Horváth Rita vaisnava jógamester cikkesorozatának második része a legjelentősebb ájurvédikus tisztító kezelésről
A pancsakarma az ájurvéda legjelentősebb tisztító kezelése. A belső tisztítás első lépését jelentő előkészítő eljárások (púrvakarma) után a terápia magával a pancsakarmával folytatódik, majd az utókezelésekkel (paszcsatkarma) zárul. Ezt a három fő szakaszt együttesen pancsakarmának is nevezik.[1]
I. A pancsakarma
A pancsakarma kifejezés a pancsa és a karma szanszkrit szavakból tevődik össze. Az előbbi ötöt, az utóbbi tettet, cselekedetet jelent. A terápia során öt tisztító eljárást alkalmaznak a méreganyagok eltávolításához, amelyek a következők: gyógyhatású hányás (vamana), hashajtó terápia (virécsana), beöntés (bhaszti), orron keresztül történő gyógyszerezés (nászja) és vércsapolás (rakta moksa).[2]
-
A gyógyhatású hányás (vamana)
Három-négy pohár édesgyökértea vagy palkaszártea fogyasztásával és a nyelv dörzsölésével vagy reggel két pohár sós vízzel és ugyancsak a nyelv dörzsölésével előidézhető a hányás. Alkalmazható többek között hörghurut, köhögés, megfázás, asztma, cukorbaj, emésztési zavarok, bőrbetegségek, epilepszia (két roham között) esetén.[3] A hánytatódió őrleményét mézzel összekeverve használják, mellé édesgyökér tea fogyasztása javasolt. Az ősi ájurvédikus írások több száz hánytató hatású anyagról tesznek említést.[4]
-
A hashajtó terápia (virécsana)
Allergiás kiütésnél, bőrgyulladásnál, sárgaságnál szokta az ájurvéda alkalmazni.[5] Méregteleníti a vékonybelet, a vért, a májat és a lépet. A kezelésekhez gyermekláncfüvet, szennalevelet, balhafű magokat lehet használni.[6] A csőkasszia fa termése vagy a ricinusolaj is alkalmazható a terápiákban. A Csaraka-szamhitá számos gyógynövénykészítményről tesz említést, amelyek megfelelőek a hashajtáshoz.[7]
-
A beöntés (bhaszti)
Alkalmazásának módja olajos vagy gyógynövényes főzet formájában történik a végbélnyíláson keresztül. Szinte az összes betegségre alkalmazható, amelyet az ájurvéda megemlít. Erősítő, fiatalító és életmeghosszabbító hatású.[8] A tisztító beöntéshez gyógynövényes párlatot, szezámolaj, méz és fekete só keverékét alkalmazzák. A tápláló bhasztihoz gyógyhatású szezámolajat használnak.[9] A beöntés történhet a végbélen kívül, a hüvelyen, a méhen és a húgycsövön keresztül is.[10]
-
Az orron keresztül történő gyógyszerezés (nászja)
Alkalmazható anyagok többek között: a tej, a ghí, a szezámolaj, a gyömbérpor és a bengáli bors.[11] Ezenkívül használható még a kezelésekhez az indiai ginzeng, az indiai fehérmályva és a hosszú bors is.[12] A gyógynövényeket olaj vagy por formájában az orron keresztül juttatják be. Alkalmazása leghatásosabb azon betegségek esetében, amelyek a nyak körüli területen okoznak problémát. (Ezek a vállak, a nyak, a torok, a fej, a száj, a fül, a szem és az orr rendellenes működései.)[13]
-
A vércsapolás (rakta moksa)
Bőrrendellenességek, máj- és lépduzzadás esetén, köszvény ellen, vér- és csontrendellenességek előfordulásánál ajánlott a vércsapolás. Számos vértisztítószer alkalmazható, például a bojtorjángyökér tea, a szantálfapor, a sárgagyömbér, az édesgyökérpor, a sáfrány, a spárgagyökér, a narancslé, és a gránátalmalé.[14]
A tradicionális leírások szerint a pancsakarma terápia minden egyén életében nélkülözhetetlen fontosságú.[15] A kezelést ájurvédikus orvos szokta végezni, ájurvédikus klinikán vagy pancsakarma központban. Időtartama hagyományosan több hónap, de ma a terápiának néhány hetes változatai is léteznek.[16] A különböző, ájurvédával foglalkozó szakirodalmakban a kezelés idejéről eltérő információk szerepelnek.
