Mégis hogyan legyek tudatos vásárló?
Természetesen lehet vizsgálni a hús, a tej és tejtermékek fogyasztásának további aspektusait is. Így az egészség, a gazdasági szempontok (pl. a termék ára) mellett az etikai és a lelki tényezőket is érdemes figyelembe venni. Bár ennek az írásnak nem célja az ökológiai szempontokon kívüli tényezők számbavétele, ugyanakkor mindenképpen érdemes említést tenni az erkölcsi-lelki aspektusról is, így az ahimszá (minimális erőszak) elvét kiemelt kérdésként kezelni.
Az állatok többsége manapság nagyüzemi körülmények között éli le rövid és egyáltalán nem fájdalommentes életét, így nem sokan tehetjük meg, hogy olyan termelőtől, cégtől vásároljunk, akiről/amelyről biztosan tudni lehet, hogy humánusan bánik az állataival, szereti és tiszteli őket, és kiöregedvén nem küldik őket a vágóhídra. (Az egyetlen hivatalos tehénvédelmi program Magyarországon – tudomásom szerint – csak a somogyvámosi Krisna-völgyben létezik.)
Ha érdekel a téma, érdemes megnézni az „Élelmiszeripar Rt.” c. filmet is. A megtekintéshez katt ide!
Vagyis – ahogy én is korábban tettem –, lehet hibáztatni a fennálló rendszert, ám ennél jóval többet is tehetünk. Váljunk tudatos/etikus fogyasztóvá!
Amennyiben vegetáriánusként nem vagyunk hajlandóak lemondani a tej és tejtermékek fogyasztásáról, ha tehetjük olyan termelőt keressünk, aki ezt az igényünket hellyel-közel ki tudja elégíteni. Józsi bácsi (vagyis általánosságban véve a helyi kistermelők) tehene például valószínűleg kevesebb erőszaknak esik áldozatául, mint az haszonállat, amely nagyüzemi körülmények között kénytelen leélni életét. Ma már számos példa létezik arra vonatkozóan, hogy fogyasztói döntéseink, vagyis, hogy melyik árut vesszük le a boltok polcairól, melyik cég termékeit részesítjük előnyben, képesek befolyásolni a cégek jövőjét, kilátásait, illetve azt, hogy termékeiket mi módon állítják elő. Ha fogyasztóként összefogunk, vagyis mindenki egyenként úgy dönt, hogy nem vásárol X termelőtől, akkor az a vállalkozás vagy csődbe megy, vagy a vásárlók igényeinek engedve kénytelen változtatni addigi hozzáállásán, magatartásán. Ha nincs kereslet, nem lesz kínálat sem. Ez ilyen egyszerű.
Az etikus fogyasztók egyik legelterjedtebb „fegyvere” ilyen esetekben bojkottok hirdetése és az azokhoz való csatlakozás. De ugyanilyen hatékonyan működhet a „buycott” módszere is, vagyis az etikus magatartást folytató vállalatoknak és egyéb kezdeményezéseknek (pl. bevásárló közösségeknek) a támogatása is.
Noha a téma számos, további kérdést is felvet, összességében elmondható, az ökotudatos, így etikus fogyasztói magatartás elsajátításánál – a teljesség igénye nélkül – a következő szempontokat lehet érdemes szem előtt tartani:
- megfelelő tájékozottság,
- tudatosság,
- józan ész,
- mértékletesség, illetve
- a lemondás képessége valami nagyobb jó érdekében.
Ez alapján mindenki a maga módján járulhat hozzá közössége, környezete, más élőlények és az egész bolygó jólétéhez. A lemondás, az „áldozathozatal” pedig nem biztos, hogy automatikusan valami negatív dolgot jelent. Lehet, hogy az „áldozat”, amit hozunk, nem is akkora áldozat, ha a húsmentes táplálkozás jótékony hatásaira gondolunk például. 
Ha valaki szimplán vegetáriánus lesz, és így járul hozzá a természeti erőforrások megóvásához, illetve az üvegházhatás mérsékléséhez, már azzal is rendkívül sokat tehet a Föld és a következő generációk jólétéért. Rajendra Panchurit, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének elnökét idézve: „A csökkentett húsfogyasztás a legvonzóbb lehetőség az éghajlat változásának kivédésében.” Mindenki, aki áttér a tisztán vegetáriánus étrendre, évente fél hektár erdőt ment meg, illetve 5-10-szer kevesebb vizet fogyaszt.
És még egy elgondolkodtató adat: „ha mindenki csak minden másnap enne húst, máris sokkal beljebb lennénk a kibocsátásban, mintha az egész Földön havonta egy hétre leállna a közlekedés”. Már ez is nagyon sokat számítana. Ha vegánnak áll valaki, még ennél is többet tehet. Mindenestre nagyon sokféle módja van annak – ha csak a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése kapcsán említettek példák valamelyikére gondolunk –, hogy az ember ökotudatos fogyasztóvá válhasson. Csak el kell kezdeni. 
Ha érdekel a téma, és szeretnél tájékozódni, netán ökotudatos/etikus fogyasztóvá válni, látogass el a következő honlapokra:
- http://www.ethicalconsumer.org/(angol nyelvű oldal)
- http://tudatosvasarlo.hu/adatbazisok
Ha szeretnéd kiszámolni, hogy mennyi az ökológiai lábnyomod, itt megteheted:
A többi rész:
Melyiket is válasszam 1.? – Hogyan dönt egy ökoTUDATOS ember, amikor fogyaszt?
Melyiket is válasszam 2.? – Környezetromboló étrend?
Melyiket is válasszam 3.? – Kis kitérő: Hol nyaraljak?
Blogsorozat forrásai:
Öko-völgy Alapítvány cikkei:
http://okovolgy.hu/felhivas-eletmodvaltasra-legyunk-vegetarianusok-vagy-ehinseg-varhato/
http://okovolgy.hu/hany-vagohid-egy-ferrari/
http://okovolgy.hu/vegzetes-huseves/
http://okovolgy.hu/a-szojatermesztes-is-az-esoerdok-teruletet-csokkenti/
http://okovolgy.hu/regebben-meg-volt-hova-menni/
http://okovolgy.hu/idojarascsinalok-husfogyasztas-es-eghajlatvaltozas/
http://okovolgy.hu/?s=Bardot
http://korunk.org/?q=node/7852
Kép forrása: http://www.youtube.com/watch?v=c2sgaO44_1c