelen boldogságban részesül, mert az egész világnak üdvét kívánja. Amit csak gondol, amire csak törekszik, amire csak irányítja a vágyát, mindazt fáradtság nélkül éri el az, aki egyáltalán nem öl meg semmit. Aki nem eszik húst, azt az egész világ megszereti, és betegségek nem gyötrik. Aki az engedélyt megadja, aki levágja az állatot, aki eladja a húst, s aki elkészíti azt: azok mind egyformán elpusztítói az állatnak […].”

A jógí spirituális fejlődését szolgálja: étel szeretettel

A jógaéletmód filozófiai forrásai a sattvikus ételek fogyasztásán túl azt javasolják, hogy a tiszta alapanyagok felhasználásával készített ételt ajánljuk a Legfelsőbb Személynek, ezzel kifejezve odaadásunkat Isten felé. Az ily módon felajánlott és megszentelődött étel lelki táplálékká (prasāda) válik, amelynek fogyasztása már közvetlen kapcsolatot jelent a transzcendenssel, s így a jógí spirituális fejlődését szolgálja. A felajánlást megelőzően az étel kóstolását vagy bármilyen élvezetét kerülni kell.

Fotó: Hare Krishna

Az ilyen áldozat bemutatásával a jógí fejleszti jellemét és transzcendentális tulajdonságait, s ennek fontos szerepe van a tökéletesség felé vezető úton. A Bhagavad-gītā szerint az az étel, amelyet nem ajánlanak fel Istennek, további karmát, anyagi visszahatást eredményez, s így csak az anyagvilág kötelékeit erősíti. Ezzel szemben a felajánlott étel „karmamentes”, fogyasztása korábbi kedvezőtlen cselekedetek visszahatásait is elpusztítja.

 

 

 

Cikk forrása: Gaura Krisna Dásza (Dr. Tóth-Soma László), Ranginí Déví Dászí (Képes Andrea), Medvegy Gergely, Kapisinszky Judit: Jóga tiszta forrásból

(Borítókép: Ron Lach)

Ajánlott cikkek

Ajánlott tanfolyamok

Kiadványok