II. A paszcsatkarma
A tisztítókúrákat követően az utókezelések esetében a cél a test erősítése, táplálása és az emésztés tüzének a visszaállítás. Ezt megfelelő étrenddel és életmóddal tudjuk elérni. Ezek mellett nagy jelentőséggel bír a raszájana a dhátuk megfiatalításában, bár ez technikailag nem része a pancsakarmának.[17]
Az emésztés helyreállításában is a fokozatosság elvét követik, vagyis a hígabb ételek fogyasztásától az egyre szilárdabbak felé haladnak. Fő alapanyagként rizst használnak, először csak rizslé formájában, majd ezután következik a rizsleves, majd a sűrű rizsleves. A következő étkezés főtt rizsből áll, majd mungó lencseleves következik. Az utolsó étkezés rizzsel és mungó lencselevessel fejeződik be. A normál étkezés visszaállítása az egyén emésztési képességétől függ, az étkezések száma három-tíz között lehet, amikorra az agni ereje megfelelővé válik.[18]
A megszokott életvitelhez való fokozatos visszaszokás is jelentősen befolyásolja a pancsakarma hatását. A kezelések után az idegrendszer lecsendesült állapotát apránként kell ingerelni, így az ájurvéda eleinte a visszafogott életmódot javasolja. Kerülni kell a megerőltető szellemi és fizikai munkát, a túlzott testedzést, a fokozott szexuális cselekedeteket, valamint a szélsőséges időjárási körülményeket.[19]
A raszájana az ájurvédikus orvosláson belül saját rendszert képez, azonban a pancsakarma fiatalító kezeléseinek hatását erőteljesen fokozza. A pancsakarma terápia előtt alkalmazva nem hatékony a módszer, aminek több oka van. Nem megfelelő emésztésnél a raszájanában alkalmazott növényi és ásványi anyagok nem tudnak megemésztődni. A dosák egyensúlya felborul, így az anyagok nem jutnak el a szövetekig. Emellett a dhátukban lévő ámák felhalmozódása miatt nem tudnak felszívódni, így nem érik el a várt hatást.[20]
Következő írásunkban az ájurvéda által ajánlott napi rutinról és a raszájana fiatalító terápiáról lesz szó.
A cikksorozat első része itt érhető el.
Szerző: Horváth Rita: Ájurvéda a szépségápolásban. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014
Képek: journeyssworld.blogspot.com, srisadguruchikitsalaya.com
[1]Chauhan 2002: 203.
[2]Chauhan 2002: 205.
[3]Lad 1995: 68–69.
[4]Joshi 1999: 209.
[5]Lad 1995: 69.
[6]Warrier – Verma – Sullivan 2006: 72.
[7]Joshi 1999: 219.
[8]Oberkamp 2008:139.
[9]Joshi 1999: 239.
[10]Joshi 1999: 231.
[11]Warrier – Verma – Sullivan 2006: 73.
[12]Joshi 1999: 214.
[13]Chauhan 2002: 208.
[14]Lad 1995: 78.
[15]Chopra 1992: 143.
[16]Chauhan 2002: 203.
[17]Joshi 1999: 254–255.
[18]Joshi 1999: 256–257.
[19]Joshi 1999: 258–259.
[20]Joshi 1999: 260.
Irodalomjegyzék:
Chauhan, Partap: A tökéletes egészség: Bevezetés az ájurvédikus gyógyászatba. Bioenergetic Kft., Budapest, 2002.
Chopra, Deepak: Tökéletes egészség: Az ájurvéda segítségével. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1992.
Joshi, Sunil V.: Ájurvéda és pancsakarma. Édesvíz kiadó, Budapest, 1999.
Frawley, David – Lad, Vasant: Gyógynövény jóga. Ayurvédikus útmutató gyógynövényes gyógyításhoz. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1991.
Frawley, David: Ájurvédikus gyógyítás: Teljes körű kalauz. Lalita Kft., Budapest, 2012.
Frawley, David – Lad, Vasant: Gyógynövény jóga. Ayurvédikus útmutató gyógynövényes gyógyításhoz. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1991.
Lad, Vasant: Ájurvéda : Az öngyógyítás tudománya. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1995.
Oberkamp, Mária: Ájurvéda a mindennapokban. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Pécs, 2008.
Ranade, Subhash – Ravat, Rajan: Ayurveda és a wellness: Az ayurvedikus masszázs.
Warrier, Gopi – Verma, Harish – Sullivan, Karen: Titkok nélkül: Ajurvéda. Scolar Kiadó, Budapest, 2006.