A szúrja namaszkára és a pránájáma

2014. 02. 02. | Jóga gyakorlás

 

A pránájáma az életlevegőnek vagy életerőnek (prána) a légzés szabályozásával történő felhalmozását és a testben áramlásának irányítását (prána+ájáma) jelenti. A prána szabályozása a légzés irányításán keresztül valósul meg. A légzőgyakorlatok három részből tevődnek össze: a kilégzésből (récsaka), a belégzésből (púraka) és a légzésvisszatartásból (kumbhaka).

Annak megfelelően, hogy légzéskor a tüdőnk mely részét használjuk, technikailag három légzéstípust különböztetünk meg:

1. mély hasi légzés,
2. bordaközi, vagy mellkasi légzés és
3. kulcscsonti légzés.

A szúrja namaszkára során használt teljes jógalégzés e három típust ötvözi a tüdő teljes kihasználása és a maximális prána-felvétel érdekében.

A mély hasi légzést a rekeszizom mozgása, vagyis belégzéskor a rekeszizom lefelé ereszkedése, kilégzéskor annak felfelé húzódása hozza létre. Ez a légzés alaposan átmasszírozza a belső szerveket, javítva azok működését. Jótékony hatásaként segíti a hasi véráramlást, tonizálja a hasi szerveket, javítja az emésztést, edzi a rekeszizmot, csökkenti a magas vérnyomást és növeli a vitálkapacitást. Ellazítja és megnyugtatja a tudatot.

A mellkasi légzés során a bordakosár nyílik, kitágul minden irányba. Ez a fajta légzés a tüdő középső, mellkasi részét tölti meg levegővel, így leginkább ezen a területen fejti ki hatását, javítva a gyomor, a máj, a lép, a hasnyálmirigy és a vesék működését. Segíti és megkönnyíti a szív munkáját, edzi a bordaközi izmokat. A tudatra serkentő és vitalizáló hatással bír.

A kulcscsonti légzésnél a felső bordák, a kulcscsont és a vállak emelkednek és süllyednek. Ez a típusú légzés átszellőzteti a tüdő legfelső részét, a tüdőcsúcsot, miközben edzi a tüdőkaput. A tüdőcsúcsi légzés önmagában nem nyújt elegendő oxigénellátást a szervezetnek, de hatásai és a teljes jógalégzésben betöltött szerepe miatt érdemes önállóan is gyakorolni.

A teljes jógalégzés (mahá-jóga-pránájáma) a hasi, a mellkasi és a kulcscsonti légzés kombinációja. A belégzés és a kilégzés maximálásával tanuljuk meg irányítani a légzést, helyreigazítva a helytelen légzési szokásokat, és megnövelve az oxigénbevitelt. Kivitelezése során lassan és mélyen lélegezzünk be a hasi területre (mély hasi légzés). A légzés halk és egyenletes legyen. Érezzük, ahogy a levegő beáramlik a tüdő alsó részébe. A has tágulása után kezdjük tágítani a mellkast kifelé és felfelé (mellkasi légzés). Amikor a bordák teljesen kitágultak, lélegezzünk a tüdőcsúcsokba (kulcscsonti légzés). A vállak és a kulcscsont is mozduljanak kissé felfelé, mialatt a levegő megtölti a tüdő felső lebenyeit. Egy ilyen teljes belégzés során a belégzés szakaszai átmenet nélküliek, a gyakorló kerüli a szükségtelen erőlködést. A kilégzés során ugyanebben a sorrendben fújjuk ki a levegőt, először a hasi részből, majd a mellkasból és végül a tüdő kulcscsont alatti részéből. A teljes jógalégzés egyesíti és megnöveli a részlégzések jótékony hatásait. Átszellőzteti az egész tüdőt, kiegyensúlyozza a vérnyomást, szabályozza a vegetatív idegrendszer működését, mindazonáltal harmonikussá teszi a tudat működését.

A napüdvözlet során a teljes jógalégzést használjuk. Ennek előkészítésére először a részlégzéseket kell begyakorolni, ezt követően önmagában a teljes jógalégzést, és ha már e légzések mesterei vagyunk, akkor alkalmazhatjuk a szúrja namaszkára gyakorlatsorban. A napüdvözlet közben, a teljes jógalégzésnél folyamatosan váltakozik a kilégzés és a belégzés, a pillanatnyi ászana kitartások alatt pillanatnyi légzésszünet valósul meg, ennek következtében a szúrja namaszkára gyakorlása közben teljes mértékben megvalósul a légzés szabályzása, vagyis a pránájáma.


