Mire figyelj? Betegségek kiváltó okai az ájurvéda szerint

Tudtad, hogy február 11-e a betegek világnapja? Merthogy ilyen is van. E világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését.”
Mi most Nagy Orsi írásából hoztunk néhány felettébb hasznos információt arról, hogyan alakulnak ki a betegségek, és mikre kell figyelni, hogy egészségesen tarthassuk magunkat az ájurvéda – az élet tudománya – szerint. Hátha ezzel is segíthetjük a szenvedés megértését és amennyire lehet, elkerülését is.

A betegség folyamata

Ahhoz, hogy a betegség folyamatát megismerhessük, meg kell értenünk az ájurvéda egészség fogalmát. Ha az egészség a rend, akkor a betegség a rendetlenség, tehát elmozdulás a rendtől. Ha valaki egészségre vágyik, tudatosnak kell lennie arról, miként működik a mentális és fizikai teste, és aktuálisan milyen egyensúlytalanság uralkodik benne, csak ez után tud elindulni a harmonikus állapot visszaállításának irányába.

Egészség az ájurvéda szerint

„Az egészség állapota akkor áll fenn, amikor az emésztő tűz (agni) egyensúlyi állapotban van, a testi nedvek (vata-pitta-kapha) és a három ürülék (vizelet, széklet, veríték) normális szinten termelődik és egyensúlyban van, az érzékek működése normális, és a test, az elme és az öntudat harmonikusan együttműködik az egységként.”

Míg az Ashtanga Hridaya Sutrastana szerint:

„Csak az, aki mindig egészségesen táplálkozik és él, aki mindig képes a jót és a rosszat megkülönböztetni és aztán bölcsen cselekedni, aki nem ragaszkodik túlságosan az érzékek tárgyához, aki kifejleszti a könyörületesség szokását, aki minden élőlényt egyenlően képes kezelni, aki igazmondó, aki képes megbocsátani, aki jó emberek társaságát keresi, egyedül ő lesz mentes a betegségtől.”

Image by freepic.diller on Freepik

Az egészség megtartása az ájurvéda szerint az alábbi tényezők figyelembevételével tud megvalósulni:

◦ dinacsarjá (az étkezési és életvezetési szokások napi rutinja): mikor keljünk és feküdjünk, mikor és mit együnk, milyen higiéniai szokásokat tartsunk meg, mikor és mit mozogjunk, hogyan öltözködjünk, hogyan viselkedjünk, kiknek a társaságát keressük.

◦ ritucsarja (az étkezési és életvezetési szokások szezonális – évszakokhoz kapcsolódó – rutinja): az évszakok változását figyelembe vevő táplálkozás, mozgás tartozik ide, valamint bizonyos évszakok változásánál tisztítókúrákat is érdemes alkalmazni.

◦ a természetes testi szükségletek figyelembevétele: 13 alapvető testi szükségletet különböztet meg, mint például a vizelés, tüsszögés, böfögés, éhség, sírás stb. Azt tanácsolják, hogy ezeket ne fojtsuk vissza, mivel visszatartásuk számtalan egészségügyi problémát okozhat.

◦ dháraníja vega (visszatartható késztetések): bizonyos késztetéseket viszont ajánlatos féken tartani. Ezek lehetnek mentálisak, mint például a kapzsiság vagy az irigység, lehetnek beszédhez kapcsolódóak, mint a túlzott, felesleges beszéd, esetleg pletyka vagy rágalmazás, esetleg lehetnek fizikai késztetések, mint például az erőszakosság, lopásra való hajlam.

Betegséget okozó tényezők

Minden általam olvasott szerző megegyezik abban, hogy a betegséget a dósák egyensúlyi állapotukból, vikrititől való eltérése okozza. Tirtha és Joshi azonban ezen tényezőkkel egyetértve mélyebben igyekszik megvizsgálni az elmozdulás okát.

Tirtha szerint minden betegséget az alábbi tényezők helytelen (túlzott vagy elégtelen) használata okoz:

◦ az érzékek: pl. a szaglás, az ízlelés, a hallás, az érintés káros módon való alkalmazása, mely lehet akár a szennyezett levegő beszívása, de lehet gyakori túl hangos zene hallgatása is.

◦ cselekedetek: a vágyaink, az aggodalmaink vagy akár az érzelmeink által motivált cselekedetek tartoznak ide, melyek megnyilvánulhatnak a durva fizikai test cselekvésében, de megnyilvánulhatnak a beszédben is.

◦ szezonális tényezők: a különböző évszakok különböző dósák irányítása alá tartoznak. A nyár, a meleg időszak vagy a tél, a hideg más életvitelt, táplálkozást kíván mindenkitől, de nem egyforma módon. Ha az egyén nem veszi figyelembe ezeket a változásokat, az is könnyen betegséget okozhat.

