A környezetszennyezés talán a legsúlyosabb probléma a Földön. Elegendőek-e a nemzetközi megállapodások a megállítására, vagy létezik más, hatékonyabb mód is?
Élővilág
A bolygó szennyezettségén kívül az ember felelős sok itt élő növény- és állatfaj kipusztulásáért. Az iparosodás és a termelés következményeként a hatalmas tömegű fa kivágás okozza az erdős területek jelentős csökkenést. Amivel egyenesen arányosan csökken az itt élő fajok élőhelye. Sok közülük a kihalás szélére jutott vagy végleg kipusztult az utóbbi száz évben, mert nem volt képes alkalmazkodni másik élő területhez. A szükségtelen vadászat és halászat, illetve annak mértéke pedig közvetlenül irtott ki több állatfajt is. Bizonyos élőlények teljes eltűnése földünkről ránk nézve is veszélyt jelent[1], hiszen a biodiverzitás[2] nélkül felborul az ökológiai egyensúly, aminek mi is részesei vagyunk. 1948-ban a Természetvédelmi Világszövetség[3] létrehozott egy úgynevezett Vörös Listát, ahol a veszélyeztett fajokat tartja számon a természetvédelemi helyzetük alapján besorolva azokat. Ezt a listát minden évben aktualizálják és pontosan nyomon követhető általa, hogy bizonyos állatfajok felkerülnek rá, illetve változik státuszuk például veszélyeztetettről, súlyosan veszélyeztetettre vagy rosszabb esetben kihaltra. [4]
A bolygó jelenlegi állapota tehát annak köszönhető, hogy az emberek beleavatkoznak a természetbe, uralni akarják azt ahelyett, hogy harmóniában élnének vele. Felelőtlenül, a holnapra nem gondolva fogyasztanak, termelnek és élnek. Az elmúlt 20 évben ez a hanyatlás érezhetően felgyorsult és ez mára mindennapos aggodalmat generál az egész világon.
Megállapodások
Tudósok és szakértők hoznak nyilvánosságra napi szinten olyan friss adatokat, amelyek mind azt támasztják alá, hogy sürgős változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy gyermekeink számára is élhető jövőt tudjon biztosítani ez a bolygó. A probléma mértékét jól tükrözi, hogy mára több nemzetközi megállapodás jött létre a helyzet stabilizálására. Mind arra keres megoldást, hogy ez a negatív változás megállítható vagy lelassítható legyen.
1997-ben írták alá a Kiotói Egyezményt, amelynek célja a légkör üvegházhatású gázkoncentrációjának stabilizálása volt, hogy a klímaváltozás és a globális felmelegedés előrelátható hatásait enyhíteni tudják. [5] Az ebben résztvevő, fejlett országok kötelezték magukat arra, hogy a szén-dioxid kibocsátásukat 5,2%-kal csökkentik az aláírást követő tíz évben. Ez az egyezmény 2005. február 16-án lépett csak életbe.[6] 2012-ben meghosszabbították érvényességét, amely így 2020-ig hatályban van.
A másik – globálisan is fordulópont értékű – nemzetközi egyezmény a Párizsi Megállapodás volt, amely 2015. december 12- én jött létre azzal a fő céllal, hogy az éghajlatváltozásra tekintettel a benne résztvevők a hőmérséklet emelkedést 1,5 °C alatt tartsák.[7] 2017-ben az Egyesült Államok bejelentette az egyezményből való kilépést, mert az számára gazdaságilag hátrányos feltételeket tartalmaz. Ezzel a lépéssel Amerika komolyan veszélyezteti az egyezmény sikerét a hiszen a világ kőolajtermelésének és káros anyag kibocsátásának jelentős hányadáért felelős. [8]
Ezzel a lépéssel Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnöke remekül példázta a világ majdnem minden országában jelenlévő politikai gondolkodást. Az országok vezetői és felelős döntéshozói sokszor tanúsítanak hasonló hozzáállást az őket érintő kérdésekben és sokszor előnyben részesítik a saját előnyüket a lakosságéval vagy a globális érdekekkel szemben.
Amennyiben ezek az egyezmények nem járnak sikerrel és a globális felmelegedés mértékét nem tudjuk megállítani, úgy a tudósok által festett jövőkép nagyon szomorú és baljós képet fest. A becslések szerint a XXI. század végére a szélsőséges időjárási viszonyok mindennaposak lesznek. A napi hőmérsékletek emelkedni fognak, a száraz területek száma növekedni fog. A csapadékmennyiség globálisan emelkedni fog, ami a ma már ilyen téren veszélyeztetett területeket (például Indonézia, India) is érinti. Ez az emberéletek mellett a gazdaságot is negatívan befolyásolja. A hurrikán és tornádó sújtotta területeken (például: Észak – Amerika) azok gyakorisága nőni fog. Az esőzések következményeként a tengerszintmagasság emelkedni fog, ami a tengerparti településeket veszélyezteti. A negatív változások miatt emberek lesznek kénytelenek elhagyni otthonukat és más, élhetőbb területre költözni. A migrációnak ezt a fajtáját már ma is tapasztalhatjuk, hiszen a háborús menekültek mellett rengetegen hagyták el otthonukat az élhetetlen körülmények miatt.[9]
Ezek az előrejelzések felhívják figyelmünket arra, hogy változtassunk amíg nem késő és próbáljuk elkerülni azt a jövőt, amit a mostani adatok alapján festenek a szakemberek. Ehhez jelenleg nem áll rendelkezésre az a technikai háttér, amellyel a hőmérséklet emelkedést meglehetne állítani. A tudósok folyamatosan dolgoznak a probléma lehetséges megoldásán, azonban nehéz – ha nem lehetetlen – olyan globálisan alkalmazható eszközt vagy folyamatot megnevezni, amit mindenki, mindenhol egyforma hatékonysággal tud alkalmazni.
A változáshoz és a megoldáshoz az emberek alapvető gondolkodását kell megváltoztatni. Véleményem szerint a világ vezetői és a lakosság értékrendjében lenne szükség egy olyan radikális pálfordulásra, amelynek alapja egy olyan vallás, amely már évezredek óta létezik, és amelynek a földi eredete az a terület, ahol a kapitalizmus és a tömegtermelés talán a legkésőbb jelent meg.
Daszkál Anett
[1] https://www.messzelato.hu/valtozatossag/?page_id=8
[2] Az élővilág sokfélesége.
[3] IUCN – International Union for Conservation of Nature
[4] https://www.iucnredlist.org/
[5] https://www.globalisfelmelegedes.info/mit-tehetuenk/klimapolitika/46-kiotoi-egyezmeny
[6] Sajátos feltételhez kötötték az egyezmény életbe lépését. Minimum 25 csatlakozó fél és a kibocsátás 55%-ért felelős országok ratifikációja. Oroszoroszág, aki a teljes kibocsátás 17,4%-ért volt felelős, csak 2004 -ben csatlakozott.
[7] https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/climate-change/timeline/
[8] https://www.bbc.com/news/science-environment-40120770
[9] Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Tematikus Jelentése a szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről – https://www.met.hu/doc/IPCC_jelentes/ipcc_jelentes_2011.pdf