Hogyan dönt egy ökoTUDATOS ember, amikor fogyaszt?
Mostanában többször is elgondolkodtam azon, mintha az élet másból se állna, mint választások szakadatlan, egymást követő sorozatából. Hány kisebb-nagyobb döntést is hozunk meg naponta? Több százat, több ezret?
Hogyan dönt egy ökoTUDATOS ember, amikor fogyaszt? Mi vezérli, amikor a pénztárcája és saját személyes igényei mellett társadalmi és ökológiai szempontokat is figyelembe kíván venni? Egyáltalán könnyű fogyasztásra berendezkedett globális világunkban döntést hozni?
Egy a mainál fenntarthatóbb világ létrejöttének nélkülözhetetlen feltétele kell, az ún. etikus fogyasztói magatartás, ezen belül is egy ökotudatos(abb) hozzállás kialakítása, amely ott kezdődik, hogy górcső alá vesszük jelenlegi vásárlási-fogyasztási szokásainkat és miután elszörnyülködtünk rajta egy „kicsit”, igyekszünk azon változtatni. (Az etikus fogyasztás kapcsán olyan pozitív fogalmakra lehet asszociálni, mint „egészséges”, „környezetkímélő”, „erőszakmentes”, „tisztességes munkakörülmények”, stb.)
Jómagam a vegánság kapcsán estem gondolkodóba a minap. Milyen szempontok irányítják valójában saját illetve embertársaim mindennapi cselekedeteit? Mennyire vagyok/vagyunk ökotudatosak?
Egy kedves barátom, akit nemcsak saját egészsége, de a környezete iránt érzett aggodalma is táplálkozási szokásai megváltoztatására ösztönöztek, vegán lett. Amikor szóba került, hogy én az vagyok-e, kisebb lelkiismeret furdalással ugyan, amiért a tejfölös-tejszínes-vajas finomságokról még a Föld megmentése érdekében sem vagyok képes lemondani, azt válaszoltam, hogy „nem”. És hozzátettem, hogy szerintem a mezőgazdasági nagyüzemi állattartás a fő bűnös a jelenlegi helyzetért, vagyis alapvetően a rendszernek kellene „megváltoznia”.
Hoppá…
Azért itt felmerül néhány kérdés.
Mennyire vagyunk tájékozottak, amikor döntéseket hozunk? Egy-egy választás meghozatalánál, nem is gondolnánk, de rengeteg szempontot kell figyelembe venni, mérlegelni. Nem vagyunk egyformák: én itt faragnék le az ökológai lábnyomomból, másvalaki másutt. (Az ökológia lábnyom a környezeti terhelésünk mérésére szolgáló mutató.)
Ugyanakkor a mértékletesség és a józanság is megfontolandó vezérelvként szolgálhatnak döntéseink során. Így például érdemes visszatekinteni a múltba és újra felfedezni, megtartani korábban már jól működő sémákat. És persze felmerül az „én nem tehetek róla, a rendszerben van a hiba és oldják meg mások a problémát”, illetve az „én túl kevés vagyok ahhoz, hogy bármin is változtatni tudjak” helytelen hozzáállásunk a világ dolgaihoz. Vagyis megváltoztatható-e a fennálló rendszer, így a meglévő termelési módszerek, termelői attitűdök, és ha igen, hogyan?
Tövábbi részek:
Melyiket is válasszam 2.? – Környezetromboló étrend?
Melyiket is válasszam 3.? – Kis kitérő: Hol nyaraljak?
Melyiket is válasszam 4.? – Mégis hogyan legyek tudatos vásárló?
Kép: http://allaboutconsumer.wordpress.com/