A pánikbetegség erőteljes válaszreakció egy traumára, mely többnyire a gyermekkorban alakult ki. Ez a trauma később, felnőttkorban egy ártalmatlan helyzetben aktiválódik, mely helyzet valamely módon kapcsolódik a korábbi trauma valamely aspektusához.
A pánik információs zavar.
Legfontosabb teendő, jelenbe hozni a tudatosságot. A múlt lenyomatát befolyásolni lehet a jelen mozzanatainak alapos megfigyelésével.
A jógában a figyelmet lehet irányítani a légzésre, a testhelyzet alapos megfigyelésére, az izom feszítésre-lazításra.
Ajurvédikus megközelítésből a pánik vata túlmüködés, ahol nagyon gyorssá válik minden. A vata harmonizálása fontos, életmódban, táplálkozásban egyaránt.
Relaxációk közül a feszít-lazít dinamikus gyakorlást ajánljuk, hogy a túl feszes izmok könyebben oldódhassanak.
Néhány pánik tünet enyhítésére alkalmazható jógagyakorlatok:
Szétszóródottság enyhítésére:
Pánikbetegségben kiváló gyakorlat a kezdő központosítás a makarászana. Központosítani azért fontos, mert a szétszóródott gondolatok és életerők nem táplálnak hatékonyan, ez a betegség kialakulásának egyik oka.
A ziháló légzés enyhítésére:
A makarászana testhelyzet, fordított testhelyzetek, homokzsák légzésnél hanyattfekvésben 2 kg könyvet tenni a hasra, és kb 20 légzést végezni. Erősíti a rekeszizmot.
Félelem enyhítésére:
Álló, földelő (talpak aktívan kapcsolódnak a földdel) testhelyzetek tadaszana, medencesüllyesztések terpeszben, ülőhelyzetek, ahol a farokcsigolya kapcsolódik a földdel.
LAM mantra recitálása a gyökércsakra erősítésére.
Tratak kríya: felhő (bhinta) tratak, mely a tudatalatti félelmeket kiventillálja.
Légszomj enyhítésére:
Mellkasnyitások, a végtagok alapos átmozgatása a vata többlet kioldására.
Nádi sódhana vagy váltott orrlyukú légzés: a nádik/csatornák megtisztítása, kiegyensúlyozása kiváló és fontos gyakorlat, minden étkezés előtt végezve, minimum napi 3x.
Ez a gyakorlat az orrciklust használja fel, hogy az idá és a pingalá áramlást kiegyenlítse, ami a hétköznapokban felborulhatott. Ehhez fontos megfigyelni a saját orrciklusodat:
1 hétig készíts feljegyzést, napi 3x vizsgáld meg (igényesek 8-10 alkalommal) jegyzed fel, melyik orrnyílás az aktívabb!
Ha kiegyenlített az áramlás az orrnyílások között, akkor tud belépni a központi csatornába (szusumná nádiba) az energia, ami a meditáció feltétele. Ahogy a gyakorlás alatt tisztulnak a nádi csatornák, egyre könnyebbé válik a középen maradást, vagyis egyensúlyt megőrizni.
Kéztartás:
Visnu mudra (2. és 3. ujj a tenyérbe hajlítva, az orrnyílást a csontos-porcos rész átmeneténél elzárni)
Pránajáma mudra (2. és 3. ujj megérinti lágyan a homlokot, ott támaszkodik) Hosszabb gyakorlásnál ideálisabb.
Többfajta nádi sódana létezik. A Himalája Tradíció használja az alábbi változatot.
Mindig kilégzéssel kezdünk.
Egyiken belégzés, másikon ki 3x
Másikon belégzés, egyiken kilégzés 3x
Mindkettőn be-ki 3x
Reggel jó a pingalát (jobb orrnyílás) aktiválni és evés előtt is, mert kell az emésztő tűz megfelelő szintjéhez
Alvás előtt viszont az idá (bal orrnyílás) nádit fontos aktiválni.
Kiváló jóga a séta a természetben, kellemes békés elmével rendelkező emberek társaságban, ahol a bhinta tratakot is lehet gyakorolni.
Az elme csendesítésérea brammari (zümmögő) légzés
Érzelmek tisztítására pedig az udzsái pránajama hasznos.
Javasoljuk Olvasóinknak, hogy a gyakorlást jógaterapeutával való konzultáció után, az ő felügyelete alatt végezzük.
Kornhoffer Tünde jógaterapeuta írása (www.aranycsillag-joga.hu)
konzulens: Mezősi Anna jógaterapeuta