A pránájáma hatásai

A légzés a test legfontosabb életfunkciója. Egyrészt minden egyes sejt mű­ködésére hat, másrészt közvetlen kapcsolatban áll az agyműködéssel. Táplálva az oxigén és a glükóz elégetését, energiát termel az izmok működéshez, a mirigyek kiválasztáshoz és a mentális folyamatokhoz. Végül is közvetlen kapcsolatban áll az ember fizikai létezésének valamennyi területével.

A teljes jógalégzés gyakorlása felülírja a helytelen légzési szokásokat, kialakítva az élettanilag helyes gázcserét. Megkönnyíti az ászanák helyes kivitelezését. Fenntartja az önálló izomzattal nem rendelkező belső szervek (máj, hasnyálmirigy, lép, vesék) keringését, anyagcseréjét. Megfelelő kivitelezésével javul a gyomor és a belek működése.

Ezen jótékony élettani hatások mellett a fent említett légzőgyakorlatok segítik a légzésfolyamat tudatosítását is. A gyakorlóban kifejlődik a légzésfolyamat tudatosításához szükséges érzékenység, a mellkas izmai megerősödnek, tüdejének vitálkapacitása növekszik. A ritmikus, mély és lassú légzés nyugodt, elégedett tudatállapotot hoz létre. Ez fordítva is igaz, tehát a nyugodt, elégedett tudatállapot ritmikus, mély és lassú légzést eredményez. A pránájáma segítségével ellenőrzésünk alá vonjuk a légzést, újra megteremtve a test és a tudat természetes, nyugodt ritmusát.


Az energia áramoltatása a nádikon keresztül

A nádi szó „folyamatot” vagy „áramlatot” jelent. A prána a finom fizikai test vitális csatornáiban, nádijaiban áramlik. Ezek a csatornák éppen úgy hálózzák be a testet, mint a vérerek vagy az idegszálak. Erre a finom szintű energiahálóra épül a test durva része, és az ebben a hálózatban áramló energia táplálja az egész testet. A szervezet 72000 nádija közül kiemelkedik három: a szusumná, az ida és a pingala.
A három fő nádi

A szusumná nádi a gerincoszlop vonalán helyezkedik el. A múládhára csakrából ered a gátnál, és a szahaszrára csakránál, a fejtetőnél ér véget. Az ida nádi a múládhára csakra bal oldalából kiindulva spirális vonalban emelkedik felfelé a gerincvelőben, és az adzsnyá csakra bal oldalában végződik. A pingala nádi a múládhára csakra jobb oldalából ered, és az idával ellentétes oldalon halad spirálisan felfelé az adzsnyá csakra jobb oldalához.

A pingala és az ida nádi a mindannyiunkban áramló két, egymást kiegészítő, de ellentétes minőségű energiát fejezi ki: férfi–nő, gyakorlat–elmélet, nappal–éjszaka, meleg–hideg stb. Az alábbi táblázat e kettős energiapárok főbb jellemzőit foglalja össze:

PINGALA NÁDI: IDA NÁDI:
a test jobb oldala, de a bal agyfélteke a test bal oldala, de a jobb agyfélteke
légzés a jobb orrlyukon légzés a bal orrlyukon
aktív passzív
kifelé forduló tudat befelé forduló tudat
életerő–energia gondolatokkal, érzésekkel teli szellem
objektív szubjektív
elemző intuitív
férfi
szúrja (Nap) nádi csandra (Hold) nádi
pozitív negatív
meleg hideg
erő a fizikális munkához erő a mentális munkához
hőt ad a testnek nyugalmat ad a testnek
ébrenlét alvás
„hatha” szóból a ham mantra (Napot képviseli) „hatha” szóból a tham mantra (Holdat képviseli)
szimpatikus idegrendszer paraszimpatikus idegrendszer

 

Kundalíni jóga

A jóga egyik célja, hogy kiegyensúlyozottá tegye az energiaáramlást a pingala és ida nádikban. Amikor ez az egyensúly létrejön, akkor a legfontosabb nádiban, a szusumnában az energia elkezd zavartalanul áramolni. Ekkor a kundalíni energia felébred, majd a csakrákon keresztül felemelkedik.

