Fellegvári Orsolya vaisnava jógamester szakdolgozata alapján
Fellegvári Orsolya, vaisnava jógamester „Meditációs technikák összehasonlítása” című szakdolgozatában a gaudíja-vaisnavizmus, Patandzsali jógahagyománya és a théraváda buddhizmus szabályozó elveinek összehasonlítását is elvégzi.
„tapah saucsam dajá szatjam/iti pádáh krité kritáh//adharmámsaisz trajo bhagnáh/szmaja-szanga-madaisz tava”
Szatja (az igazmondás) korában négy lábad a lemondás, a tisztaság, a kegy és az igazmondás négy elvén nyugodott. Ám úgy tűnik, a büszkeség, a nők iránti kéj és a részegség formájában a féktelen vallástalanság eltörte három lábad.[1]
Ez a négy elv az, amely minden hindu hagyományban gyökerező tanítás alapja: a lemondás, a tisztaság, a kegy és az igazmondás. Ez mindhárom hagyományban megjelenik: a gaudíja-vaisnavizmus és a jóga gyökere is hindu, a buddhizmus pedig a hinduizmusból eredeztethető. Azonban a három hagyomány más és más szinten hangsúlyozza ezeket, így az elvekből levezethető, konkrét szabályok jelennek meg minden esetben.
A szabályozó elvek megjelenése a gaudíja-vaisnaváknál
A Srí Harináma Csintámani nem rendszerezi a szabályozó elveket, bár a szövegben megtalálható több utalás, rövidebb leírás is arról, mik egy bhakta tulajdonságai, milyen társulásokat, cselekedeteket vagy akár hangulatot, hozzáállást, gondolkodásmódot kell kerülni. A Bhagavad-gítában azonban pontos és rendszerezett, összeszedett leírás található a gyakorlók számára.
A mű 17. fejezetének 14. verse[2] először a test vezeklését írja le:
- púdzsanam – imádat: a Legfelsőbb Úr, a bráhmanák, a lelki tanítómester és az olyan feljebbvalók imádata, mint például az apa és az anya (ez a tisztelet felajánlását jelenti[3]);
- saucsam – tisztaság (mind a ruházat, mind akülső körülmények, a test tisztántartása),
- árdzsavam – egyszerűség (mind öltözködésben, hajviseletben és életmódban),
- brahmacsarjam – nőtlen élet (ez jelenthet nőtlenségi fogadalmat, de a fegyelmezett nemi életet is – házasságban, gyermeknemzés céljából, a megfelelő szertartások elvégzését követően),
- ahimszá – erőszak nélküliség (nem csak másokkal, de önmagunkkal szemben is).
A következő, 15. vers[4] a beszéd fegyelmezését írja le:
- anudvéga-karam – nem zaklat fel (a másoknak mondott szó),
- szatjam – igaz (mindig az igazságot kell mondani, természetesen figyelembevéve az erőszak nélküliség elvét és mások felzaklatásának elkerülését),
- prija – kedves,
- hitam – jóakaró,
- szvádhjájábhjaszanam – rendszeresen idézi a védikus irodalmat (ez hiteles hivatkozás, forrás, a beszéd igazságának alátámasztása[5]).
A 16. vers[6] pedig az elme vezeklését mutatja be:
- manah-praszádah – az elme elégedettsége (elengedni az érzékkielégítésre való vágyakozást[7]),
- szaumjatvam – kétszínűség nélkül viszonyulni másokhoz,
- maunam – komolyság,
- átma-vinigrahah – az önvaló szabályozása,
- bháva-szamsuddhih – az ember természetének megtisztítása (az anyagi vágyaktól, kötöttségektől való megszabadulás).
Ez a háromféle vezeklés összefoglal minden szabályozó elvet, amelyet az önmegvalósításra törekvő, a felszabadulást elérni vágyó gyakorlónak tartania kell. Hiszen ezek által a jóság minőségében létezhet ebben az anyagi világban.[8]
Patandzsali jama és nijama elvei
Patandzsali nyolcfokú rendszerének első két lépcsőfoka: a jama – vagyis az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos tiltások, és a nijama – vagyis a gyakorló viselkedésére és életmódjára vonatkozó előírások.[9]
Az ötféle tiltás, vagyis jama[10] a következő:
- ahimszá – az erőszak nélküliség (másokkal és önmagunkkal szemben egyaránt, mind tettben és szóban és gondolatban),
- szatja – az igazmondás (természetesen az ahimszá elvét szem előtt tartva),
- asztéja – a lopás tilalma,
- brahmacsarja – a szexuális önmegtartóztatás,
- aparigraháh – a birtoklástól való mentesség (anyagi és kapcsolati szinten is, természetesen figyelembe véve a létszükségleteket).
