Ájurvéda a bőrápolásban

Ájurvéda a szépségápolásban c. sorozatunk legújabb részében a bőr természetes ápolásához kaphatunk praktikus tanácsokat. Horváth Rita szakdolgozata alapján.

Horváth Rita vaisnava jógamester „Ájurvéda a szépségápolásban” c. szakdolgozatában az ájurvéda által használt – külsőleg és belsőleg alkalmazott – alapanyagokat, készítményeket és kezelési eljárásokat mutatja be.
 
 
Az arcbőrápolása a kozmetikában
 
Az ájurvédikus gyógyászati rendszer nagy hangsúlyt fektet a bőr ápolására, szépségének fokozására, amelynek egyik legfontosabb része az arc kezelése. Az alábbi, nyolc lépésből álló terápia mind a három dósának ajánlott.

1. Tisztítás: első lépésben a bőrre került szennyeződések, az izzadság és a salakanyagok eltávolítása történik. Ennek hatására a bőr felfrissül. Az arcradírozáshoz gyógyfüvekből készítetett porokat használnak, amelyeket folyadékkal összekeverve alkalmaznak. Hatására fokozódik a keringés és üde lesz az arcbőr. A porok szerecsendióból, szantálfából, bazsalikomból, indiai buzérból és korianderből készülhetnek. A folyadék tej, forrásvíz vagy az áloé leve lehet. A szantálfa és a rózsa olaját vegyítve a porokkal, olajalapú lemosót készítenek.
2. Gyógyfüves gőzölés: hatására a bőr nedvességtartalma nő, javul a keringés, fokozódik a méreganyagok kiürülése. Az illóolajoknak köszönhetően oldódik a feszültség, az elme megnyugszik. Száraz bőr esetén kéthetente ajánlott gőzölni, szantálfa- vagy rózsapor hozzáadásával. Normál vagy zsíros bőrnél a műveletet hetente egyszer javasolt elvégezni. Normál bőr esetén szantálfa- vagy ginzengport kevernek a vízhez, zsíros bőrnél fenyérfüvet vagy rózsaport használnak.
3. Dörzsölés: mozdulataink legyenek finomak, használjunk pamutot vagy más textilt a művelet végzésekor. Hatására fokozódik a keringés, az arcbőr egészségesen fénylővé válik.
4. Bőrtápláló maszk használata: eltávolítja szennyeződéseket a bőr mélyebb rétegeiből, hatóanyagtól függően pedig vitaminokkal és ásványi anyagokkal táplálja a bőrt. Nyugtató, gyógyító, fiatalító hatású, segíti a sejtek termelődését. Alapanyagként agyagot használnak, amelyet forrásvízzel, citromlével vagy az áloé levével kevernek össze. Masszírozva is alkalmazzák.
5. Arcpakolás alkalmazása: jelentős mennyiségű poranyagot használnak arcmaszk formájában, amelyhez zöldség- vagy gyümölcsleveket kevernek. Keringésfokozó és feszesítő hatású. Eltávolítása a bőrről hideg vízzel és textillel történik.
6. Tonizálás, fiatalítás: rózsavizet és a bazsalikom levét használhatjuk a pakolás maradékának eltávolítására.
7. Hidratálás: Az összes bőrtípusra alkalmazható. Védi a bőrt a kiszáradástól és a baktériumok elszaporodásától. Az áloé és a vaj is alkalmazható nedvesítőszerként.
8. Arcpermet használata: tiszta forrásvízből készül. A víz forralásánál ezüst- vagy aranykarikát helyeznek a folyadékba, majd a víz lehűlése után alkalmazzák azt. Hatására megnövekszik a bőr felszívó ereje.

A kezelés végén kívánság szerint kisminkelik a vendéget. A bőr tisztítása és hidratálása minden nap ajánlott, a teljes kezelést pedig hetente egyszer vagy minimum kéthetente javasolt elvégezni. Az arcmasszázs hatásai: tisztítja és táplálja az arc szöveteit, fiatalítja a bőrt, lágyítja az arcvonásokat, rugalmassá és feszessé teszi a bőr rétegeit, ránctalanít, oldja a feszültséget és a stresszt, amely az arcon is nyomot hagy.^[1] Az arcmasszázs kivételével a kezelés összes lépése elvégezhető otthoni ápolásként.
 
