2016-ban a jóga is fölkerült az UNESCO szellemi-kulturális világörökségeinek listájára. A 24 tagállamból álló bizottság egyhangúan fogadta el a javaslatot 11., idén november 28. és december 2. között megtartott ülésén.
2016-ban a jóga is fölkerült az UNESCO szellemi-kulturális világörökségeinek listájára. A 24 tagállamból álló bizottság egyhangúan fogadta el a javaslatot 11., idén november 28. és december 2. között megtartott ülésén.
A szellemi-kulturális világörökségek elismerése nagyban hozzájárul az emberiség sokszínű hagyományainak megőrzéséhez és ápolásához, emellett segíti a különböző kultúrák közötti párbeszédet és az eltérő hagyományok, életmódok tiszteletét is. A kulturális világörökségeken belül a szellemi örökségek nem elsősorban fizikai megnyilvánulásukban hordozzák az értéket, hanem a jövendő generációknak átadott tudást, képességeket és gondolkodásmódokat képviselik. Egyaránt őriznek ősi, múltbéli hagyományokat és élnek a jelenben, s közösségi-társadalmi jellegüknél fogva segítik az egyéni identitás erősítését, ugyanakkor a csoporthoz tartozás érzését is. Az UNESCO 2006 óta fordít kiemelt figyelmet a szellemi örökségekre, és a figyelemfelhívás mellett gyakran anyagilag is támogatja azokat az országokat, ahol ezen hagyományok fenntartása nehézségekbe ütközik.
És hogy mi emeli a jógát a szellemi-kulturális világörökségek sorába? A jóga ősi tudománya mélyen gyökerezik India hagyományaiban és jelentős hatással van a szociális-társadalmi kultúrára, az egészségtudományra, az oktatásra, a művészetekre és még sorolhatnánk. Indián kívül mára már szinte az egész világon elterjedt és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A test, az elme és a lélek egységét hangsúlyozó filozófia hozzájárul a fizikai, mentális és szellemi jóllétünkhöz, a jóga erkölcsi irányelvei pedig közösség- és gondolatformáló erejűek. Fontosságát az is jelzi, hogy 2014-ben az ENSZ közgyűlése az indiai miniszterelnök javaslatára június 21-ét a jóga világnapjává nevezte ki.
Fotó: www.bhf.hu
A jóga rendkívül szerteágazó összetevői és technikái – például a jógapózok, meditáció, légzésszabályozás, mantrazengetés – mind az önmegvalósítást, az életben jelenlévő szenvedés enyhítését és a felszabadulást szolgálják. Univerzális jellege miatt bárki gyakorolhatja – korra, nemre, képzettségre, vallásra és bármely más anyagi „címkére” való tekintet nélkül. A jóga tudománya hagyományosan zárt tanítványi láncolaton keresztül szállt alá, a tudás átadása a tanító és a tanítvány személyes, bizalmas kapcsolatán alapult. Mára már mindenki számára elérhető: a jóga ősi szentírásait és a különböző korok tanítóinak, bölcseinek jógával kapcsolatos műveit alapul véve sokféle helyen és módon tanítják, így az érdeklődő tanulni vágyó asramokba vonulhat, zarándoklaton vehet részt, képzésekre iratkozhat be, szakirodalmat olvashat vagy különböző közösségi szerveződésekhez csatlakozhat, legyen bár célja pusztán a fizikai egészség, a lelki béke vagy a spirituális fejlődés.
India a jógán kívül sok más szellemi-kulturális világörökséggel is büszkélkedhet, mint például a Kutiyattam szanszkrit színház, a Védák (ősi szentírások) tradicionális recitálása vagy a Rámlíla, a Rámájana ősi indiai eposz színpadi előadása.
Szerző: Pékó Zsanett
Források:
http://www.unesco.org/culture/ich/en/RL/yoga-01163
http://www.unesco.org/culture/ich/en/11com
http://www.unesco.org/culture/ich/en/what-is-intangible-heritage-00003
http://artdaily.com/news/92104/UN-adds-yoga-s-Indian-philosophy-to-heritage-list#.WEHFZ6IrLJw
http://indiatoday.intoday.in/education/story/yoga-unesco-intangible-world-heritage-list/1/825171.html
http://www.un.org/en/events/yogaday/background.shtml
Letöltve: 2016.12.16.
Letöltve: 2016.12.16.