Image by lifeforstock on Freepik

Joshi szerint mivel az ember nemcsak a fizikai test relációjában értelmezhető, ezért a betegségek vizsgálatánál figyelembe kell venni a finomabb összetevőket is, mely a lelket és a tudatot is magában foglalja.

Úgy véli, a tudat az, melynek állapota a perdöntő az egészség és a betegség viszonylatában, ez határozza meg, hogy valaki mennyire áll ellen a kóros elváltozásokat okozó tényezőknek. A betegség három okaként az alábbi szempontokat emeli ki:

◦ Pragja aparádha (az intellektus tévedése): szerinte ez a legfontosabb. Az egyén önmagáról alkotott hibás vagy részleges ismeretei esetleg kulturális, szociális normákhoz való alkalmazkodások okozzák. Az elmozdulás már fiatalkorban történik és a szattvától való eltávolodást hozza magával.

◦ Aszatmja-indrijártha-szamjóga (az érzékek hibás használata): ha a tudat már nem a jóság minőségén keresztül vizsgálja a világot, akkor hajlamos lesz az érzékek hibás használatára is. Ha ez megtörténik, akkor a test és a tudat nem tud megfelelően védekezni az őt érő negatív hatásokkal szemben és ez a dósák egyensúlytalanságához, valamint amák (méreganyagok) létrejöttéhez vezet.

◦ Parináma (az évszakok hatása): ha már létrejöttek a testben az amák, az a dósák felborulását eredményezi, mely végül nyomást gyakorol a test működését befolyásoló egyéb tényezőkre is, mint például az agni vagy a dhátuk állapotára.

A betegség hat állomása

Még mielőtt bárki egy konkrét betegséget tapasztalna magán, annak írmagjai már megjelentek az egyénben. Eleinte azonban olyan finom elváltozások történnek, melyet nem veszünk észre a tudatosság hiánya miatt, mely természetesen egyénenként eltérő lehet. Az ájurvéda módszertana abban különleges, hogy ezeket a finom elváltozásokat is képes felismeri és kezelni.

Photo by Katherine Hanlon on Unsplash

A betegség hat állomása tehát a következő:

◦ szancsaja (a dósák fölhalmozódása): a helytelen emésztés során keletkező ama felgyülemlik az emésztő-szervrendszerben

◦ prakopa (súlyosbodás): az ama romlásának állapota

◦ praszára (szétszóródás): az ama túlcsordulása az emésztő-szervrendszerből a szövetek felé

◦ szthána szamsraja (lokalizálódás): az ama gyökeret ver egy gyengébb szövetben és annak működésében, összetevőiben problémákat okoz

◦ vjakta (a betegség megjelenése): ez már a „jéghegy csúcsa”, amikor is ténylegesen tapasztaljuk a betegséget

◦ bhéda (a betegség krónikussá válása és szövődmények): ebben a szakaszban a kóros állapot maradéktalan helyreállítása nehézkes vagy lehetetlen.

Betegségre való hajlam

Azt, hogy milyen betegségekre vagyunk hajlamosak az egyéni, születéskori alkatunk határozza meg leginkább.

A vata típusú személyek szenvednek többnyire a hátfájástól, a gázosodástól, idegrendszeri problémáktól vagy depressziótól, míg a pitta alkatúak könnyebben savasodnak, kapnak gyomorfekélyt, esetleg küzdenek epe vagy májbajjal. A kapha alkatúak valószínűleg kapha betegségekre számíthatnak, mint a tüdőproblémák, az arcüreggyulladás, az elhízás vagy a cukorbetegség.

Elfojtott érzelmek

Nem csak a helytelen táplálkozás vagy életvitel okozhat betegségeket, az ájurvéda szerint az érzelmeink nem megfelelő vagy nem tudatos kezelése is létrehozhat mérgeket.

Az élet tudománya azt javasolja, hogy az emóciókat kellő távolságból vizsgáljuk meg, s csak utána engedjük útjára őket, mivel azok zavarokat okozhatnak finom fizikai, majd durva fizikai szinten is. Az elfojtott düh negatívan hat a pittára, a félelem és a szorongás rontja a vatát, míg a kapzsiság és a ragaszkodás a kaphát súlyosbítja.

Borítókép: by pvproductions on Freepik

Felhasznált irodalom:
Joshi, Sunil V.: Ájurvéda és pancsakarma: az egészségmegőrzés ősi indiai módszertana.
Lad, Vasant: Ájurvéda. Édesvíz Kiadó, Budapest, 2015.
Lad, Vasant: Ayurveda I.: alapelvek. AyurPress Könyvek, Nemesbük, 2020.
Tirtha, Swami Sadashiva: The Ayurveda Encyclopaedia: Natural Secrets To Healing,
Prevention And Longevity. Ayurveda Holistic Center Press, Baywille, 2007.
Balkrishna, Acharya: Hétköznapi ayurvéda: útmutató az egészséges élethez. Ayurpress,
Nemesbük, 2016.