A kundalíni ősi energiája a múládhára csakrában raktározódik. Ezt a kozmikus energiát születésünkkor mindannyian megkapjuk, és hogy mire használjuk, az csakis rajtunk áll. Felhasználhatjuk érzékeink kielégítésére, vagy a jóga tanítása szerinti önfejlesztésre. A kundalíni energiát egy szunnyadó kígyóhoz szokták hasonlítani, amely a múládhára csakrában szunnyad összetekeredve. Jóga nélkül ez az energia szunnyadó állapotban marad, legfeljebb az ösztönös élettevékenységek elvégzésében lesz segítségünkre. Amikor a jóga, esetünkben a szúrja namaszkára révén ezt az energiát felébresztjük és feláramoltatjuk az alsó csakrákból a szahaszrára csakrába, akkor segítségünkre lesz személyiségfejlődésünkben. Képessé tesz felülemelkedni az anyagi felfogásokon, a testi megjelöléseken, de arra is, hogy a testtől függetlenül szemléljük önmagunkat. Ez az anyagi tudat tisztításának és felemelésének mechanikus útja, mely a lelki tudat küszöbének elérését eredményezi.
A csakrák

A szusumná nádi a gerincoszlop mentén egyenesen, míg az ida nádi és a pingala nádi a szusumná nádi jobb és bal oldalán spirálisan áramlik, mintegy körbevéve azt. Ezek a csatornák hét helyen keresztezik egymást. A keresztezések mentén alakul ki hét energiaörvény, melyeket csakráknak neveznek.

A csakrák olyan energiaközpontként funkcionáló energiatölcsérek, amelyek a testen kívüli környezetből pránát juttatnak a testbe és a prána leadásában is közreműködnek. Ezek az energiaközpontok komolyan befolyásolják a szervezet működését, hiszen a finom fizikai test minden szintjén megtalálható kivetülésük. A durva fizikai testben a csakráknak megfelelő helyen egy-egy szimpatikus ideggóc és egy belső elválasztású mirigy található.

Az alábbi táblázat a csakrák és a velük összefüggő belső elválasztású mirigyek, ideggócok, valamint a pszichikai funkciók kapcsolatait foglalja össze.[1]

helye belső elválasztású mirigy főbb hormon Ideggóc pszichés funkció
korona/
szahaszrára
fejtető hipofízis, epifízis, tobozmirigy melatonin agy tudatosság
homlok/
adzsnyá
homlok agyalapi mirigy endokrin, mirigyszabá-lyozásért fele- lős hormonok plexus caroticus intuíció
torok/
visuddha
nyaktő pajzsmirigy és mellék-pajzsmirigy tiroxin plexus pharyngeus parancs
szív/
anáhata
szív csecsemőmirigy timozin plexus cardiacus kapcsolat
köldök/
manipúra
gyomor hasnyálmirigy inzulin, glukagon plexus solaris gondolkodás
nemi/
szvadisthána
köldök nemi mirigyek ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron plexus vesicalis érzés
gyökér/
múládhára
gerincvég mellékvese adrenalin, kortizol plexus coccygealis akarat

A csakrák kiegyensúlyozott működése nagyon fontos az egészséges test és elme működéséhez. Ehhez lényeges a csakrák tisztítása, energetizálása. Erre a legmegfelelőbb módszerek a pránájáma, az ászanák és a meditáció, amely elemek mind megtalálhatóak a napüdvözletben.

Minden fő csakrának saját szimbóluma van, és más-más metafizikai elem uralja (föld, víz, tűz, levegő, éter, elme, értelem, hamis egó), amely elemek természete aztán az adott csakrák működésében is megnyilvánul. Továbbá az egyes csakrák más-más testi és pszichés funkciókat szabályoznak.

A szúrja namaszkára kivitelezésekor az ászanák végzésével, a levegő áramoltatásával és a figyelem vezetésével beindítjuk a fő nádikban az energiaáramlást, és mind a hét fő csakrára hatunk. Harmonizáljuk a nádik és csakrák működését, amely által a szervezet durva és finom szintjeiben is megteremtjük az egyensúlyt.

Írta: Medvegy Gergely


[1] Forrás: Dr. Tóth-Soma László: Jóga tiszta forrásból