A három dósa tana

Az ájurvéda tanításai szerint az anyagi világot és a testünket az öt őselem (az éter, a levegő, a tűz, a víz és a föld) alkotja. Az őselemek különféle kombinációi hozzák létre a természetet irányító rendező elveket. Ezeket a rendező elveket vagy energiákat dósáknak hívják, amelyek név szerint a következők: váta, pitta és kapha.

Az öt elem és a három dósa tana

Az ájurvéda csakúgy, mint a hindu vaisnava világkép az anyagi világ felépítésében öt elemet ismer: föld, tűz, víz, levegő, éter. Ezek az elemek tulajdonságaik révén meghatározzák az anyagi természet, a test és a betegségek jellemzőit és működését, és alapját képezik minden történésnek. Az orvosnak kell értékelnie az elemek és a betegség, a betegséget oka, valamint a beteg személy tulajdonságainak összefüggéseit. Az öt elemből alakulnak ki a dósák, szám szerint három, amelyek az élettani és a kóros folyamatokat mozgató erők. Ezek jelen vannak mind a természetben, mind az élőlények testében, és a természet dósái, valamint a test ép és kóros dósái folyamatosan hatnak egymásra. Az orvos a gyógymód megválasztásakor figyelembe veszi a betegséget okozó elemek, illetve dósa hiányát vagy túltengését, és a gyógyító tényező ezzel ellentétes hatását. Legegyszerűbb megérteni az ételek dósáját, azok gyógyhatását. Ezért a betegséget okozó dósák túl- vagy alulműködése legegyszerűbben az adott dósát kevésbé vagy nagyobb mértékben tartalmazó ételekkel kompenzálható. De hasonló, a dósákat kiegyensúlyozó hatások érhetők el az életritmus átalakításával, a munka megváltoztatásával, ájurvédikus gyógyszerekkel, jógával, légzőgyakorlatokkal, lelki gyakorlatokkal.

Az őselemek jellemzői

Őselem	Érzéktárgy	Érzékelés	Cselekvés
ákása (éter)	hang	hallás (fül)	beszéd (száj)
váju (levegő)	forma	tapintás (kéz)	munkavégzés (kéz)
agni (tűz)	szín	látás (szem)	járás (láb)
dzsala (víz)	íz	ízlelés (nyelv)	nemzés (nemi-szervek)
prithiví(föld)	illat	szaglás (orr)	ürítés (végbél)

Egyéb jellemzők:

• ákása (éter): könnyű, puha, átjárható, sima;
• váju (levegő): könnyű, mozgékony, hideg, száraz, durva;
• tédzsasz (tűz): könnyű, átjárható, száraz, tiszta, forró, csípős;
• dzsala (víz): hideg, puha, mozgékony, folyékony, olajos, váladékos;
• prithiví(föld): nehéz, kemény, durva, egyedüli, tömör.

A három dósa jellemzői 

Évszak, napszak:

• váta: délután, hajnal, ősz;
• pitta: dél, éjfél, tavasz, nyár;
• kapha: reggel, este, tél.

Életkor, testtáj, testi funkció:

• váta: öregkor, a test alsó fele, kiválasztás;
• pitta: felnőttkor, a test közepe, emésztés;
• kapha: gyerekkor, elsőtest, légzés.

Testtípusok

Váta embertípus:

• sovány;
• fizikailag aktív, de hamar kifárad;
• beszédes, fejlett intellektus;
• nehezen dönt;
• figyelme gyorsan elterelődhet.

Pitta embertípus:

• jól fejlett izomzat;
• érzékenyek a melegre;
• vezető típus;
• hajlamosak a haragra;
• rendőrök, katonák;
• fejlett intellektus.

Kapha embertípus:

• vaskosabb alkat;
• érzelmi emberek;
• elégedettek, nem szeretik a változásokat;
• intézményeket, létesítményeket hoznak létre, vagyongyűjtők.

Étrend

Váta étrend:

• Javít: meleg, nehéz, olajos, édes, savanyú, sós.
• Ront: hideg, könnyű, száraz, csípős, keserű, fanyar.

Pitta étrend:

• Javít: hideg, nehéz, száraz, édes, keserű, fanyar.
• Ront: meleg, könnyű, olajos, sós, savanyú, csípős.

Kapha étrend:

• Javít: meleg, könnyű, száraz, csípős, keserű, fanyar.
• Ront: hideg, nehéz, olajos, édes, savanyú, sós.

A dósák zavarai 

A születéskor a három dósa megfelelő aránya – hasonlóan a genetikai adottságokhoz – meghatározza az egészséghez való lehetőségünk elég pontos karakterét. Amennyiben az ember élete során ennek az adottságnak megfelelően éli az életét, akkor egészséges marad, ha eltér attól, akkor megbetegszik. Többnyire a domináló dósa hajlamos az eltérésre. Megkülönböztetjük a dósa túlműködéséből és alulműködéséből adódó zavarokat. Egy-egy dósa eltérése magával hozza a többi ellentétes irányú változását is.

A váta zavara: a váta-túltengésben szenvedő ember nyugtalan, ideges. Félelem, székrekedés, hasmenés, száraz, repedezett bőr, idegrendszeri betegségek, remegés, görcsök, rohamok, rángás, bénulás, izomgörcsök, puffadás, fejfájás, mozgászavarok jellemezhetik.

Mi miatt alakul ki? Kevés alvás, kapkodva evés, három műszakos munka, nem olajozott bőr, kábítószer.

A pitta dósa zavarakor a személy dühös, türelmetlen lesz. Bőrkiütések, a gyomorsav túltengése, epehólyag-betegségek, vastagbélgyulladás, gyulladások, hőemelkedés, vérbetegségek, hőguta stb. léphet fel.

Mi miatt alakul ki? Alkohol, túlzott fűszerezés, túl sok hús, túl meleg/felesleges hő.

A kapha dósa zavarakor lustaság, kedélytelenség, kapzsiság, fukarság, homlok- és arcüreggyulladás, ödéma, asztma, köszvény, hurutok, szénanátha, fájdalmas ízületek, magas koleszterinszint, daganatok keletkezhetnek.

Mi miatt alakul ki? Túl sok alvás, túl sok zsíros étel, aktivitás kerülése, érzelmek elnyomása, sok édesség.

Mit lehet tenni a javításért? 

Váta: meleg öltözet, melegítő, vajas, olajos, édes, savanyú, sós ételek jók. Rendszeres élet, elegendő alvás.

Pitta: kerülni a felesleges hőt, kerülni a túlzott fűszerezést, alkoholt, az édes, keserű, fanyar íz dominanciája jó, friss gyümölcsök, zöldségek.

Kapha: sok testmozgás, zsíros, fehérjedús ételek, kenyér, édesség kerülése, böjtöljön, lassan egyen és ne sokat, csípős, keserű, fanyar ízek jók. Friss zöldségek, fűszerek. Keresni a kihívásokat.

Cikksorozatunk utolsó részében az egészségmegőrzés és gyógyítás ájurvédikus módszereiről ejtünk majd szót.

Forrás: Jasomatí-nandana Dásza (dr. Tamasi József): Az emberi test és egészség tudománya: az ájurvéda. Tattva: Az egészség pillérei. XVI. évfolyam. 1. szám. 2013. 21-35.
tattva.hu

A cikksorozat korábbi részei itt érhetők el: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész 

A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola folyamatosan indít Ájurvédikus öngyógyítás és Ájurvédikus fitoterápia tanfolyamokat. További részletekért tájékozódjon az intézmény honlapján.