Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit kezd a jóga módszertana a test gyenge pontjaival, és hogyan érdemes viszonyulnia ehhez a kérdéshez a gyakorlóknak.
Medvegy Gergely – Vaisnava teológus és jógamester, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola (ww.bhf.hu) és az AUM Blaha (www.aumjoga.hu) jógaoktatója
A gyakorlás szemszögéből praktikusan az alábbiakra lehet felosztani a testet: 1. lábfej-lábszár; 2. térd-comb; 3. csípő-medence; 4. has-derék; 5. mellkas-hát; 6. vállöv-karok; 7. nyak-fej. Ezen részeken végighaladva ászanázás közben gyenge pontok lehetnek a következők: A lábfej esetében tipikus jelenség, hogy nincs jelen a lábfej boltozat. A térd esetében pedig a combizom nem húzza fel a térdkalácsot. A csípőnél probléma szokott lenni a túl kötött izomzat, illetve a medence nincs középhelyzetben tartva. Ha haladunk tovább, akkor előfordulhat, hogy a has tónustalan, a derék íve és nyújtása hiányzik. Gyakori a hátnál a hanyag tartás, és a beesett mellkas. A vállöv általában be van szűkülve, és a karok (csuklók) gyengék. A fejnél hiba szokott lenni, hogy nem a megfelelő módon és helyen van megtartva. A gyakorló (illetve a jógaoktatója) mindezt a gyakorlása során veheti észre. Ha a gyenge izomzat okoz nehézséget, akkor azt meg kell erősíteni, ha a kötött az izomzat, akkor azt ki kell lazítani. A testrészek pontos megtartása a tudatosság fejlesztésével érhető el.
Kornhoffer Tünde – Anaya női jógaoktató és jógaterapeuta (aranycsillag-joga.hu)
Szvámi Véda azt mondta, hogy ő négy generációt tanított, négyféleképpen. Minden betegség (gyengeség) stresszalapú, amiből napjainkra van bőven. A stressz pedig idő alapú -nincs elég időnk megemészteni a hihetetlen mennyiséget.
A leggyengébb terület diákjaimnál a deréktáj, a hát, a váll, és nőknek a méh: ezek a szervek az időben maradásunkat segítenék. Fájdalom jelzi a gyengeségét.
A méh nagyon hamar kimerül, lehűl, ha nem a dósáknak és a szakrális ciklusrendnek megfelelően élünk. A ciklusunkban olyan gyors a változás, hogy bizonyos agyterület egyik napról a másikra 25%-al nőhet. A méh terének gyengéd felszabadítása, átmasszírozása ciklusnak megfelelő ászanákkal kiváló eredményeket hoz.
Deréktáji panaszoknál a gyenge mélyháti izmokon kívül a gravitációs központ (ez bioenergetikai tér, nem anatómiai hely) szokott kimozdulni, amit speciális gyakorlatokkal teszünk helyre minden órán. Üzente: térj vissza a középpontodhoz!
A hát közepe a stresszgyűjtőpont, a „hátunk közepére sem kívánt”, „púp a hátamon” túlzásig cipelt feladatok tárhelye. A vállak a helytelen testtartáson túl a túlvállalások, amikor nem tartjuk tiszteletben a test természetes pihenőidejét.
A fájdalom olyan, mint egy kétéves gyermek, addig rángat, míg oda nem figyelünk. A gyenge pontjaink így erősséggé válhatnak, mert figyelni kell rájuk. Dristi manaha prána- ahova a figyelem irányul, oda irányul a prána (életerő). A jóga gyakorlása a legkiválóbb lehetőség a testtel történő kapcsolat elmélyítésének, és az együttműködés tanulására.
Miszlik Melinda– Hatha jóga oktató, a BHF vaisnava jógamester szakos hallgatója
Mindenkinek van gyenge pontja, amivel gyakorlás során általában nehezen tud szembesülni. Testünk beszél, de csak az érti, aki kellő figyelmet fordít rá. A legintelligensebb szimbólumrendszer, ami valaha teremtve lett és amelyben minden apró kis porcikánknak megvan a maga jelentősége. Ha valamely terület nem nyúlik vagy fájdalom, kellemetlen érzés jelentkezik, annak bizony oka van. Finom fizikai testünkre – azaz a csakrákra, nádikra – vonatkozó tudásanyag tanulmányozásával egy teljesen új világ tárulhat fel előttünk, egy igazi „Galaxis útikalauz stopposoknak”. A legizgalmasabb önfelfedező út, de csak bátraknak! Azoknak, akik már készek arra, hogy felfedezzék saját kis mikrokozmoszukat annak minden gyengeségével és erejével együtt. Egy bizonyos pont után kitartás és lelki erő kérdése, hogy képesek legyünk fenntartani lelkesedésünket, ugyanis haladóbb szinteken sokszor kitartóan és sokáig kell gyakorolnunk egy ászanát a siker érdekében. Megdöbbentő lehet, hogy közben mi minden tör felszínre: türelmetlenség, kétségek és félelmek. Viszont mindez a fáradtság megéri, mert jutalmunk az elménk által kreált állandó aggodalomtól és zűrzavartól való felszabadulás és ezáltal a létezés egy új dimenziójának megízlelése.
Sugár Bertalan – a Down Dog jógastúdió (www.downdogjoga.hu) ashtanga jógaoktatója
Pattabhi Jois híres mondása, miszerint az elme a merev, nem a test, sok jógás mantrája. Nem véletlenül azonosulnak annyian ezzel a gondolattal, hiszen ez azt jelenti, hogy bármire képes a fizikai test, ha az elme is úgy akarja. Azzal persze nem mindig számol a gyakorló, hogy mindenkinek vannak egyéni anatómiai adottságai, amik igenis határt szabnak a fizikai gyakorlásának. Az olysokszor szajkózott (már-már „lőzung” számba menő) felhívás, miszerint a komfortzónából való kilépés a siker kulcsa, szintén csak akkor lehet megoldás a fejlődésre, ha az intelligencia irányítja a szőnyegen történő cselekvéseinket. El kell fogadnunk, hogy mindannyiunknak vannak gyenge pontjai, fizikai és mentális szinten is. Van akinek a dereka fáj, másnak a térdei kattognak. Egyesek fóbiája a hátrahajlás, másoké a fordított pózok. A jóga önismeretre tanít, a fizikai része pedig testtudatra. A félelmek legyőzésének leghatékonyabb módszere, ha elébe megyünk azoknak, de mindezt kellő alázattal tegyük! A haladó gyakorló, attól haladó, hogy felismeri önnön határait és képes különbséget tenni fájdalom és a koncentráció okozta esetleges kényelmetlenség között. Mindig tartsuk szem előtt az āhimsa vagyis a “nem ártás” elvét magunkkal szemben is, kiváltképp’ akkor, ha hosszú távon tervezünk gyakorolni.