 
A bőrproblémák külsőleges kezelése az ájurvéda segítségével
 
Az ájurvéda a bőrbetegségeket a dósáknak megfelelően három csoportra osztja. A váta típusú bőrproblémák száraz, pikkelyes, viszkető bőrrel, felpuffadással, székrekedéssel járnak. A szárazság és a szeles idő ront a helyzeten, ellenben nekik kifejezetten jó az olajozás. A pitta típusú bőrbetegségek tünete a vörös színű, gyulladt bőr, amit láz és ingerlékenység kísérhet. A hőség és a legtöbb olaj csak ártalmas ilyen esetben. A kapha típus bőrproblémái felismerhetők a váladékok szivárgásáról, ödémáról, pangásról. A hideg, nyirkos idő és az olajozás csak súlyosbítja a tüneteket. A bőrbetegségek a pittáknál fordulnak elő a leggyakrabban, hiszen ez a dósa képes túlfűteni a vért és ilyen módon irritálni a bőrt. Ez a típus felelős a bőrszínért és a pigmenthiányos betegségekért is.^[2]
 
A furunkulus, a karbunkulus és a pattanás, a faggyúmirigyek és a szőrtüsző kivezető csöveinek helyi gyulladása, amelyet a staphylococcus és más baktériumok okoznak. Az ájurvéda a kialakulását belső tisztátalansággal magyarázza, ezért kezelésére belső tisztítást ír elő. A tüneteket a méreganyagok felszaporodása okozza, elsősorban a máj az érintett szerv.^[3] Ennek okai között szerepelhet a pitta növelő táplálkozás, a hőség, a meleg fürdők, a stressz, a harag, az elfojtott érzelmek és melegebb éghajlaton a baktériumgazadag környezet. Ebben az esetben ajánlott elkerülni a bőr olajozását, ami alól kivételt jelent a szantálfa és a gardénia olaja, melyekkel a homlokot kenjük be.