Az ötféle előírás, vagyis nijama[11] a következő:
- saucsa – a külső és belső tisztaság,
- szamtosa – a megelégedettség,
- tapah – a vezeklés (vagy lemondás figyelembe véve az egyént),
- szvádhjája – az önvaló szentírásokon keresztül történő tanulmányozása,
- ísvara-pranidhána – az Isten iránti odaadás.
Ahogyan a második fejezet 34. szútrája leírja, ezen szabályozó elvek be nem tartása végeredményben vég nélküli szenvedést és lelki tudatlanságot eredményez. A gyakorlónak le kell küzdenie a mohóságot, a dühöt és az illúziót, amelyek azokat a zavaró indíttatásokat eredményezik, amik az elvek elleni cselekvésre ösztönöznek.
Buddha Nemes Nyolcrétű Ösvénye
A buddhizmusban a nyolcfokú jóga rendszerhez hasonlóan, a Négy Nemes Igazság negyedik pontja alapján az út, amely kivezet a szenvedésből: a Nemes Nyolcrétű Ösvény.[12] A szenvedés megszüntetéséhez vezető ösvény nyolc igazsága a következő:
- a Tökéletes Megértés (a Négy Nemes Igazság megértésére vonatkozik),
- a Tökéletes Gondolkodás (a vágytól, rosszakarattól és kegyetlenségtől mentes gondolkodás),
- a Tökéletes Szó (tartózkodás a hazugságtól, a nem a lényeget kifejező beszédtől, az üres fecsegéstől),
- a Tökéletes Cselekvés (tartózkodás a lopástól, a hűtlenségtől és a kicsapongástól),
- a Tökéletes Életvezetés (a tökéletes, vagyis minden előbbi előírásnak megfelelőéletmód),
- a Tökéletes Erőfeszítés (a törekvés, hogy elkerülje azokat az állapotokat, amelyek ezen elvek ellen vannak, hogy fenntartja a helyes életvezetést),
- a Tökéletes Éberség (ide sorolható a meditáció folyamata),
- a Tökéletes Összpontosítás (ez a lépés már a megvilágosodás, a szamádhi elérése).
Ahogyan Patanzsali írásában a jama és a nijama elvei erkölcsi útmutatást adnak az élethez, úgy az első hat lépés a Nemes Nyolcrétű Ösvényen szintén egyfajta követendő elmebéli hozzáállást és erkölcsi magatartást vázolnak fel a gyakorló számára.
A cikksorozat 1. részében India vallási és jógahagyományainak istenképét hasonlítja össze a szakdolgozat írója.
Cikk forrása:
Fellegvári Orsolya: Meditációs technikák összehasonlítása. A gauḍīya-vaiṣṇavizmus, Patañjali jógahagyománya és a theravāda buddhizmus alapján. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2013.
Képek forrása: mikeplato.myblog.it, hindugodlatestwallpaper.blogspot.in, buddhism-profiles.wikispaces.com
Hivatkozások:
[1]SB. 1/17/24. 778-779. old.
[2]BhG 17/14. 672. old.
[3]BhG 17/14. Magyarázat, 673. old.
[4]BhG 17/15. 673. old.
[5]BhG 17/15. Magyarázat, 674. old.
[6]BhG 17/16. 674. old.
[7]BhG 17/16. Magyarázat, 674-675. old.
[8]BhG 17/17. 675. old.
[9]YS I-II. 45. old. II/29.
[10]YS I-II. 46. old. II/30.
[11]YS I-II. 47. old. II/32.
[12]Tóth-Soma László, Dr. (Gaura-Kṛṣṇadāsa): Egyszerűen és érthetően a hinduizmusról. Egyházfórum Kiadó, Budapest, 1998. 90. old.
Felhasznált irodalom:
Bhaktivedanta Swami, A. C.: A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. The Bhaktivedanta Book Trust, Los Angeles, CA, 1993.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam, 1-10. ének. The Bhaktivedanta Book Trust, Los Angeles, CA, 1993-2010.
Patañjali: Yoga-sūtra, I-II. fejezet, ford. Tóth-Soma László, Dr. (Gaura-Kṛṣṇa dāsa). Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2011.
Tóth-Soma László, Dr. (Gaura-Kṛṣṇa dāsa): Egyszerűen és érthetően a hinduizmusról. Egyházfórum Kiadó, Budapest, 1998.