A fővárosban tartotta éves közgyűlését az Európai Vallási Vezetők Tanácsa. A rendezvényen a vallások közötti együttműködés állt a fókuszban, ami különös jelentőséggel bír a jelenlegi európai helyzetben. A résztvevő vallási vezetők csatlakoztak az Ételt az Életért Alapítvány kiemelt ételosztásához, szimbolikusan és tevőlegesen is megvalósítva az összefogást.
Az Európában évek óta zajló politikai, társadalmi, demográfiai változások legkevésbé sem kívánatos hozadékaként jelentős mértékben erősödött a populista nacionalizmus, illetve az azzal együtt járó xenofóbia. Akadnak, akik a bevándorlók és menekültek érkezését tekintik minden baj okának – jellemzően olyan egyoldalú információk alapján, amelyek éppen korlátozott voltuk miatt nem teszik lehetővé a helyzet tényleges megismerését és átlátását. A fentieken túl mind gyakrabban tapasztalható vallási radikalizálódás, különböző politikai és társadalmi megnyilvánulások formájában.
Új kihívás előtt az Európai Vallási Vezetők Tanácsa
Mindez újabb kihívás elé állítja az Európai Vallási Vezetők Tanácsát (European Council of Religious Leaders – ECRL). A szervezet, amelyben valamennyi, Európában jelen lévő vallás vezetője képviselteti magát, az említett jelenségekre választ adva fogalmazta meg célkitűzéseit a 2017 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan. Így a maguk eszközeivel igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa a vallását. Szorgalmazzák a párbeszédet a különféle vallások képviselői között, illetve a kölcsönös elfogadás és tisztelet mellett az együttműködésre való lehetőséget keresik, amivel – egyfajta hálózatot létrehozva – tovább növelhetik a közösség erejét. Valós tájékoztatást adnak az egyes vallásokról, illetve azok követőiről, elősegítve a diverzitással szembeni bizalmatlanság vagy ellenszenv, valamint az abból fakadó gazdasági-társadalmi egyenlőtlenség és kirekesztés mértékének csökkentését.
| ECRL – minden európai vallás jelen van Az ECRL az ENSZ Vallások a Békéért (Religions for Peace) tagszervezetének európai ága. Különlegességét egyebek közt az adja, hogy az egyetlen olyan tanács, ahol – harmincnégy vallási vezetővel – Európa minden vallása jelen van, beleértve a katolikus, a zsidó, a protestáns és ortodox egyházakat, az iszlámot, valamint a dharmikus vallásokat, úgymint a buddhizmus, a hinduizmus, a szikh vallás és a zoroasztrizmus. Küldetésük a vallások közötti szolidaritást és béke megalapozása, a különféle felekezetű emberek közötti elfogadás növelése. Az európai hindukat a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének vezető lelkésze, Sivaráma Szvámi képviseli a szervezetben. |
Közös értékek, közös cselekvés
Az ECRL 2002-es megalakulása óta Európa más és más városában tartja meg éves közgyűlését és konferenciáját. Idén – a szervezet történetében először – Budapest adott otthont a rendezvénynek, amely nyilvános vallásközi szimpóziummal egészült ki.
A részt vevő vallási vezetők egyetértettek abban, hogy a vallásoknak felelőssége van a fenti helyzet megoldásában. Ennek érdekében az esetleges különbségek helyett közös értékeikre fókuszálnak, amelyek közt meghatározó a lelkiismereti és vallásszabads lág. Ahogy Mark Owen főtitkár, a Winchesteri Egyetem Vallás, Megbékélés és Béketeremtés nevű intézetének igazgatója fogalmazott: „Nem kell mindenben egyetértenünk ahhoz, hogy napjaink kihívásai kapcsán együttműködjünk”.
Ennek megfelelően szerepet vállalnak a vallások békés együttélését támogató, illetve konkrétan a más kultúrákból érkezők integrációját elősegítő programokban. Különös hangsúlyt helyeznek a kommunikációra, ami alatt nem csupán a már említett párbeszéd értendő: igyekeznek minél több tényleges információt eljuttatni a lakossághoz a hagyományos és a korszerű csatornákon egyaránt, és pozitív, egyszersmind reális üzenetek révén valós képet mutatni az egyes vallásokról, illetve vallási közösségekről – növelve ezzel az el- és befogadásra való hajlandóságot, amivel végső soron a biztonságos léthez és a társadalmi harmóniához járulnak hozzá. Mindez természetesen nemcsak vallási, hanem európai uniós cél is, ennek megfelelően pedig az EU – a lisszaboni szerződés 17. cikkelyének megfelelően – rendszeresen egyeztet, illetve együttműködik az európai ökumenikus és vallásközi szervezetekkel.
A szimpózium zárásaként kerekasztal-beszélgetés során a Magyarországi Református egyházat képviselő Bölcskei Gusztáv nyugalmazott református püspök, Róna Tamás rabbi, Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, Sulok Zoltán, Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke és Mérő Mátyás vaisnava lelkész osztotta meg a vallásközi együttműködés hazai megvalósulásával kapcsolatos hazai tapasztalatokat.
Több, mint ételosztás
A rendezvényt követően a vallási vezetők csatlakoztak az Ételt az Életért Alapítvány városligeti humanitárius programjához, ahol a rászorulók nemcsak meleg ebédet – szejtános babgulyást és halavát – kaptak, hanem különféle élelmiszereket – liszt, cukor, olaj, rizs, valamint joghurt, édességek, gyümölcs – is tehettek a szatyrukba.
Az Ételt az Életért csak Budapesten napi kétezer adag ételt oszt ki, és számos vidéki városban is rendszeresen segíti a rászorulókat. Évi négy alkalommal rendeznek kiemelt ételosztást: gyereknapon, az élelmezés világnapján, karácsonykor, illetve tavasszal.
Az ételosztás sokkal többről szól, mint a nélkülözés enyhítéséről. Eleve van egy transzcendentális vetülete, hiszen itt praszádamot, azaz Krisnának felajánlott ételt adnak az embereknek, ami – még ha ez nem is feltétlenül tudatosul mindenkiben – már önmagában emeli a lelket. Mindemellett az alapítvány karitatív tevékenysége révén lehetőségeihez mérten az olyan társadalmi jellegű problémák megoldásában is segíthet, mint a lakhatási válság, hiszen az egyik legnagyobb kiadást az élelmiszerek beszerzése jelenti – ha pedig ez a teher lekerül, juthat pénz az albérlet fizetésére vagy a lakáshitel törlesztésére is. Vannak olyanok is, akik az ételosztásnak köszönhetően tudják kiváltani a gyógyszereiket, vagy megvenni a tanszereket a gyereknek az iskolába, esetleg némi vésztartalékot gyűjteni. Az Ételt az Életért különös figyelmet fordít a családok egyben tartására, hiszen az, akinek van valamiféle háttere, egy esetleg krízishelyzetben, mint például a munkahely elvesztése, nagyobb eséllyel áll talpra. Épp ezért azt kérik a megvendégeltektől, hogy lehetőleg otthon, hozzátartozóik körében fogyasszák el az ebédet, ezzel is erősítve a közöttük lévő köteléket.
Ezúttal az alapítvány munkatársai mellé a küldöttek is beálltak ételt osztani, mintegy jelképezve, hogy az elfogadás, a tisztelet és az együttműködés nem függ sem nemzetiségtől, sem vallástól. Amit pedig most kicsiben láttunk, nagyobb léptékben is megvalósul – amivel egész Európa élhetőbbé válhat, a sokgenerációs őslakosok és a közelmúltban érkezettek számára egyaránt.
Írta: Mezei M. Katalin