Borogatással vagy gyógynövényekből készült pakolással lehet kezelni az érintett bőrfelületet, erre a miatyánkcserje, a katuka, a kurkuma, a festő csülleng és a borbolya javasolt.^[4] Fél teáskanál kurkuma egy csipet sóval enyhíti a gyulladást és a hólyagokat.^[5]
Jelentősen tudja javítani a bőr állapotát a külsőleg használt ghí (tisztított vaj), amely lehetőség szerint minél állottabb legyen.^[6]
Megfelelő gyógymód lehet a sárgabarack leve, amellyel az érintett bőrfelületet lehet bekenni.
Hatásos kezelési mód a zöldcitrom és az uborka leve, rózsavízzel  egyenlő arányban összekeverve, amit a bőr letisztítása után egész éjszakára a bőrön kell hagyni.^[7]
Pattanás, akné kezelésére javasolt a mentakrém használata.^[8] A krém a ledarált friss vagy szárított növényből áll, amelynek gyökerét, kérgét, szárát, levelét vagy virágát használják fel, majd vizet adnak hozzá.^[9]
A pigmenthiányos betegségeknél a normális bőrszín visszaállítására, továbbá a bőr, a haj és a köröm megfiatalítására bakuchit használnak, amely gyógynövényolajként is kitűnő.
A bőrszín javítására kurkumakrémmel is kezelik a bőrt.^[10]
Gyulladásokra, pörsenésekre, égési sebekre, kiütésekre a ghí megfelelő, amely legjobban akkor hat, ha fele mennyiségű vízzel összekeverve egy hónapig rézedényben helyezzük el. Néhányszor kevergessük meg rézkanállal, eközben a ghí kókuszdió illatúvá és fehéres színűvé válik.^[11]
Az édesgyökér ghí gennyes vagy nehezen gyógyul sebekre is alkalmazható.^[12] Ebben az esetben az édesgyökér oldatot összekeverik azonos mennyiségű ghível, majd ugyanennyi vízzel. Ezt addig kell forralni, amíg a víz teljesen elpárolog, így kapjuk az édesgyökér ghít.^[13]
Kiváló gyógymód fél csésze paradicsom és egy teáskanál citrom levének alkalmazása is az érintett bőrfelületen.^[14]
Gyulladásokra és bőrfertőzésekre hatásos a sárga lórom gyökere.^[15] 
A cickafark leve vagy párlata ajánlott a bőr gyulladásos folyamatainak csökkentésére, valamint vérzéscsillapításra.^[16] 
A lenmag alkalmas gyulladások és fekélyek kezelésére.^[17]
Az orvosi ziliz borogatásként gyulladásokra és fertőzésekre alkalmazható.^[18]
A vörhenyes szil belső kérgének masszája gyulladásokra, égésekre és roncsolt szövetek gyógyítására alkalmas.^[19]
Bőrkiütésekre kiváló még az áloé gél, allergiás bőrreakciókra pedig a korianderlevél nyújthat gyógymódot.^[20]  
A koriander leve gyulladások ellen is kiváló.^[21] Egy csipet feketebors ghível keverve csalánkiütés és bőrgyulladás ellen javasolt.^[22]
Ekcémára és pikkelysömörre alkalmazható fél csésze kókuszolaj és egy teáskanál kámforolaj keveréke, amit használat előtt két órán keresztül lefedett üvegben kell tárolni.
Segít a bőrtünetek enyhítésén egy csésze kókusz- vagy mustárolaj és öt evőkanál kénpor elegye. A keveréket hagyjuk a bőrön fél órán át.^[23]
Bőrtáplálásra egy gramm sáfrány tejes főzetét lehet használni. Ugyanerre alkalmas még a gyöngyhamu és a gyöngypor is.
A fürtös spárga igen jó hidratáló hatású, mellette hűti a bőrt, így gyulladáscsökkentő is egyben.^[24]
A szódabikarbóna fürdővízben alkalmazva vérkeringés serkentő, bőrpuhító, gyulladáscsökkentő, segíti a bőr egészségének és tisztaságának fenntartását.^[25]
A gyömbér fürdővizes alkalmazása lazító, frissítő hatású.^[26]
A méz külsőleg alkalmazva sebgyógyító hatású.^[27]
A bazsalikom levelének friss nedve hatásosan kezeli a bőr gombás fertőzéseit.^[28]
A szantálfa olaja vagy masszája hatásosan kezeli a bőr fertőzéses sebeit, valamint a fekélyeket.^[29]
A feketenadálytő hatóanyaga rendkívül jó szövetépítő, így a test bármely részén alkalmazható, valamint kelésekre is hatásos gyógyszer.^[30] 
A száraz, hámló bőrről a vöröshere masszája vagy a belőle készült borogatás megfelelően gondoskodik, valamint a nem gyógyuló sebekre is alkalmas megoldás lehet.^[31]

Számos további, külsőleg alkalmazható és a bőrproblémákra gyógyírt jelentő gyógynövény, valamint más, a természetben megtalálható anyag előfordulásáról van feljegyzés a különböző ájurvédával foglalkozó szakirodalmakban. A szerzők gyakran említenek olyan növényeket, amelyek a nyugati országokban fellelhetőek, ugyanakkor az ájurvédikus tudományban is alkalmazhatóak.^[32]
 
A gyógynövények külsőleges használatakor legtöbbször lemosót, masszát, borogatást, olajat készíthetünk, és ezzel kezelhetjük a problémás testrészt.^[33]
 
Friss lé készíthető préseléssel, majd a folyadék átszűrésével. Az otthon termesztett vagy a vadon élő növények a legalkalmasabbak ehhez az elkészítési módhoz. Ez a megoldás ritka, mert frissen szedett gyógynövény szükséges hozzá. Szárított növényeket is lehet alkalmazni. Ebben az esetben a porrá zúzott növényhez dupla mennyiségű vizet kell adni, majd 24 órát pihentetni, végül a folyadékot átszűrni. Így gyengébb hatású levet nyerünk.
 
