Gyakorlott jógaoktatók mondják el véleményüket.
Képes Andrea – a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jógaoktatója (bhf.hu):
Egészség nélkül nehéz túllátnunk a fizikai testünk korlátain, tehát az ennek fenntartására vagy visszaállítására tett lépések nélkülözhetetlenek. A testedzés lehet ugyan önmagában is cél a jógában, de a tapasztaltom szerint a gyakorlók nem állnak meg ennél az első lépésnél, hanem ezután kezdenek igazán érdeklődővé és nyitottá válni a jóga végcélja, az önmegvalósítás irányába. Ekkor indul a valódi munka 🙂
Hamar tapasztalható ugyanis az, hogy a megfelelő jógagyakorlatok rendszeres végzésével visszaállítható a rugalmasság, élénkíthető az emésztés, a vérkeringés. A finomabb szintű változáshoz, változtatáshoz azonban több türelem szükséges, de ha kitartóak vagyunk, a számtalan áldásos hatás között van az elme összpontontosítása is. Ez természetesen akkor működik igazán hatékonyan, ha tudatosan végezzük az erre irányuló gyakorlatokat, a meditációt. A meditációs technikák közül pedig a mantra-meditáció vezet el minket az önmegvalósítás csodálatos ösvényére 🙂
Sugár Bertalan – a Down Dog jógastúdió (www.downdogjoga.hu) ashtanga jógaoktatója
Ép testben, ép lélek, ahogy a közmondás is tartja, és, ha nagyon leegyszerüsítve és profán módon is, de ez a jóga szerint sincs másképp’. Míg a testépítő önmegvalósítása a fizikai test építése, úgy a jógában a fizikai test fejlesztése csak a kezdet, ami a magasabb spirituális és szellemi szintek eléresét szolgálja. A jógi azért gyakorol, hogy a testét igába hajtva, az elme irányítsa alá kerüljön az, és ezáltal fejlessze összpontosítási képességét, amit aztán minden meditáció alkalmával kamatoztathat, nem utolsó sorban pedig azért, hogy “helyet csináljon” a pranának. A meditáció végcélja a szamádhi állapota, az astānga jóga legmagasabb foka, a tudat spirituális állapota, ahol megszűnik idő és tér. A legegyszerűbb tudati szint az anyaggal, ezesetben a fizikai testünkkel való azonosulás: mikor felismerjük azt, hogy önmagunk definiálasa azzal felettébb’ degradáló, elkezdhetünk mélyebbre hatolni, hogy eljussunk ahoz a személyhez, melynek origója az önvaló, az a lélek, aki vagyunk és örökké leszünk.
Kornhoffer Tünde – Anaya női jógaoktató és jógaterapeuta (aranycsillag-joga.hu)
A jóga ösvénye nyolc lépcsőből áll. Az első négy gyakorlati, a második négy a szellemi utat mutatja meg a szamádi (felszabadulás) eléréséhez. Leggyakrabban csak a 3. lépcsőjét, az ászanák gyakorlását végzik a gyakorlók. Az ászanák meghatározott testhelyzetei különböző, jógik által alaposan ismert-tudatállapotokat hoznak létre. Akkor is működnek ezek a tudatmezők, ha valaki nem hisz bennük, vagy nem vesz róla tudomást.
Ahogyan a rendszeres gyakorlással nő a rugalmas, nyitott tér a testben, úgy válik az elme működése is kitágultabbá, nyitottabbá. Ahogy egyre elmélyültebb figyelemmel fordulunk a test felé, megnyílik a lehetőség magasabb tudatállapotokkal is megismerkedni, segítségükkel pedig azzal, kik is vagyunk valójában. Ez persze csak lehetőség. Nem mindenki áll készen arra, hogy tovább haladjon ezen az úton. Az önismeret nem könnyű út, de első állomása az önmegvalósításnak.
Mindnyájan kincsként érkeztünk a világra. Meghatározott készségekkel, amelyekkel jobbíthatjuk Földünk életét, ha kibontatkoztatjuk a tehetségünket.
Lesznek a kincsekből brilliánsok, de sárrögnek látszó-maradó kincsek is köztünk. A szabadságunk ott van, hogy ezt mi magunk döntjük el. A jóga csak eszköz.
Miszlik Melinda – Hatha jóga oktató, a BHF vaisnava jógamester szakos hallgatója
Tartós lelki béke csak megfelelő önismeret által lehetséges. A mai fogyasztói társadalmunkban olyan sok inger ér minket a külvilágból (főleg a média által), hogy könnyen elveszíthetjük a helyes irányt. Stressz, alvászavarok, önértékelési problémák, mind a „fejlett” nyugati civilizációnk eredményei, amik akadályozzák egy harmonikus, teljes élet kialakítását. Érdekes, hogy a történelem során különböző tanítványi láncok maradtak fenn, amik eltérő technikákat tanítanak a nyugalom elérésére. Mégis egy valami közös mindegyik irányzatban, méghozzá az AUM mantra vibrálása. Ezt minden hiteles tradíció elfogadja. Vajon miért? Talán mert ez az első fontos lépés a belső utunkon. Ez segít megteremteni azt a belső csendet, amiben ráeszmélhetünk, hogy részei vagyunk egy nagy egésznek. Hogy minden mindennel összefügg. Ezért fontosnak tartom, hogy legalább jógaórákon beszéljünk arról, hogy nem ez a test vagyunk, hanem valójában egy szellemi lélek. A kötetlen beszélgetések összekovácsolják az embereket, ami által igazi kis közösség formálódhat. Amikor lecsendesült tudattal, testileg és lelkileg feltöltődve elindulunk hazafelé óra után, végre teret nyerhetnek az igazán lényeges kérdések. Talán, magányos töprengésünkben elgondolkozunk létünk valódi céljáról és arról, hogy kik is vagyunk ebben a nagy világban…
Szerkesztő: Wittmann Viktória
Kép forrása: www.xtremerain.com