Mit tehetünk memóriánk javításáért?
Az idegrendszer felépítésével foglalkozó amerikai kutatók azt állítják, hogy minden negatív feszültség károsítja az agyat. Például egy kismértékű, de állandóan jelenlévő félelemérzet koncentráció hiányához, feledékenységhez és memóriazavarhoz vezethet. Általában ennek a tüneteire szoktuk azt mondani viccelődve, hogy “szita az agyam”, „elfelejtettem a kavintont bevenni” vagy „kezdek szenilis lenni”. Azonban rosszabb esetben a hosszú ideig fennálló feszültségek csak erősítik a kognitív, azaz értelmi, tehát a felismerést és gondolkodást, illetve egyéb szellemi funkciókat illető hanyatlást, ami akár Alzheimer-kór kialakulásához vezethet.
Az állandóan jelenlévő negatív stressz károsítja az agyat, mégpedig oly mértékben, hogy az életmód kockázati tényezők közül az egyik legjelentősebbé kezd válni az amerikai egészségügyben. Nem csoda, hogy a kutatók figyelme a csökkent agyi működés visszafordíthatóságának lehetőségei felé fordult. Néhányuk szerint a jóga nagyszerű ellenszere lehet az agyi kapacitás hanyatlásának, mivel egyedülállóan ötvöz négy fontos tevékenységet: a testmozgást, a meditációt, relaxációt, és a fókuszálást.
Húsz évvel ezelőtt még azt tanították az orvosi egyetemeken, hogy az agyban kialakult kapcsolódások rendszere egy bizonyos kor után már nem változtatható. Azonban az olyan fejlett képalkotó eljárások, mint a PET-CT, az EEG legújabb formái és a funkcionális MRI segítségével ma már ismert tény, hogy az agy folyamatosan, a tapasztalatokon alapulva „újrahuzalozza magát”. Amikor bizonyos dolgokra többször is gondolunk vagy ismétlődően megteszünk valamit, akkor újabb idegi útvonalakat hozunk lére, melyek idővel egyre és egyre erősödnek. Jógafilozófiát ismerők számára ez nem meglepő, hiszen ez az, amit Patanydzsali szamszkárának nevez.
A jógának az az alaptétele, miszerint a tudat gondolatai meghatározza az egyént, az egyik kiindulópontja lett az neuroplaszticitás, vagyis az agy folyamatos változásra való képessége elméletének. Habár még sokan úgy tekintenek az agyra, mint egy olyan gépre, melyben idővel a fogaskerekek elkopnak és akadozni kezdenek, de az valójában egy olyan szerkezet, mely folyamatosan újjáalakítja magát, attól függően hogyan használják.
A kognitív képességek elvesztését elsősorban nem az agy fizikai állapota, hanem használatának mikéntje okozza. A kognitív képességeink megváltoztatatása lehetséges, sőt a neuroplaszticitás elmélete szerint elkerülhetetlen; tevékenységeink, de még a passzivitás – igaz leépítő jelleggel – is változtatja agyunkat. Az egészséges öregkor alapfeltételei, az egészséges táplálkozás és a testmozgás mellé felsorakozott az agy aktív használata is. Azonban mindezek közül a mozgás a legfontosabb, mivel egyes tanulmányok szerint a testmozgás új agysejtek kialakítására ösztönzi az agyat, illetve a kialakult sejtek képesek az agy egyik területéről a másikra vándorolni.
A neurogenezis elmélete szerint nemcsak formálhatjuk, alakíthatjuk elménket, hanem szó szerint értve egy új agyat is létrehozhatunk, de csak akkor, ha nincs rajtunk folyamatos negatív nyomás. Ugyanis a fent említett tanulmányok szerint az újonnan kialakult agysejtek fenntartásához nemcsak rendszeres testmozgás, elmetorna, hanem eredményes stresszkezelés is szükséges. Ez pedig az a hármas, amit a jóga együttesen kínál.
A neuroplaszticitás és a neurogenezis pár éve még újdonság lehetett a nyugati orvoslásnak, de ha úgy nézzük, a jógiknak már akkor sem, hiszen a jóga évezredek óta használja a légzést, a testet, az elmét és a hangot a testi és tudati változások előidézésére: a légzés és a mozgás, illetve a hang (mantrázás) összehangolásával az elmét fókuszálttá és tisztává teszi, az egyént érzelmileg kiegyensúlyozottabbá, az izom-ideg együttműködését pedig javítja. A jóga meglátása szerint a spirituális gyakorlatok megváltoztatják az agyat, s erre többféle kialakult rendszer létezik. Ha rendszeresen gyakorolunk az autonóm idegrendszer felett is átvehetjük az uralmat, változtatásokat idézhetünk elő a fiziológiában, a hormonháztartásban és az idegsejtek kommunikációját segítő vegyületekben, a neurotranszmitterekben. Az elme erősebbé, így ellenállóbbá válik a külső negatív hatásokkal szemben. Ahogy Patanydzsali Jóga-szútrájanak második verse fogalmaz: jógah csittavritti niródhah, vagyis „a jóga az anyagi tudatfolyamatok megfékezése”. A nyugodt elme koncentrált elme, az mely optimálisan képes működni hosszú-hosszú évekig.
Fordította és szerkesztette: Dr. Diós Éva
A cikk Hillari Dowdle „Improve Your Memory By Reducing Stress” írásának fordításán alapul, kiegészítve dr. Tóth-Soma László Jóga-szútra fordításával.