A gyógynövénymassza friss vagy szárított növény morzsolásával készíthető. A szárított formához vizet kell keverni, hogy massza állagú legyen. Összekeverhetőek olajjal, mézzel, ghível, ebben az esetben viszont a növény kétszeresét adagoljuk hozzá. Gyakran készítenek belőle borogatást, tapaszokat. Ezzel az eljárással az összes gyógynövény alkalmazható.^[34]
 
A gyógynövényes olaj készítésekor a kiválasztott növényt olajjal és vízzel főzik, egy rész növény, négy rész olaj, tizenhat rész víz arányában, amíg az összes víz elpárolog. A másik megoldásnál a gyógynövényből először párlatot készítenek, majd a párlatot főzik ugyanannyi mennyiségű olajjal. Vannak hőérzékeny gyógynövények. Ezeket por alakban lehet hasznosítani, egy rész növény, négy rész olaj formájában, amit 24-48 óra pihentetés után leszűrnek. Előfordulnak olyan növények is, amelyekkel víz hozzáadása nélkül lehet dolgozni. A növények friss levét azonos mennyiségű olajjal kell főzni, amíg a víz elpárolog.^[35]
 

Cikk forrása: Horváth Rita: Ájurvéda a szépségápolásban. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014. 

Képek: fanrto.com 

Hivatkozások:
^[1]Ranade – Ravat 2009: 97–99.
^[2]Frawley 2012: 282–284.
^[3]Frawley 2012: 279–280.
^[4]Frawley 2012: 280–281.
^[5]Lad 1995: 146.
^[6]Frawley 2012: 279–281.
^[7]Chauhan 2002: 244–245.
^[8]Chauhan 2002: 276.
^[9]Chauhan 2002: 224.
^[10]Frawley 2012: 283.
^[11]Frawley 2012: 283.
^[12]Lad 1995: 143.
^[13]Lad 1995: 171.
^[14]Chauhan 2002: 244–245.
^[15]Lad 1995: 146.
^[16]Frawley – Lad 1991: 125.
^[17]Frawley – Lad 1991: 142.
^[18]Frawley – Lad 1991: 148.
^[19]Frawley – Lad 1991: 165.
^[20]Frawley 2012: 283.
^[21]Lad 1995: 139.
^[22]Lad 1995: 145.
^[23]Chauhan 2002: 244–245.
^[24]Frawley 2012: 283.
^[25]Lad 1995: 135.
^[26]Lad 1995: 141.
^[27]Lad 1995: 142.
^[28]Frawley – Lad 1991: 123.
^[29]Frawley – Lad 1991: 157.
^[30]Frawley – Lad 1991: 130.
^[31]Frawley – Lad 1991: 166.
^[32]Frawley – Lad 1991: 19–20.
^[33]Frawley – Lad 1991: 106.
^[34]Frawley – Lad 1991: 98.
^[35]Frawley – Lad 1991: 102–103.
^[36]Frawley – Lad 1991: 123–166., Frawley 2012: 279–283., Lad 1995: 135–171., Chauhan 2002: 244– 276.
 
Irodalomjegyzék
Chauhan, Partap: A tökéletes egészség : Bevezetés az ájurvédikus gyógyászatba. Bioenergetic Kft., Budapest, 2002.
Frawley, David –Lad, Vasant: Gyógynövény jóga. Ayurvédikus útmutató gyógynövényes gyógyításhoz. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1991.
Frawley, David: Ájurvédikus gyógyítás : Teljes körű kalauz. Lalita Kft., Budapest, 2012.
Lad, Vasant: Ájurvéda: Az öngyógyítás tudománya. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1995.
Ranade, Subhash –Ravat, Rajan: Ayurveda és a wellness:Az ayurvedikus masszázs.Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány Kht., Budapest, 2009.